Fel kell lépni az iskolai bántalmazás ellen

A megfélemlítésről szóló történetek sokszor tabuként vannak jelen a társadalomban.

MA
2015. 04. 15. 12:53
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

„Hajlamosak vagyunk a gyerekek túlzásának tekinteni az elhangzottakat, holott ezek az esetek súlyos pszichológiai problémákhoz is vezethetnek a bántalmazott fiataloknál. A maga szakterületén mindenki tehet ezen esetek ellen” – hangsúlyozta Aranyosné Börcs Janka.

Emlékeztetett: a médiahatóság 2011-ben hozta létre az internet hotline szolgáltatását, amelyen többek között kilenc témakörben jog- és érdeksértéseket bárki bejelenthet, így a zaklatást is, és tavaly nyitották meg a Bűvösvölgy oktatóközpontot, ahol már eddig is több ezer fiatalnak tanították a biztonságos és hatékony médiahasználatot.

Közölte: a gyermekvédelem online vonatkozásaival foglalkozó kerekasztal már tavaly közzétette ajánlását az internetszolgáltatók számára, hogy tegyenek hozzáférhetővé ingyenes magyar nyelvű szűrőprogramot, amelyet a szülők és pedagógusok letölthetnek a gyerekbarat.nmhh.hu weboldalról is mobiltelefonokra, táblagépre és számítógépre egyaránt.

Hatala József, a Nemzeti Bűnmegelőzési Tanács elnöke a több mint száz szakember, köztük számos tanár és rendőr részvételével megrendezett eseményen arról beszélt: az elmúlt két évtized informatikai robbanása következtében gyakran éppen azok a felnőttek nem tudják megvédeni a fiatalokat az online tér veszélyeitől, akiknek ez a feladatuk lenne, míg egy kutató az online bántalmazás, megfélemlítés hatalmas látenciájáról szólt.

Parti Katalin, az Országos Kriminológiai Intézet munkatársa megemlítette: nemrégiben ezer diák, nyolcszáz szülő és mintegy kétszáz tanár megkérdezésével végeztek felmérést általános iskolákban és középiskolákban.

Az eredmények azt mutatják: a szülők 83 százaléka él abban a tudatban, hogy gyermeke sosem követett el bántalmazást, míg a gyerekek 64 százaléka nyilatkozott ugyanígy. Eközben – jegyezte meg – négyszer annyi gyerek mondta magát ilyen cselekmény elkövetőjének, mint ahány szülő tudott ilyen esetről.

A szakember felhívta a figyelmet: az alsó tagozatosoknál jellemzően a megfélemlítés látható formái jelennek meg, míg a felsősök arról számoltak be, hogy az ilyen esetek inkább online érik őket, a középiskolásoknál pedig drasztikusan csökken a jelzett megfélemlítések száma. Ennek egyik okaként azt említette, hogy a fiatalok erre az életkorra megtanulják helyretenni az ilyen támadásokat.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.