Miért indított pert Rejtő Jenő?

Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Magyar Nemzet

A zsidó filmgyárasok sorsa és az MTK vagyonának újraosztása is megismerhető azokból a levéltári anyagokból, amelyet egy nemrég elindult honlap tesz közzé.

2015. 04. 16. 15:15
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A sportolók és vezetők jogainak korlátozásával egy időben a zsidónak bélyegzett MTK sportegyesület vagyonának megszerzése, újraosztása is napirendre került. A levéltár iratanyagából kiderül, hogy már 1940-ben komoly lobbitevékenység zajlott a politikusok környezetében az ingatlanok elvételéért és megszerzéséért – a pálya bérleti jogát a Budapesti Torna Club és a Magyar Labdarúgó Szövetség is megpróbálta megkaparintani. De nem csak ők jelentkeztek. 1941-ben például Budapest polgármestere így írt az államtitkárnak: „Légy szíves meggondolás tárgyává tenni, hogy nem volna-e célszerű, sőt nemzeti szempontból igen fontos, hogy ezt a pályabérletet a MOVE [Magyar Országos Véderő Egylet, egy korabeli szélsőjobboldali csoportosulás, a szerk.] kapja meg.” Végül aztán ez a megoldás valósult meg.

Rejtő Jenő egy rágalmazási per miatt került be az iratanyagba. Történt ugyanis, hogy 1942-ben az Egyedül Vagyunk című szélsőjobboldali, Imrédy Béla volt miniszterelnök politikáját támogató folyóirat gyalázkodó cikket jelentetett meg róla. A szerző ebben egyebek között így írt: „hogyan juthatott el az egyszerű, szürke kis pesti magántisztviselő, a hét reált végzett Reich Lajos, a pesti Színházi podiumig? A legvalószínűbbnek az a magyarázat tűnik, amely szerint a Színházi Élet egyik befolyásos tőkésének a lányát vette feleségül s ez a tette egyszerre megnyitotta számára az érvényesülés útját.” Az idézett rész miatt Rejtő bűnvádi feljelentést tett sajtó útján elkövetett rágalmazás és becsületsértés címén.

Az ügyet végül 1944 februárjában zárták le, az író azonban ekkor már nem élt, hiszen a cikk megjelenése után megkapta munkaszolgálatos-behívóját, és a rendelkezésre álló adatok szerint 1943. január 1-jén elhunyt a Szovjetunióban. Ügyvéd bátyja vitte végig a pert, ám nem járhatott sikerrel, mert a szerző nevét nem adta ki a lap, a felelősséget vállaló Oláh György főszerkesztő pedig országgyűlési képviselőként a mentelmi jog védelmét élvezte. Az ügy így tovább nem volt folytatható, a vizsgálati indítvány is tárgytalanná vált.

Ezeken kívül számtalan további dokumentum található az oldalon, egyebek között Szép Ernő rajza, Szerb Antal születési anyakönyvi bejegyzése és a Radnóti Miklós ellen „sajtó útján elkövetett vallás elleni kihágás és szemérem elleni vétség” vádjával indult eljárás iratai.

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.