A sajtószabadság, az előítéletesség és hátrányos megkülönböztetés elleni küzdelem, valamint a menekültek magyarországi helyzetét vizsgáló jelentés a biztos július eleji látogatását követően készült. A látogatás során Muiznieks kormányzati tisztségviselőkkel, valamint nem kormányzati szervezetek, országos és nemzetközi szervezetek képviselőivel folytatott megbeszéléseket.
A biztos üdvözölte, hogy az európai előírásokkal összhangban álló törvénymódosítás-sorozatot hajtottak végre a magyar médiaszabályozásban, aggodalmának adott viszont hangot amiatt, hogy a gyakorlatban egyes előírások puszta létezése is „dermesztő hatást” gyakorol az újságírói szabadságra – olvasható a jelentés összefoglalójában. A biztos meglátása szerint a jelenlegi szabályozás súlyos szankciókat tartalmaz, amelyeknek – bár ritkán alkalmazzák őket – létezése számos sajtóorgánumot öncenzúrára késztet.
Az ET tisztségviselője a médiaszabályozás további módosítását javasolta Magyarországnak: többek között a médiatörvény véleményre és politikai nézetek kifejtésére vonatkozó rendelkezéseinek eltörlését vagy átalakítását, az újságírók forrásainak védelmére vonatkozó szabályok kiterjesztését a szabadúszó újságírókra, valamint azt, hogy a nyomtatott és az online médiára ne vonatkozzanak a regisztrációs előírások.
Az „egy domináns többség jellemezte politikai konstelláció” Magyarországon a médiatanács széles hatásköreivel párosulva azt eredményezte, hogy a testületet „nem tartják politikai befolyásgyakorlástól és ellenőrzéstől mentesnek” – állapította meg a biztos. Ennek alapján arra hívta fel a magyar hatóságokat, hogy vizsgálják felül a médiaszabályozó hatóságok kinevezési eljárását.
A biztos szerint növekvő veszélyek fenyegetik a médiapluralizmust Magyarországon. A reklámbevételek megadóztatásának módját és a politikai reklámok korlátozását „a sajtószabadság korlátozására tett további erőfeszítésekként” értékelte.
Az ET tisztségviselője felhívta a magyar hatóságokat, hogy töröljék a rágalmazás tényállását a büntető törvénykönyvből, és polgári jogi szankciókat alkalmazzanak helyette.
Muiznieks aggodalmának adott hangot a rasszizmus és az előítéletesség fokozódása miatt. Különösen kirívónak ítélte meg a cigányellenesség megnyilvánulásait, köztük a romák elleni erőszakos cselekedeteket és „paramilitáris felvonulásokat”.
Annak ellenére, hogy a magyar hatóságok elítélték az antiszemita kijelentéseket, az antiszemitizmus visszatérő probléma Magyarországon – állapítja meg az ET jelentése. Muiznieks a leginkább aggasztó jelenségek közé sorolta „a szélsőséges szervezetek egyre jobban látható jelenlétét” az elmúlt években. „E folyamat megkülönbözető jellemzője – fogalmaztak a jelentés összefoglalójában – egy szélsőséges retorikát használó párt erős jelenléte a magyar parlamentben, valamint az e párt és a romák elleni megfélemlítő cselekményeket alkalmazó paramilitáris csoportok közötti szoros kapcsolatok kombinációja”.
A biztos üdvözölte a gyűlöletbeszéd és a gyűlölet-bűncselekmények visszaszorítását célzó törvények szigorítását és az ilyen tárgyú jogszabályok betartatásának javítására tett erőfeszítéseket, ugyanakkor felhívta a hatóságokat, hogy fordítsanak nagyobb figyelmet a bűncselekmények esetleges rasszista indítékainak feltárására.
A romákkal szembeni hátrányos megkülönböztetés elleni küzdelemben a biztos kiemelt fontosságúnak tartja a romák oktatáshoz való hozzáférésének javítását az iskolai szegregáció minden formájának felszámolásával, valamint a romák lakhatási körülményeinek javítását és egyes, helyi kormányzati szinten hozott intézkedések hátrányosan megkülönböztető hatásainak felszámolását.
Az ET emberi jogi biztosa „erőteljesen szorgalmazta”, hogy a magyar hatóságok tegyenek előrelépéseket a fogyatékkal élők életkörülményeinek javítása terén. A szexuális orientáció alapján való hátrányos megkülönböztetés elleni fellépésben elért eredmények elismerése mellett felhívta a hatóságokat, hogy tegyenek meg minden szükséges lépést a leszbikusok, melegek, biszexuálisok és transzneműek hátrányos megkülönböztetése, az őket érő fizikai támadások ellen.
A biztos aggodalmának adott hangot a közterületen való éjszakázást és a hevenyészett kunyhók építését tiltó szabályozások miatt is, és felhívta a hatóságokat, hogy „a túlzsúfolt és elavult” szükségszállásokra tekintettel vizsgálja felül a szabályozást.
A jelentés megállapítása szerint a magyar hatóságok a 2013-ban végrehajtott jogszabály-módosítások ellenére is túlságosan gyakran folyamodnak a menedékjogért folyamodók őrizet alá helyezéséhez. A biztos az ezzel kapcsolatos szabályozás és gyakorlat módosítását szorgalmazta. Rámutatott arra is, hogy – noha a gyakorlatban az utóbbi időben nem volt példa ilyen esetre – Magyarországon a jogszabályok továbbra is megengedik menekültstátusért folyamodó családok őrizetben tartását. A biztos nézete szerint gyermekeket egyáltalán nem szabad őrizet alá helyezni, sem a családjukkal, sem a családjuk nélkül.
