Az elmúlt három hónapban egyre-másra jelentek meg a kormány földtörvényjavaslatát élesen bíráló cikkek és közlemények, melyek fő témája az volt, hogy kivéreztetik a nemzeti parkokat, és az új törvényjavaslat több szempontból is aggályos. Az azonban egyik cikkből sem derült ki, hogy a kormány miért döntött a törvény átalakítása mellett, milyen problémák merültek fel a jelenlegi rendszerrel kapcsolatban, ezért utánakérdeztünk a Földművelésügyi Minisztériumnál, ahol meglepő dolgok derültek ki.
Az előzményekről annyit, hogy tavaly a WWF Magyarországi Alapítványa, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület és a Magyar Természetvédők Szövetsége közös levélben kérte Fazekas Sándor földművelésügyi minisztert, hogy vizsgálja felül a törvényjavaslatot és lépjen fel a természetvédelmi intézményrendszert hátrányosan érintő változtatások ellen. A legnagyobb felháborodást az váltotta ki, hogy – a természetvédő szervezetek szerint – a törvényjavaslat elfogadása után a nemzetipark-igazgatóságok kezelésében lévő védett területek 20 százaléka (50 ezer hektár) a Nemzeti Földalapkezelő Szervezethez (NFA) kerül. A döntés a levelet megfogalmazó szervezetek szerint a nemzetipark-igazgatóságok költségvetésének csökkenését is magával hozta volna, így veszélybe sodorja a teljes hazai állami természetvédelem működőképességét.
Válaszlevelében a miniszter cáfolta a földterületek NFA-hoz való átcsoportosítását, a Natura 2000-es területekkel kapcsolatos aggodalmakra válaszul pedig kifejtette: „az NFA-ra vonatkozó jogszabályi előírások alapján a Nemzeti Földalapba tartozó minden védett természeti és Natura 2000 terület NFA általi hasznosítása csak olyan szerződés alapján történhet, amelybe az érintett nemzetipark-igazgatóság előzetesen belefoglalja az általa fontosnak tartott – a jogszabályi előírásoknál szigorúbb – természetvédelmi előírásokat”.
Felmerülő kérdéseinkre adott válaszában a Földművelésügyi Minisztérium sajtóosztálya tájékoztatta az MNO-t arról, hogy a szóban forgó T/2366 számú törvényjavaslatot korábbi formájában már visszavonták. Azt is megtudtuk, hogy egy olyan agrártárgyú javaslatcsomagról van szó, amely számos más területet is érintett, korábban ebből emeltek ki és értelmeztek félre különböző elemeket. Arra a kérdésre, hogy miért van szükség a változtatásra, a minisztérium hivatalos válasza annyiban kimerült, hogy a minisztérium célja az egységes elvek szerinti állami földvagyon-gazdálkodás megteremtése.
Halmos Gergő, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület ügyvezető igazgatója egyrészt sikernek tartja a törvényjavaslat visszavonását, hiszen úgy tűnik, a minisztérium figyelembe vette aggályaikat, ugyanakkor továbbra is problémaként említi, hogy nincs megfelelő kommunikáció a kormány és a természetvédelmi szervezetek között. Hangsúlyozza azt is, szükséges volna, hogy érdemi vita alakuljon ki a kérdésben és a minisztériummal közösen vitassák meg a megoldásra váró problémákat, hiszen ez közös érdek. „Komoly gondot okozott, hogy nem kaptunk pontos tájékoztatást arról, hogy mivel indokolja a kormány az átalakítást, reméljük, hogy a következő törvényjavaslat előtt sikerül a témában a WWF, az MTVSZ és az MME véleményét is meghallgatni” – mondta az igazgató.
Az NFA jelenleg 1,8 millió hektár állami földet kezel, ebből a nemzetipark-igazgatóságoknál mintegy 300 ezer hektár található. A földek eddig is a Nemzeti Földalapba kerültek, és az NFA adta vagyonkezelésbe a nemzeti park- igazgatóságoknak. Ez a gyakorlat a jövőben sem fog megváltozni, a tárcának a tájékoztatás szerint nincsenek ilyen tervei.
A Földművelésügyi Minisztérium arról is tájékoztatta az MNO-t, hogy nem tervezi az igazgatóságok jelenlegi rendszerének átalakítását. „A magyar természetvédelem intézményrendszerének bármilyen szintű megváltoztatására irányuló szándék kizárólag a jobb működést garantáló, új alapvetések lefektetését követően nyerhet csak létjogosultságot” – olvasható a minisztérium közleményében. Arról, hogy pontosan milyen új alapvetésekről van szó, és mi a probléma a jelenlegi rendszerrel, nem kaptunk részletes tájékoztatást.
