Kövér: A Fidesz jól kormányoz, de rosszul kommunikál

A házelnök hangsúlyozta: nincs törésvonal a Fideszben és a kabinetben.

„Általában a problémák, a hibák ott szoktak bekövetkezni, amikor mindenki a másikra néz, hogy akkor most ezt ki rontotta el, és most szerintem ez a helyzet” – fogalmazott Kövér László, aki a hiba gyökerét abban látja, hogy nincs jól működő struktúrája a kormányzati kommunikációnak, holott annak legalább olyan jelentősége van a következő választás szempontjából, mint a kormányzás minőségének.

A Fidesz ezt egyszer már nem vette tudomásul, aminek következtében 2002-ben annak ellenére vesztett, hogy a többség szerint jól kormányzott – tette hozzá.

Kövér László a Fidesz három megnyert választás után mért népszerűségcsökkenését párhuzamba állította Winston Churchill esetével, aki a második világháború megnyerése után pár hónappal elvesztette a választást munkáspárti kihívójával szemben. A politikus ezt azzal magyarázta, hogy a választók természetesnek érzik az elért eredményeket, amíg azokat nem fenyegeti semmi.

„Aki ezt nem veszi figyelembe, az hibát követ el” – mondta, hozzátéve, hogy a Fidesz azt a hibát követte el, hogy az önkormányzati választások után nem vette észre, „most egy másik mérkőzés kezdődik”.

A kormánynak és a Fidesznek számvetést kellett volna készítenie arról, hogy a következő három és fél évben mit szeretne elérni és miben kéri ehhez az emberek közreműködését – mondta Kövér László, aki szerint ehelyett a kormánypárt néhány hibás döntést hozott. Példaként említette az internetadót, amelynél nem is számítottak ellenreakciókra, de voltak olyan „helytálló és okos döntések”, mint például az útdíj átalakítása, amelyet „érthetetlenül rosszul” kommunikáltak.

Kövér László a Fidesz népszerűségvesztésének szempontjából fontosnak, de nem döntő jelentőségű mozzanatnak nevezte Orbán Viktor kormányfő és Simicska Lajos „szakítását”. Megjegyezte: a Fideszt „már jó néhányan próbálták megvásárolni, a vezetőit megzsarolni, korrumpálni, fenyegetni”, de az senkinek nem sikerült.

„Azt szeretnénk, ha az emberek látnák, hogy az ő érdekükben vállalunk konfliktusokat, legyen szó az IMF-ről, az Európai Bizottságról, a bankokról vagy akár oligarchákról”, akiket a baloldali sajtó előszeretettel, de ok nélkül sorolt a Fidesz köreibe – fogalmazott.

„Nincsen néven nevezhető belső törésvonal sem a Fideszben, sem a kormányban” – jelentette ki Kövér László, megjegyezve: „néhány kormányzati tisztségviselő nem szerencsés nyilatkozata” miatt lehet, hogy ezt sokan nem hiszik el.

A házelnök szerint az ellenzék gyengesége miatt a média minden korábban figyelemre sem méltatott vitát felnagyít, ezek azonban csak a demokráciában természetes véleménykülönbségek, amelyek alapvetően a költségvetési források minisztériumok között elosztásáról szólnak.

„Keveslem azokat a generációs konfliktusokat, amelyek a Fideszben vannak” – mondta Kövér László.

A választmányi elnök szerint az ilyen konfliktusok hiánya azt mutatja, hogy nincs igazi verseny, „egészséges konkurenciaharc” a Fideszen belül, ami mögött az állhat, hogy az elmúlt huszonöt évben nem sikerült felkelteniük a náluk fiatalabbak érdeklődését a politika iránt.

A házelnök kitért arra is, hogy a „Jobbik kártékonyságáról, ártalmasságáról és politikai, kormányzati hasznavehetetlenségéről” elsősorban nem a Fidesz vezetőinek kell meggyőznie a választókat, hanem ehhez az kell, hogy az emberek 2018-ban lássák, mit értek el a Jobbik országgyűlési és önkormányzati képviselői.

A Jobbik azért tűnhet „tisztának és ártatlannak”, mert nincs kormányzati tapasztalata, tehát nem követett el még hibákat, de ez jelenti a hátrányát is, mert „komoly válságszituációban még nem voltak képesek megmutatni, hogy értenek-e bármihez a szövegelésen kívül” – fogalmazott, hozzátéve: a másik probléma, hogy „cukiságkampánnyal” nem lehet „egyszer és mindenkorra annulálni azokat a borzalmas kijelentéseket, akciókat, amelyeket az elmúlt négy évben is végrehajtottak”.

Kövér László az interjú végén a nemzeti hitvallást nevezte a négy éve elfogadott alaptörvény számára leglényegesebb részének, amely szerinte megmutatja, hogy „kik voltunk, kik vagyunk és kik akarunk lenni”.
Kiemelte: egyáltalán nem tartaná ördögtől valónak, ha az alaptörvény preambulumát tanítanák legalább a középiskolákban.

„Szerencsésebb sorsú, egészségesebb közélettel megáldott országokban ( ) nem váltana ki közfelháborodást egy bizonyos oldalon, ha kötelező lenne az alaptörvény preambulumának iskolákban meg a közintézményekben való kifüggesztése” – tette hozzá.