Az 1987-es, 38 ország által megkötött, a kibocsátáscsökkentést célzó kiotói megállapodásról szólva közölte: azok az országok, amelyek aláírták, szinten tartották vagy csökkentették a kibocsátásukat. Ám azok, amelyek ahhoz nem csatlakoztak vagy kiléptek belőle, növelték az emissziót.
Áder János szerint Kiotó miatt fontos, miben állapodnak meg a világ döntéshozói az év végén Párizsban rendezendő klímavédelmi konferencián, ám hangsúlyozta: ő szkeptikus azt illetően, hogy a rendezvény átfogó, nagy változásokat hozna.
Kifejtette: becslések szerint évente 340-380 milliárd dollárt kellene fordítani a klímaváltozás okozta problémák megoldását elősegítő beruházásokra. Ennyit védelmi beruházásokra elköltenek az országok éves szinten, ám az államfő szerint azt nem lehet remélni, hogy ezt az összeget a biztonságpolitika helyett a környezetvédelemre fordítanák az államok. Hozzátette: abban azért bízik, hogy ennek az összegnek egy részét át lehet csoportosítani ilyen célokra.
Áder János az ózonlyuk visszaszorításával példázta, hogy egyetlen ország nem tudja megoldani a klímaváltozás okozta problémákat, de nemzetközi összefogással lehet eredményeket elérni. Hangsúlyozta: nem elég csökkenteni az emissziót, meg kell teremteni az alkalmazkodás feltételeit is, mert még mintegy 30-40 évig érződni fognak a jelenlegi problémák hatásai a Földön.
Ezért nagy a felelősségük a jövő vízgazdálkodási szakembereinek – mondta előadása végén Áder János.
Kedd délután a köztársasági elnök a szarvasi Szlovák Tájházban tárgyal a Szlovák Nemzetiségi Önkormányzat tagjaival.
