„Nincsen néven nevezhető belső törésvonal sem a Fideszben, sem a kormányban” – jelentette ki Kövér László, megjegyezve: „néhány kormányzati tisztségviselő nem szerencsés nyilatkozata” miatt lehet, hogy ezt sokan nem hiszik el.
A házelnök szerint az ellenzék gyengesége miatt a média minden korábban figyelemre sem méltatott vitát felnagyít, ezek azonban csak a demokráciában természetes véleménykülönbségek, amelyek alapvetően a költségvetési források minisztériumok között elosztásáról szólnak.
„Keveslem azokat a generációs konfliktusokat, amelyek a Fideszben vannak” – mondta Kövér László.
A választmányi elnök szerint az ilyen konfliktusok hiánya azt mutatja, hogy nincs igazi verseny, „egészséges konkurenciaharc” a Fideszen belül, ami mögött az állhat, hogy az elmúlt huszonöt évben nem sikerült felkelteniük a náluk fiatalabbak érdeklődését a politika iránt.
A házelnök kitért arra is, hogy a „Jobbik kártékonyságáról, ártalmasságáról és politikai, kormányzati hasznavehetetlenségéről” elsősorban nem a Fidesz vezetőinek kell meggyőznie a választókat, hanem ehhez az kell, hogy az emberek 2018-ban lássák, mit értek el a Jobbik országgyűlési és önkormányzati képviselői.
A Jobbik azért tűnhet „tisztának és ártatlannak”, mert nincs kormányzati tapasztalata, tehát nem követett el még hibákat, de ez jelenti a hátrányát is, mert „komoly válságszituációban még nem voltak képesek megmutatni, hogy értenek-e bármihez a szövegelésen kívül” – fogalmazott, hozzátéve: a másik probléma, hogy „cukiságkampánnyal” nem lehet „egyszer és mindenkorra annulálni azokat a borzalmas kijelentéseket, akciókat, amelyeket az elmúlt négy évben is végrehajtottak”.
Kövér László az interjú végén a nemzeti hitvallást nevezte a négy éve elfogadott alaptörvény számára leglényegesebb részének, amely szerinte megmutatja, hogy „kik voltunk, kik vagyunk és kik akarunk lenni”.
Kiemelte: egyáltalán nem tartaná ördögtől valónak, ha az alaptörvény preambulumát tanítanák legalább a középiskolákban.
