Szükség van a demokrácia népszerűsítésére

A közép-európai politikusoknak újra és újra hangot kell adniuk országaik sajátos mondanivalójának Európában.

HZS
2015. 03. 02. 22:40
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A miniszter, a Polgári Magyarországért Alapítvány kuratóriumának elnöke úgy fogalmazott: miközben a magyarországi rendszerváltáskor hozott döntések alapkövein – a szabadság, a demokrácia, az emberi jogok és az európai integráció – nem kívánnak változtatni, „újra és újra beszélnünk kell arról, hogy ezeken a kereteken belül milyen is az a politika és milyen az az élet, amely leginkább megfelel Európa népeinek”.
Szerinte a bajorországi székhelyű alapítvány munkájában a tradíció és az innováció olyan módon fonódik össze, ami példaértékű a magyaroknak.

Balog Zoltán méltatta az alapítványnak a demokratikus átmenet során és az azóta eltelt években a politikai képzésben, az önkormányzati intézmények erősítésében és a belügyi szervek képzésében végzett tevékenységét. Beszélt arról is, hogy nézete szerint a közép-európai politikusoknak újra és újra hangot kell adniuk országaik sajátos mondanivalójának Európában, és ezt a mondanivalót akkor tudják hitelesen megjeleníteni, ha a háttérben ott van a politikai kutatás és a politikai képzés.

Az 1967-ben, Münchenben alapított, a bajor Keresztényszociális Unió (CSU) párthoz közel álló Hanns Seidel Alapítvány „a demokrácia, a béke és a fejlődés szolgálatában” mottó alapján végzi tevékenységét Németországban és külföldön. Programjaival a világ 60 országában van jelen.

Ursula Männle, az alapítvány elnöke köszöntőjében kiemelte, hogy a magyarországi iroda fennállásának 25. évfordulója közel esik két másik negyed évszázados évfordulóhoz: tavaly novemberben volt 25 éve, hogy leomlott a berlini fal, és októberben lesz 25 éve Kelet- és Nyugat-Németország újraegyesítésének. Magyarország mindkét eseményhez jelentős mértékben hozzájárult – hangsúlyozta az alapítvány elnöke.

Az alapítvány a demokratizálódási folyamat elősegítésére, az akkori magyar kormány meghívására nyitott irodát Budapesten. Ursula Männle elmondta, hogy az alapítvány budapesti irodája az első közép- és kelet-európai irodaként nyílt meg, még az első szabad magyarországi választások előtt, 1990. március 1-jén. Első projekttevékenysége a parlamenti és az önkormányzati képviselőjelöltek és képviselők politikai képzése volt.

Ursula Männle elmondta: a politikai képzésen túl feladatuknak tekintik a politikai párbeszéd segítését is, párthovatartozástól függetlenül. Munkájukban nagy hangsúlyt kap a magyar rendészeti szervek képzése is. Az alapítvány elnöke kiemelte és külön méltatta azt is, hogy a magyar kormánnyal együttműködésben a romák helyzetének javítását célzó programokat is támogatnak. Az alapítvány által támogatott roma szakkollégiumok a sikeres programok „lemásolásával” , saját programok indításával „multiplikátorhatást” fejtenek ki – emelte ki.
Az ünnepségen, amelyen jelen volt Lieselore Cyrus német és Jean-Francois Paroz svájci nagykövet is, a Hanns Seidel Alapítvány egyik magyarországi projektpartnere, a Snétberger Zenei Tehetség Központ diákjai léptek fel.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.