A tervek szerint a pesti belvárosi Duna-part megújítása révén oldódna a part és a mögöttes városrészek elszigeteltsége, a gyalogos közlekedés mind észak-déli irányban, mind keresztirányban akadálytalanná válna. Megújulna 2,4 kilométeren az útpálya, a járda és a kerékpárút, valamint a zöldfelület.
Az előterjesztést 24 igennel és 7 tartózkodás mellett fogadta el a testület. Az elfogadott javaslattal a testület felkéri a főpolgármestert, hogy gondoskodjon a tervpályázat előkészítéséről, és a tervpályázati kiírás tervezetét terjessze majd a közgyűlés elé.
Mint az előterjesztésben írták, a belvárosi Duna-part történeti, városképi és funkcionális szempontból Budapest egyik kiemelkedő jelentőségű része, amelynek megújítása várospolitikai prioritás.
A Fővárosi Közgyűlés által még 2013-ban elfogadott, Budapest Duna-menti területeinek fejlesztési tanulmányterve és hasznosítási koncepciója című dokumentum a jövőbeli intézkedések alapja. A dokumentum a beavatkozások egyik legfontosabb akcióterületeként a több szempontból is frekventált pesti belvárosi partszakaszt jelölte meg. Rögzítette, hogy kiemelt cél a Duna-parti területek vonzerejének, közlekedési kapcsolatrendszerének és környezeti minőségének javítása, amelyet – többek között – a pesti alsó rakpartok forgalomcsillapítása, a kikötők rendezése, a kerékpáros és gyalogos közlekedés, valamint a városi és elővárosi hajózás fejlesztése révén javasolt elérni.
A 2014–2020 közötti európai uniós pénzügyi időszakra szóló Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program támogatási lehetőséget biztosít az említett célok, a kerékpáros és gyalogos fejlesztések, valamint a hozzájuk kapcsolódó közterület-megújítási és zöldfelületi fejlesztések megvalósítására.
Mindezek alapján javasolt a város ezen kiemelkedő jelentőségű területének fejlesztése, amelyet a pesti belvárosi partszakaszra vonatkozó városépítészeti tervpályázat kiírása alapozhat meg. A feladat összköltsége mintegy 107 millió forint, amely a pesti belvárosi Duna-part Kossuth tér és Fővám tér közötti szakaszának komplex megújítására kiírandó tervpályázat lebonyolításán túl építési engedélyezési tervek elkészíttetésének költségeit fedezi. Ezekre 2016 márciusáig szabták meg a határidőt.
Horváth Csaba (MSZP) szerint a projekt „igazi állatorvosi ló”, mert az visszakerült a fővároshoz, ami annak a bizonyítéka, hogy nem történt semmi eddig az ügyben. Mint mondta, a projektre szánt forrás a korábbiakhoz képest csökkent.
Szeneczey Balázs fejlesztésekért felelős főpolgármester-helyettes ugyanakkor azt közölte, hogy a feladatra szánt forrás nem csökkent.
A városvezetést teszik felelőssé a következő két hónapban valószínűsíthető közlekedési fennakadásokért a Fővárosi Közgyűlésben képviselettel rendelkező ellenzéki pártok. A politikusok a közgyűlés hétfői ülése előtt külön-külön tartott sajtótájékoztatójukon beszéltek erről.
Horváth Csaba, az MSZP képviselője szerint a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) „megadta a kegyelemdöfést Budapestnek” azzal, hogy szombattól három jelentős fejlesztés is nehezíti a fővárosi közlekedést. A szocialista politikus szerint nagyon nehéz magyarázatot találni arra, hogy a „Moszkva/Széll Kálmán tér” felújítása és a fonódó villamosvonalak kialakítása mellett a nagykörúti villamosvonal rekonstrukciója miért kezdődött el hétfőn, miért nem várták meg inkább a nyári szünetet. Tudatos tervezéssel megelőzhető lett volna a május közepéig valószínűsíthető közlekedési káosz – fűzte hozzá.
A jobbikos Tokody Marcell azt mondta, a felújításnak örülnek, a beruházások csúszásának már nem. A politikus szerint ugyanis azok nemcsak kellemetlenséget okoznak a budapestieknek, hanem az uniós források felhasználását is veszélyeztetik. Példaként említette, hogy a közelmúltban derült ki, hogy egy 1500 férőhelyes P+R parkolóra már nem lehet felhasználni brüsszeli forrást.
Gy. Németh Erzsébet, a DK képviselője szintén úgy vélte, hogy a főváros „fut a pénze után”, hiszen a szóban forgó beruházásokat hamarabb is el lehetett volna kezdeni, a csúszásban pedig a BKK korábbi vezetőjének és a főpolgármesternek is felmerül a felelőssége.
Az LMP-s Csárdi Antal azt mondta, hogy bár örül a felújításoknak, azokat „rettenetesen amatőr módon” szervezték meg.
A budai oldal közlekedésfejlesztési munkálatai – a Margit hídi garanciális javításokat leszámítva – nem több, hanem egy beruházás keretében zajlanak – közölte Tarlós István főpolgármester a Fővárosi Közgyűlés hétfői ülésén.
A budai oldalon a vágányfelújítással kapcsolatos munkák alapvetően a budai fonódó villamoshálózat miatt szükségesek. A Margit hídon természetesen nem lesz vágányfelújítás, ott mindössze annyi történik, hogy garanciális munka keretében hőtágulás miatti kiigazításokat végeznek majd – mondta el Tarlós István.
Ugyanakkor közölte, jelentést kért arról, mi indokolja a Jászai Mari tér és az Aradi utca közötti vágányfelújítást. Szavai szerint „valóban kaotikus állapotok várhatóak egy ideig”. Ugyanakkor a főpolgármester hozzátette, a közlekedésfejlesztési munkálatok mindig kaotikus állapotokat idéznek elő. Tarlós István kijelentette: főpolgármesterként elnézést kér a budapestiektől, de – mint mondta – az ilyen munkák mindig kényelmetlenséggel járnak.
Szeneczey Balázs fejlesztésekért felelős főpolgármester-helyettes a 4-es és 6-os villamosvonal budai oldali felújítása kapcsán arról beszélt, azért döntöttek a munkák ilyen ütemű tervezése mellett, hogy a felújítás miatti korlátozás a lehető legrövidebb ideig tartson. A vágányfelújítást a legrövidebb idő alatt kívánják elvégezni – tette hozzá.
Elfogadta a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) múlt évi beszámolóját a Fővárosi Közgyűlés hétfőn. A dokumentum szerint a fővárosi regisztrált bűncselekmények száma 2014-ben 15,4 százalékkal csökkent az előző évhez képest. A beszámolót 28 igennel, 3 tartózkodás mellett fogadta el a testület.
Bucsek Gábor budapesti rendőrfőkapitány elmondta: a javuló közbiztonság egy folyamat eredménye, a 2013-ban bevezetett központi tevékenységirányítás új fejezetet hozott az egész rendőrség ügyeleti rendszerében és reagálóképességében. Ennek hatékonyságát nagymértékben segítette a modern technikára épülő egységes segélyhívórendszer hívásfogadásának központosítása is.
– A főpolgármester, a főjegyző és a bizottsági elnökök interpellálhatóságának visszaállítását javasolja a Demokratikus Koalíció a Fővárosi Közgyűlés négy másik ellenzéki pártjával összefogva.
– Az MSZP zsarolásnak tartja, hogy a kormány a Dagály fürdőért cserébe bocsátja a főváros rendelkezésére azt az összeget, amely a főváros közlekedésének fenntartásához szükséges. Erről Horváth Csaba szocialista képviselő beszélt.
– A Jobbik szerint kizárólag a Fideszen, és nem az Európai Unión múlik, hogy a fővárosban milyen feltételekkel vezetik majd be a dugódíjat. Tarlós István főpolgármester szerint azonban nem született még semmilyen döntés a dugódíjjal kapcsolatban.
– A Fővárosi Közgyűlés hétfőn ellenszavazat nélkül fogadta el az LMP azon rendeletmódosító javaslatát, amely visszaállította a rendszeres ellátásért folyamodó hajléktalanok átmeneti, havi 11 ezer forintos támogatását.
– Ismét az eddigi vezetőt, Kathy-Horváth Lajost bízták meg egy évre a Fővárosi Roma Oktatási és Kulturális Központ igazgatói feladatainak ellátásával.
– Nyolcvanfős létszámleépítés kezdődik júniusban a Főpolgármesteri Hivatalban.
A fővárosi tevékenységirányítás hatásfokát tovább javították azzal, hogy a beérkező segélyhívásokra elsősorban a központi erők reflektálnak. A korábbi átlagos 38 perces reagálási időt sikerült múlt év decemberére 29 percre leszorítani – közölte.
Bucsek Gábor elmondta, folyamatosan jelennek meg az új pszichoaktív szerek, a fiatalok egyre korábban próbálják ki a kábítószert, ezért nagyon fontos feladatnak nevezte a terjesztőkkel szembeni fellépést.
Tokody Marcell (Jobbik) szerint kevésnek mondhatóak az eredmények, tovább kell csökkenteni a reagálási időt.
Szaniszló Sándor (MSZP) szerint a statisztika alapján javulás mutatkozik, de az eredmények napi szinten nem érezhetők. Közölte, támogató szavazatukat vegye a rendőrfőkapitány biztatásnak.
Tarlós István főpolgármester megköszönte a főkapitány múlt évi munkáját, és azt mondta, hogy a rendőrséget ért kritikák szolidnak mondhatóak.
A beszámoló szerint 106 628-ról 90 207 csökkent a fővárosban regisztrált bűncselekmények száma 2013-ról 2014-re. A közterületen elkövetett bűncselekmények számában 40 százalékos csökkenés figyelhető meg: 2013-ban 35 541, 2014-ben 21 245 bűncselekményt regisztráltak.
A személy elleni bűncselekményeken belül a legsúlyosabb élet ellenes bűncselekmény az emberölés, ebből 2014-ben 45, 2013-ban 52 volt, ami 13,5 százalékos csökkenést jelent.
Az emberölés nyomozáseredményességi mutatója a múlt évben 82,9 százalék volt, ez 13,5 százalékkal magasabb arány, mint 2013-ban. Szándékos emberölés 2014-ben és 2013-ban is 27 volt.
A testi sértések száma 2013 és 2014 viszonylatában 10,5 százalékos növekedést mutat, 2013-ban 1829, 2014-ben 2022 testi sértés történt.
A legtöbb testi sértést 2014-ben a XIII. kerületben (160), a VIII. kerületben (157), valamint a XIV. kerületben (143), a legkevesebbet a XXIII. kerületben (15) regisztrálták.
A beszámoló szerint a vagyon elleni bűncselekményeken belül jelentős, 16,2 százalékos csökkenés figyelhető meg, a lopások – betöréses lopásokkal együtt – számának alakulásában, 2013-ban 51 359 lopást, 2014-ben 43 018-at regisztráltak.
A lopáson belül jelentősen csökkent a gépjárművekkel kapcsolatos jogsértések száma: a gépjárműfeltörések 4586-ról 3715-re, a személygépkocsi lopások 3446-ról 2902-re, a jármű önkényes elvétele pedig 385-ről 359-re csökkent.
A legtöbb személygépkocsi-lopás 2014-ben is a XI. kerületben történt, ám ennek száma a 2013-hoz viszonyítva 529-ről 422-re, a XIV. kerületben 345-ről 315-re, a III. kerületben 322-ről 292-re csökkent.
A legkevesebb személygépkocsi-lopás tavaly is a VI. kerületben történt, a 2013-as 22 esetet tavaly sikerült 12-re csökkenteni – olvasható.
A lopáson belül 2,1 százalékkal csökkent a lakásbetörések száma: 2013-ban 6826, 2014-ben 6680 lakásba törtek be.
A legtöbb lakásbetörést 2014-ben a II. kerületben (730), a XI. kerületben (669) és a XIII. kerületben (549) követték el. A legkevesebb lakásbetörés a XXIII. kerületben (92) volt.
A rendőrségi beszámoló szerint a 2013-as és 2014-es év végi mutatók összehasonlítása alapján egyértelműen kijelenthető, hogy pozitív elmozdulás történt a lakosság kriminális érzékenységét leginkább befolyásoló bűncselekmények, így különösen az emberölés, a lopás, a személygépkocsi-lopás, a gépjárműfeltörés, a lakásbetörés és a rongálás nyomozáseredményességi mutatóiban.
