Tizenkilencedik századi iszonyok

Elmegyógyintézet erőszakos bűnözőknek: a mai magyar pszichiátria elhanyagoltságának tükre.

– A hozzánk kerülő betegek jelentős részének valamilyen skizofréniája van, amivel együtt kell élni. A mi feladatunk az, hogy a gyógyszeres terápiával és a különböző foglalkozások során megértessük az illetővel: mit tett; milyen súlya van annak, amit elkövetett; és mit kell tennie akkor, ha újra tünetek lépnek fel, a hangok ezt vagy azt mondanak – fejtette ki a megbízott főigazgató. A doktor szavai szerint ez nem mindig egyszerű, mivel vannak, akik bezárkóznak, és nem hajlandók tudomást venni semmiről, de olyan is előfordul, hogy valaki a javulási folyamat egy pontján hirtelen visszaesik. Éppen ezért rendkívül szigorú vizsgálatokon, többszintű kontrollfolyamaton kell átesnie mindenkinek a kényszergyógykezelés befejezése előtt. Az intézmény mutatói egyébként kifejezetten jók, a bűnismétlés gyakorisága az IMEI-ből kikerültek körében 4,5 százalék alatt van. – A kezeltjeink társadalmi reintegrációja ennek ellenére sosem egyszerű. A kóros elmeállapotú bűnelkövetők áldozatai jellemzően a rokonsághoz tartoznak, közvetlen hozzátartozók, így a családra nem biztos, hogy számíthatunk. Ezekben az esetekben külön gondot jelent olyan szociális otthonokat találni, amelyek be tudják fogadni a betegeinket – jegyezte meg Hamula János. A szakorvos elmondta azt is, hogy a kezelés alatt csak rendkívüli esetben, mondjuk egy temetés miatt hagyhatja el az ápolt az intézetet. Illetve évi néhány esetben, ha a feltételei megvannak, a gyógyulás közeli állapotba jutott betegeket a visszailleszkedést elősegítő úgynevezett adaptáció céljából 30 napra hazaengedik.

Ehhez a főápoló és egy orvosbizottság, valamint az intézet vezetőjének egyöntetű támogatása szükséges, hasonlóan a kezelés lezárásához, amiről a végső szót a bíróság mondja ki. Az Igazságügyi Megfigyelő és Elmegyógyító Intézet épülete 118 éve áll a „gyűjtőfogház” szögesdróttal megerősített falain belül, s ami azt illeti, ez az idő meg is látszik rajta. Az intézmény homlokzata méltatlanul leromlott, bejáratát fából ácsolt alkalmi tető védi a tenyérnyi darabokban aláhulló vakolattól. Az összképen még nem sokat javít az uniós pályázatból nemrégiben kivitelezett nyílászárócsere sem. Az IMEI mindhárom épületében felújítások kezdődtek, amelyek után remélhetőleg sokkal modernebb kórházi rendszer jön létre. A betegeket amúgy a XIX. századból örökölt nagy, több mint tízágyas kórtermekben helyezik el, amitől az intézet zsúfoltnak tűnik, noha a kihasználtsága csupán 70 százalék körüli. Mindez azonban nem a szakembereket minősíti, csupán arról van szó, hogy az IMEI-n is visszatükröződik a mai magyar pszichiátria szomorú elhanyagoltsága.

Számos városi legenda kering az elmegyógyintézetekről, amelyeket olyan filmek táplálnak, mint a közismert Száll a kakukk fészkére Jack Nicholson parádés főszereplésével. Sokat lehet ugyanis hallani arról, hogy egyes bűnözők a lebukás után elmebetegségükre hivatkozva próbálnak kibújni a felelősségre vonás alól. Hamula János szerint próbálkozások vannak, de leggyakrabban olyanok részéről, akik tényleg betegek. Vagyis nem az egészséges ember vesz fel egy szerepet, majd téveszti meg az orvosokat, hanem a beteg játszik rá a tüneteire – fejtette ki az IMEI vezetője. Aztán hozzáfűzte: személy szerint nem biztos benne, hogy megéri a börtön helyett az elmegyógyintézetet választani, hiszen az előbbiből pontosan tudja mindenki, mikor szabadulhat – az utóbbira viszont ez egyáltalán nem igaz. Ami a lobotómiát [bemetszés, amellyel a prefrontális kérget elvágják az agy többi részétől] – amit az említett film főszereplőjén végeztek el – illeti, a doktor elárulta: a múlt század közepén kísérleteztek vele külföldi idegsebészek, ám az eljárás nem vált be, ahogy általában a műtéti beavatkozások egyike sem segítette elő a pszichiátriai betegek gyógyulását, így ezeket nem alkalmazzák. Az elektrosokk-terápia ellenben a súlyos depresszió és a katatónia kezelésére bevált, ennek ellenére csak ritkán alkalmazzák – az IMEI falai között utoljára 2002-ben volt rá példa. – Gumiszobák pedig egyáltalán nincsenek Magyarországon – szögezte le végül Hamula János. Hozzátette: elkülönítő helyiség természetesen létezik, ám az tulajdonképpen csak egy egyágyas szoba, amit folyamatosan meg lehet figyelni.