Országosan több mint negyven százalékkal csökkent a csecsemőhalálozás aránya 2011 és 2013 között – derült ki a lapunk által megismert adatokból. A Központi Statisztikai Hivatal tájékoztatása szerint míg 2001-ben 789 újszülött nem érte meg az egyéves kort, ugyanez a szám 2013-ban 454 volt.
Ha a megyei bontást nézzük, kiderül, hogy a legkevesebb – hat, hét – csecsemő Zala és Vas megyében vesztette életét 2013-ban, ezekben a megyékben a 2000-es évek elején még négyszer, valamint kétszer több volt az elhunytak száma. A második helyen a Dél-alföldi régió állt, ahol 43 volt a csecsemőhalálozásra vonatkozó szám, míg a Közép-Dunántúlon 49. Az Észak-Alföldön ennél már jóval több volt az elhunyt csecsemők száma: 2013-ban 69 halálesetet regisztráltak. Közép-Magyarországon ugyanez a szám 99 volt, mindamellett tény, hogy tizenkét év alatt kevesebb mint felére csökkent az elhunyt babák aránya. A fővárosban ez idő alatt 129-ről 57-re apadt a számuk.
A statisztikai hivatal a legnagyobb csecsemőhalálozási arányt 2001 óta folyamatosan az Észak-magyarországi régióban regisztrálta. Tény, hogy az évek folyamán valamelyest itt is csökkent az egyéves kor előtt életüket vesztő újszülöttek száma, hiszen 2001-ben még 82, 2013-ban 73 csecsemőhalált dokumentáltak.
A közelmúltban az Észak-Magyarország portál arról számolt be, hogy a jelenség a szülés körüli, úgynevezett perinatális halálozásnak tulajdonítható, azaz a csecsemők jelentős része újszülöttként, hatnapos kora előtt hal meg, illetve e körbe sorolják a terhesség 24. hetétől a méhen belüli magzati elhalálozást is. Ugyanakkor a régióban az országos átlagnál szintén jóval magasabb a kis súllyal, 2500 gramm alatt megszületett csecsemők aránya. A hazai szakemberek szerint a jelenség mögött több ok állhat, mások mellett hiányolják a 2013-tól gyakorlatilag megszüntetett szakfelügyeleti rendszert, és visszaállítanák a mozgó szakorvosi szolgálatot. Kívánatosnak tartanák, ha a szociálisan hátrányos helyzetű településeken az önkormányzat biztosítaná a terhességi multivitaminokat.
Ismeretes, 2013 nyarán nagy port kavart a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórház és Egyetemi Oktató Kórházban történt koraszülött-halálozások ügye: a koraszülött intenzív centrumában rövid idő alatt kilenc baba halt meg. Az esetek kapcsán több szakember is jelezte, hogy Borsod-Abaúj-Zemplén megyében eleve magas a koraszülések aránya, mivel a koraszülés a szociálisan hátrányos helyzetű, alacsonyabban iskolázott, rosszabb higiénés körülmények között élő anyák között gyakoribb.
Hazánkban az összes várandósság 8–12 százaléka koraszüléssel végződik. Ez a probléma globálisnak mondható, amivel az Egészségügyi Világszervezet is foglalkozik. Szakértői jelentésükben arra hívták fel a figyelmet, hogy megfelelő lépésekkel valamelyest csökkenthető az idő előtt megszülető babák száma, jóllehet az orvostudomány még mindig nagyon keveset tud arról, hogy mi váltja ki a koraszülést, és miként előzhető meg.
