A köztársasági elnök a magyarországi német önkormányzatok napja alkalmából rendezett gálaműsoron elmondott beszédében kijelentette: „Magyarország ezeréves történelme során számtalanszor bebizonyosodott, hogy a nemzetiségi kisebbségek tagjaiban olyan magyar hazafiakat tisztelhetünk, akik közös értékeinket, kultúránkat, nyelvünket, sokszínűségében is egységes nemzetünk erejét gyarapítják.”
Az évszázadok óta a legnagyobb nemzetiségek közé tartozó németek alkotóerejének és szorgalmának eredménye falvainkon, városainkon, de kiemelkedő szellemi és sporteredményeinkben is megmutatkozik – fűzte hozzá az államfő.
Áder János Szent Istvánnak fiához, Imre herceghez írt Intelmeit idézve kijelentette: az egynyelvű és egyszokású ország gyenge és esendő. Mint fogalmazott, az ide érkező nemzetiségek tagjai hűséggel és odaadással viszonozták gyámolításukat.
A németség magyar hazafiként harcolt a polgárosodásért vívott szabadságküzdelmekben – folytatta –, és rájuk mindig számíthatott Magyarország az országépítésben, de az ország XXI. századi polgárosodásának előmozdításában is.
Hozzájuk azonban a XX. században „bűnösen hűtlennek bizonyult hazájuk politikai vezetése” – idézte fel az államfő a II. világháborút követő kitelepítéseket. A kollektív bűnösség vádjáról szólva úgy fogalmazott: az nem a hazai németség szégyene, hanem a politikai vezetőké, akik ezzel újabb fájdalmas sebet ütöttek saját nemzetükön. Mindezek miatt Áder János szerint olyan országot kell létrehozni, amelyben megkérdőjelezhetetlen érték az emberi és polgári jogok érvényesülése. Emlékeztetett: a huszonöt évvel ezelőtti szabadságküzdelmekkel mind a német, mind az európai újraegyesítést elősegítette Magyarország.
Felidézte azt is: az Országgyűlés három éve január 19-ét a hazai németek kitelepítésének emléknapjává nyilvánította.
A Magyarországi Németek Országos Önkormányzata tizenkilencedik alkalommal rendezte meg gálaestjét a német önkormányzatok napja alkalmából.
