A devizahitelesek szempontjából különösen kedvező döntés született tegnap az Alkotmánybíróságon (AB), ugyanis a testület több bírói indítványt is elutasított, amelyek a Kúria korábbi jogegységi határozatát támadták. A bírói indítványok az adósok szempontjából a jogegységi határozat egyik legfontosabb pontjának megsemmisítését kérték az AB-tól, amely lehetőséget ad a devizahiteleseknek arra, hogy árfolyamkockázat tisztességtelenségének megállapítását kérjék a bíróságon.
A bírói testület döntését adósok tömegei várták feszülten, mivel a pereskedők lehetőségei jelentősen szűkültek volna, ha az AB egyetért a bírói indítványokkal. Ugyanis a kizárólag az adós által fizetett árfolyam-különbözet jelenti a legnagyobb terhet a hitelesek számára, ami kiváltképpen a svájcifrank-alapú hitelesek esetében okoz komoly problémát, mert esetükben emelkedett a leginkább a deviza árfolyama. Noha az ingatlanhiteleket a devizahitel-törvények alapján forintosították, adósok tömegeinek így is csaknem dupla akkora összeget kell visszafizetniük, mint amekkorát felvettek.
A bírói indítványokról korábban jogi szakértőnk azt mondta, hogy ha az AB megsemmisíti a kifogásolt rendelkezést, akkor az adósok a lehető legnagyobb kárt szenvedhetik el, ugyanis úgy már nem támadhatják meg bíróságon az árfolyamkockázat viselését. Mint mondta, ráadásul a bírói indítványok szembemennek az Európai Unió bíróságának több ítéletével is. Hozzátette, hogy Magyarország számára külön döntést hozott az uniós bíróság Kásler Árpád és felesége, valamint az OTP Bank közt létrejött hitelszerződés ügyében. Ebben mondták ki, hogy az árfolyam-különbözet tisztességtelensége vizsgálható, ez alapján pedig számos adós pereskedik a bíróságon.
Az Alkotmánybíróság döntése alapján az adósok tovább pereskedhetnek a kúriai állásfoglalás alapján. Az AB döntése egyhangú volt, amelyhez Kiss László alkotmánybíró párhuzamos indokolást fűzött.
