A klímaváltozás komoly migrációs hullámokhoz vezethet

A köztársasági elnök szerint ez óriási kihívást jelenthet majd a fejlett országoknak.

Az államfő kifejtette: a Föld népessége az 1900-as 2 milliárdról napjainkra körülbelül 7,5 milliárdra nőtt, 2050-re pedig további 2 milliárd emberrel emelkedhet.

A szén-dioxid és egyéb üvegházhatású gázok kibocsátása az elmúlt 25 évben 30 százalékkal nőtt. Ennek következményei: egyre szélsőségesebb időjárási viszonyok, élelmiszer-ellátási problémák, a jégtakaró olvadása miatt a tengervízszint emelkedése és ivóvízhiány, amely háborúkat generálhat.

Áder János kitért arra, hogy 2050-re a Föld lakosságának 75 százaléka a becslések szerint városokban él majd. A népességnövekedés és az urbanizáció fokozódása miatt több város és városrész épül a közeljövőben, mint az elmúlt kétezer évben. A vízfogyasztás viszont már napjainkra is jelentősen megnövekedett, az elmúlt száz év alatt a 20-szorosára – mondta.

Hangsúlyozta: a Föld vízkészletének csak 2,5 százaléka úgynevezett hozzáférhető édesvíz, miközben például egy tábla csokoládé előállításához 1700 liter, 1 kilogramm marhasteakhez több mint 15 ezer liter, egy okostelefon gyártásához 910 liter, egy személyautóéhoz pedig 148 ezer liter víz felhasználására van szükség.

Áder János elmondta: a szennyvíz 90 százalékát tisztítatlanul juttatják a folyókba. Évente 3,5 millióan halnak meg vízhiány és szanitációs problémák miatt; 1990 óta 11 millióan hunytak el az aszályok következtében.

Mindezen kihívások miatt az emberek előbb-utóbb elindulnak olyan területek, országok felé, amelyek még rendelkeznek természeti erőforrásokkal és tiszta környezettel, ami óriási kihívás elé állítja majd a fejlett országokat – jelentette ki az államfő.

A köztársasági elnök több mint kétórás előadásában diagramokkal alátámasztva megnevezte, hogy a szén-dioxidot és egyéb üvegházhatású gázokat tekintve Kína, az Egyesült Államok, az Európai Unió és India a legnagyobb kibocsátók a világban.

Magyarországról szólva elmondta, hogy az emisszió terén az ország jól áll, a levegőt a legkevésbé terhelő első húsz ország között szerepel, miközben például az árvizek miatt érzi a klímaváltozás hatásait. Közölte: Magyarország példája mutatja, hogy lehet úgy elérni gazdasági növekedést, hogy közben a kibocsátást csökkentik.

Az 1987-es, 38 ország által megkötött, a kibocsátáscsökkentést célzó kiotói megállapodásról szólva közölte: azok az országok, amelyek aláírták, szinten tartották vagy csökkentették a kibocsátásukat. Ám azok, amelyek ahhoz nem csatlakoztak vagy kiléptek belőle, növelték az emissziót.

Áder János szerint Kiotó miatt fontos, miben állapodnak meg a világ döntéshozói az év végén Párizsban rendezendő klímavédelmi konferencián, ám hangsúlyozta: ő szkeptikus azt illetően, hogy a rendezvény átfogó, nagy változásokat hozna.

Kifejtette: becslések szerint évente 340-380 milliárd dollárt kellene fordítani a klímaváltozás okozta problémák megoldását elősegítő beruházásokra. Ennyit védelmi beruházásokra elköltenek az országok éves szinten, ám az államfő szerint azt nem lehet remélni, hogy ezt az összeget a biztonságpolitika helyett a környezetvédelemre fordítanák az államok. Hozzátette: abban azért bízik, hogy ennek az összegnek egy részét át lehet csoportosítani ilyen célokra.

Áder János az ózonlyuk visszaszorításával példázta, hogy egyetlen ország nem tudja megoldani a klímaváltozás okozta problémákat, de nemzetközi összefogással lehet eredményeket elérni. Hangsúlyozta: nem elég csökkenteni az emissziót, meg kell teremteni az alkalmazkodás feltételeit is, mert még mintegy 30-40 évig érződni fognak a jelenlegi problémák hatásai a Földön.

Ezért nagy a felelősségük a jövő vízgazdálkodási szakembereinek – mondta előadása végén Áder János.
Kedd délután a köztársasági elnök a szarvasi Szlovák Tájházban tárgyal a Szlovák Nemzetiségi Önkormányzat tagjaival.