Magasabb fokozatba szeretné kapcsolni a kormány a felsőoktatást, ezt szolgálja a mostanra elkészült reformkoncepció, amely a következő 15 év legfontosabb céljait és feladatait jelöli ki – hangsúlyozta a Felsőoktatási Kerekasztal ülése után Palkovics László államtitkár. A „Fokozatváltás a felsőoktatásban” címmel ellátott stratégiai anyag intézkedései révén az államtitkár szerint 2030-ra Közép-Európa legjobb felsőoktatási rendszere jöhet létre Magyarországon.
Nem csökken az ágazat állami támogatása, de mindenképp növelni kell az intézmények saját bevételeit – fogalmazott Palkovics, hozzátéve: megerősítik az egyetemek és főiskolák céges kapcsolatait, és lehetőséget teremtenek arra, hogy a cégek is támogatni tudják a felsőoktatási intézményeket, emellett ötven százalékkal növelnék a közvetlenül uniós forrásból támogatott projektek számát.
Jelezte, egyetlen intézményt sem zárnak be, de a párhuzamosan működő szakokat megszüntetik. Ez biztosan érinti például a közgazdászképzést, amely jelenleg 40 különböző helyszínen folyik, miközben a hallgatók zöme két intézményben koncentrálódik. A kevésbé fejlett térségek leszakadását egy új intézményforma, a közösségi főiskola bevezetésével oldják meg – hangsúlyozta az államtitkár, aki lapunk kérdésére hozzátette: nem arról van szó, hogy meglévő főiskolák alakulnak át, hanem teljesen újakat hoznak létre. – Közösségi főiskola indításához az adott közösségnek, például önkormányzatoknak, egyházaknak vagy cégeknek kell megteremteniük a feltételrendszert, és nekik kell megállapodniuk valamelyik egyetemmel vagy főiskolával a képzések kivitelezéséről. Ez az állami finanszírozást nem érinti – magyarázta.
Kiderült az is, hogy emelkednek a hallgatókkal szembeni követelmények: 2016-tól már 300 pont alatt sehová nem lehet bejutni, és kötelező lesz egy emelt szintű érettségi is. Emellett új alapképzési típusok bevezetésével biztosítják, hogy a szakiskolákból kilépők is csatlakozhassanak a felsőoktatásba, bevezetik a duális képzéseket, és 2023-ra a jelenlegi tízről húsz százalékra emelnék a külföldi részképzésben tanulók számát. Az oktatóknak újfajta, teljesítményelvű előmeneteli rendszert vezetnek be, amelyhez versenyképes bérezés is kapcsolódik majd.
Az államtitkár emlékeztetett: átalakítják a hallgatói önkormányzatok rendszerét, az intézmények irányítását pedig kettéosztják a kancellári rendszer bevezetésével. A jövő évi költségvetéssel kapcsolatban rámutatott, hogy bár vita még csak most következik, már látszik, hogy a felsőoktatás a nyertesek között lesz. A koncepcióhoz az államtitkárság november 5-ig várja a kerekasztal résztvevőinek véleményét, majd a beérkezett javaslatok nyomán november 16-ig készül el a végleges, decemberben kormány elé kerülő stratégia.
