Veres Kókához irányított

Érdemben az akkor Gyurcsány Ferenc által vezetett kormány döntése volt a győri ETO Parknak nyújtott hitel – állította az MFB korábbi munkatársa.

Győr Ágnes
2015. 04. 04. 5:49
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Értetlenül szemléli az Magyar Fejlesztési Bank (MFB) egyik korábbi, vezető beosztásban lévő munkatársa, hogy a kormány miért hangsúlyozza az ő felelősségüket a győri ETO Parkra adott hitel miatt. Lázár János csütörtökön a Quaestor-ügyben az állam érintettsége kapcsán a legnagyobb problémaként azt a 17 milliárd forintos hitelt említette, amelyet még a szocialista kormányok idején (2005-ben és 2008-ban) folyósított az MFB a Quaestornak az ETO Parkra. A Miniszterelnökséget vezető miniszter hangsúlyozta:  a pénzt fiktív projektre, fiktív fedezetek mellett adta az MFB, hibás üzleti döntéssel. Egy, az ügyet közelről ismerő, neve elhallgatását kérő forrásunk ugyanakkor azt mondta, a fejlesztési beruházásról a kormány döntött, az MFB pedig bár rábólintott, tulajdonképpen a kérdésben nem volt döntési joga.

A Magyar Nemzet megkereste a pénzügyminiszteri posztot 2005-ben betöltő Veres Jánost, aki azt mondta, nem az ő illetékességi körébe tartozott ez a kérdés, hanem a gazdasági miniszterhez. Kóka János viszont, aki a gazdasági tárcát vezette, lapunknak mindössze annyit mondott, hogy nem tud semmit az ügyletről. Erős János, az MFB korábbi vezérigazgatója a Népszabadságban cáfolta a Lázár által elmondottakat. – Szakmai kérdésekben, a papírok alapján bárkivel megvitatok egy adott tranzakciót, ám politikusok vergődéséhez nem kívánok asszisztálni – közölte.

Úgy tudjuk, egy-két héten belül megalakulhat a kormánypártok kezdeményezésére az a testület, amely éppen azt vizsgálná, hogy milyen kár érte a költségvetést a Gyurcsány-kormány idején folyósított hitellel. Várhatóan az egyik parlamenti bizottság albizottságaként működik majd a grémium. Lázár János felvetette, a korábban még önállóan működő Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) egykori vezetőit is hallgassák meg. A PSZÁF egyébként 2010 áprilisában lefolytatott egy „fogyasztóvédelmi célvizsgálatot” a Quaestornál egy kötvénykibocsátás miatt. A Befektetővédelmi Alap (Beva) ugyanis jelezte, hogy a brókercég a leendő ügyfeleinek a valóságnál lényegesen szélesebb körűnek állította be a Beva kompenzációs kötelezettségét. A PSZÁF emiatt megtiltotta, hogy a jogszabályi előírásokat megsértve tájékoztassák ügyfeleiket.

A Magyar Közlönyben csütörtökön megjelent egy kormányrendelet, amely szerint stratégiailag kiemelt lett a csődeljárás alatt lévő Győri ETO FC és az ETO Park Kft. A Quaestor tulajdonába tartozó  és a nyomozás során már lefoglalt cégekhez a kormány rendelhet ki egy állami tulajdonban lévő felszámolót. A vagyont pedig pályáztatás nélkül, meghívásos eljárásban értékesíthetik.

A brókerbotrányok kapcsán érintett Földművelésügyi Minisztérium (FM) eközben  közleményben közölte, hogy nem hibáztak. Ismert, a tárca háttérintézményeként működő TIG Nonprofit Kft. 410 millió forintot helyezett el korábban a Hungária Értékpapír Zrt.-nél, ez a pénz „odaveszett”. Az FM tegnap hangsúlyozta, azért nem hibáztak, mert nem is tudtak erről a számláról. – A Földművelésügyi Minisztérium csak a miniszterelnöki feladatszabást követően értesült arról, hogy a TIG Nonprofit Kft. a tiltás ellenére nem szüntette meg azt az értékpapírszámláját a Hungária Értékpapír Zrt.-nél, amelyet jóváhagyásunk és tudtunk nélkül tartott ott – közölték. Már elrendeltek egy soron kívüli vizsgálatot a felelősök és a felelősség mértékének megállapítása érdekében, a veszteség pótlása kapcsán pedig egyeztetni kezdtek a Nemzetgazdasági Minisztériummal. A Magyar Narancs közben arról írt, hogy az FM gazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkára, Szele Andrea 2009 és 2013 között a Hungária Értékpapírnál dolgozott a backoffice vezetőjeként, azaz irodavezetőként.

A brókerügyön Százhalombatta csaknem kétmilliárd forintot bukott. Az Átlátszó blog azt írta: az önkormányzatnak 1,9 milliárd forintja hiányzik a Hungária Értékpapír Zrt.-nél tárolt befektetéseiből. A Pest megyei Vecsés sem fér hozzá államkötvényeihez, hasonlóan Győrhöz. A Rába-parti városnak egymilliárd forint értékű állampapírja ragadt bent. Az önkormányzatnál úgy látják, ez nem fenyegeti a város működését, és szerintük szabályosan jártak el, amikor a Quaestoron keresztül vásárolták az értékpapírokat.

Az ellenzék továbbra is a kártérítést és a felelősök megtalálását szorgalmazza. Az MSZP elindított egy honlapot – Brokerugy.hu címen –, hogy a károsultaknak segítsen. Olyan dokumentumokat lehet innen letölteni, amelyekkel  az érintettek feljelentést tehetnek és bejelenthetik kárigényeiket. Látszólag azonban a szocialisták ezt összekötik a tapolcai kampánnyal, hiszen jelöltjük, Pad Ferenc vezeti a „Quaestor-károsultak országos érdek-képviseleti fórumát”, és az ő képe szerepel a honlapon is.

Az LMP-nek pedig összegyűltek az általuk szorgalmazott vizsgálóbizottság felállításához szükséges aláírások. A testület a tervek szerint a brókercégek 1997 és 2015 közötti állami kapcsolatait s az ott elhelyezett közvagyont vizsgálná. Schiffer András, a párt társelnöke kifejtette: a bizottságnak azt is fel kellene tárnia, hogy Orbán Viktor miniszterelnök eleget tett-e hivatali kötelezettségének a Quaestor-üggyel kapcsolatban.

A Quaestor tegnap közleményben tudatta, hogy Hrurira nevű cégüket ideiglenes fizetési haladék illeti meg a Fővárosi Törvényszék döntése szerint. Jogi szakértőnk szerint ez azt jelenti, hogy a csődvédelem okán fizetési halasztást kap a cég.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.