Szijjártó Péter elmondta, az Országgyűlés döntése révén Magyarország katonák küldésével járulhat hozzá a terrorszervezet elleni harc sikeréhez. Ennek következtében Magyarország megfelelhet azon kötelezettségeinek, amelyek a nyugati értékvilághoz való tartozásából fakadnak – mutatott rá.
A tárcavezető hangsúlyozta: az Iszlám Állam olyan fenyegetést jelent a világra, amelyet komolyan kell venni. Ezt a veszélyt nem mindenki kezeli a súlyánál fogva, pedig a terrorszervezet az egész nyugati értékközösség ellen indított átfogó és brutális támadást, ezért javasolta a kormány a parlamentnek, hogy járuljon hozzá a katonák küldéséhez – közölte.
A miniszter kifejtette: a misszió keretében 110-en teljesítenek majd katonai szolgálatot Észak-Irakban, hat tiszt a vezetési pontokon lesz, amelyek közül nem mindegyik van Irakban. Lesz egy négy főből álló technikai felderítőrészleg, továbbá 27 katona itthon áll rendelkezésre az esetleges rotáció biztosítására – mondta.
A tárcavezető a következő napok eseményeiről beszélve kifejtette: még kedden értesíti az Egyesült Államok budapesti nagykövetét, az iraki külügyminisztert és a kurdisztáni regionális kormány külügyminiszterét a döntésről, hétfőn pedig a német és az olasz külügyminiszterrel egyeztet személyesen a külügyek tanácsának ülésén. Mivel nem ENSZ- vagy NATO-felhatalmazás alapján zajló fellépésről van szó, kétoldalú jegyzékváltás szükséges az iraki kormánnyal, ezt is megindítják még kedden, és ez ad jogi alapot ahhoz, hogy magyar katonák részt vehetnek iraki területen zajló hadműveletben – ismertette.
Szijjártó Péter kitért arra is, hogy a nagykövetségek értesítik a nemzetközi fellépésben részt vevő országokat az Országgyűlés döntéséről, amellyel Magyarország a 17. olyan ország lesz a nemzetközi koalícióban, amely katonákat küld a közös fellépéshez. Emellett egyeztetést kezdtek egy Bagdadban és Erbílben teendő külügyminiszteri látogatásról is, így közvetlen külügyminiszteri találkozó előzi meg a katonák kiküldését – közölte.
A tárcavezető szerint három-öt hónapot vesz igénybe, amíg teljes létszámban kiküldik a magyar katonákat, ez a folyamat május közepétől, második felétől kezdődhet meg és július végére, augusztusra érhet véget.
Szelényi Zsuzsanna (Együtt–A Korszakváltók Pártja) sajtótájékoztatóján elmondta, hogy képviselőtársával, a szintén az Együttben politizáló Szabó Szabolccsal közösen támogatták az Iszlám Állam elleni fellépésben való magyar részvételt. Magyarországnak részt kell venniük a népirtást és az emberi jogok eltiprását megakadályozó nemzetközi missziókban – mondta.
A liberálisok elnöke szerint támogatni kell az Iszlám Állam terrorszervezet elleni harcot és a nemzetközi fellépésben való magyar részvételt. Fodor Gábor sajtótájékoztatóján jelezte, hogy Kész Zoltánnal közösen – „elkötelezett atlantistaként” – ennek jegyében szavaztak erről kedden az Országgyűlésben. A független képviselő szólt arról, hogy a rendvédelmi szervek életpályamodelljét megteremtő jogszabályt azért ellenezték, mert alkotmányellenesnek tartják azt, mivel a törvény szerinte elfogadhatatlan mértékben korlátozza az egyéni szabadságjogokat.
A Jobbik szerint a nemzeti érdekekkel teljesen ellentétes az IÁ elleni nemzetközi fellépésben való magyar szerepvállalás. Gyöngyösi Márton frakcióvezető-helyettes keddi sajtótájékoztatóján bírálta azon pártokat, amelyek megszavazták a vonatkozó határozatot a parlamentben és úgy vélte: sokat elárul a nemzeti szuverenitásról, hogy a Washingtonból érkező felszólításra pár hét alatt Magyarország egy missziót küld ki Irakba, miközben az Iszlám Állam létrejöttében a Nyugatnak is van felelőssége. Felvetette, hogy nem tudni, honnan van az IÁ-nak katonai, emberi, technikai és pénzügyi utánpótlása, hogyan tud egy államot és hadsereget fenntartani.
Az ellenzéki politikus szerint a magyar részvételnek nincs meg a nemzetközi jogalapja, nem egy ENSZ- vagy NATO-felhatalmazással jött létre a felkérés.
Szerinte a sűrűn változó frontvonal és a Magyarország elleni potenciális terrorveszély hatalmas kockázatokat rejt magában, ezért mint mondta, sem most, sem a jövőben nem támogatnak ilyen szerepvállalást.
Az LMP szerint az Iszlám Állam elleni magyarországi katonai szerepvállalás csak egy lap Orbán Viktor pókerjátszmájában, ezzel fizetik meg a kormány kalandor külpolitikáját. Schiffer András frakcióvezető, a párt társelnöke a parlamenti határozathozatalokat követően sajtótájékoztatóján azt mondta, nem támogatták a szerepvállalásról szóló javaslatot egyebek mellett azért, mert szerintük részben ezzel akarják az orosz közeledés árát megfizetni, emellett semmilyen információ nincs arról, hogy az IÁ-nak milyen pénzügyi és egyéb bázisai vannak és azt sem tudni, hogy milyen belbiztonsági kockázatot jelent a részvétel.
