A konfliktusok léte nem egyenlő a zaklatással, hiszen önmagában ez fontos része a gyerekek személyiségfejlődésének, nem kell mindenáron feloldani mindet, mert ezek fejlődésre ösztönző tényezők is. „Az, hogy ki uralja a hatalmi pozíciókat, fontos egy csoporton belül, a gyerekeknél az ilyen konfliktus megoldásának egy speciális zónája, mikor erőszakkal próbálkoznak, ez a bullying (megfélemlítés) jelensége” – mondja Szitó Imre iskolapszichológus.
A kicsiknél általában több a fizikai agresszió, mint a felsősöknél, de ők még messze nem tudnak komoly testi sérülést okozni, a verekedések inkább csak erőpróbákként funkcionálnak, és körülbelül másodikos korig ez a fejlődés velejárója, afölött, főleg a serdülőknél, körülbelül ötödikes kortól kezdve már antiszociális agresszió felé haladhat. A csúfolódás – mint a verbális agresszió legelemibb formája – mindennapos, a fizikai agresszió ha heti egyszer-kétszer előfordul az érintett gyerekek közt, az már jelentős. Felső tagozatban ez már komoly testi sérüléssel is társulhat. „Minden iskolában megvannak az együttélés szabályai, melyeket részben lefed a házirend, illetve az osztály is készíthet saját »alkotmányt«, ami további kiegészítéseket tartalmazhat” – mondja Szitó Imre.
A munka, melynek eredménye a nemrégiben elkészül honlap, Aáry Tamás Lajos, az oktatási jogok biztosa kezdeményezésére indult 2014 áprilisában. Az online tudásközpont célja, hogy összegyűjtse a jelenleg rendelkezésre álló információkat az iskolai konfliktusokról. „Szeretnénk csökkenteni a szétszórtságot, hogy az érdeklődők ne vesszenek el az információdömpingben” – mondja Fehérpataky Balázs projektvezető.
Az iskolai agresszió
Zaklatás, bántalmazás olyan rendszeresen előforduló, a felek közti egyenlőtlen erőviszonyokból fakadó agresszív cselekvés, mely az áldozatra nézve ártó szándékú. Ez lehet fizikai, verbális vagy kapcsolati, valódi vagy virtuális térben zajló. Egyszerű kérdéssel jelenleg csak nagyon pontatlanul mérhető, összetett kérdésrendszer szükséges a felderítéséhez. Az iskolapszichológusok elismerik az iskolai zaklatás problematikus természetét, a megoldások keresésekor azonban azzal kell szembesülniük, hogy a zaklató gyerek szülei gyakran kevésbé érzik, hogy probléma van, és nem járulnak hozzá a megoldáshoz – ez nehézség lehet.
A dinamikusan fejlődő honlap, melyen a bibliográfia egyelőre száz rekordból áll, magyar szerzők cikkeit, kutatási eredményeit gyűjti össze. Ez a keresőfelület lehetővé teszi a témák szűkítését, de a bővítés is része a terveknek; minden, a programban részt vevő egyetem, szellemi műhely hozzátehet olyan munkákat, amelyeket relevánsnak tart a téma szempontjából.
A szakértők az iskolákban tizenöt olyan konfliktuskezelési módszerre bukkantak, melyeknek van egy jól körülhatárolt struktúrája, protokollja, az iskolavezetés is elkötelezett a program megvalósításában, és minden résztvevő tisztában van a feladataival. A honlapon ez a Jó gyakorlatok-gyűjtemény is megtalálható, ami lényegében egy tömör, lényegre törő leírás, szituációs magyarázatokkal.
Az eddigi tapasztalatok szerint iskolapszichológusok, intézményvezetők is érdeklődnek a jó gyakorlatok iránt és elindult a kapcsolatépítés is. „Reméljük, hogy ki fog alakulni egy olyan kapcsolatrendszer, melyben bátran odafordulnak az újítani vágyó intézmények azokhoz, akik már aktívan működtetnek egy-egy ilyen programot\" – mondja Fehérpataky Balázs. A honlapon egy dokumentumtár is elérhető, ahol azok a kutatási eredmények, tanulmányok olvashatók, melyek kifejezetten az együttműködés gyümölcseként születtek, vagy születni fognak.
Mikor egy kutatás során megkérdezték a pedagógusokat, hogy miért alakul ki az iskolai konfliktusok nagy része, a válaszok között első helyen az szerepelt, hogy az áldozat különbözik a többiektől (kövér, csúnya, valamelyik kisebbséghez tartozik). Alapvetően ezt gondolják a tanárok. Mikor a gyerekeket kérdezték, hogy szerintük miért alakul ki egy-egy szituáció, akkor ők nem az áldozat tulajdonságával magyarázták, hanem azzal, hogy a zaklató ezzel látszik menőbbnek a többiek között, vagyis a pozícióját erősíti meg. „Ez az eredmény teljesen alátámasztja azokat a tanulmányokat, melyek ma Észak-Európában a zaklatásokkal foglalkoznak” – meséli Fehérpataky Balázs. Leginkább úgy lehet védekezni az ilyen konfliktusokkal szemben, hogy új csoportnormát alakítanak ki a pedagógusok – olyan iskolát, ahol nem menő a zaklatás, vagyis a közösség tagjai elutasítják azt.
Az iskolapszichológus szerint a jelenben is és a későbbiekben is súlyos következményei lehetnek annak, ha valakit gyerekként rendszeresen zaklatnak. Önértékelési zavarok alakulhatnak ki a zaklatást elszenvedő gyermekben, serdülőben. Ha a diák félelemmel megy be az iskolába, nem képes barátokat szerezni és feloldottan játszani, beszélgetni, a többiekkel elvegyülni, akkor kialakul egy szorongó állapot, ami a teljesítményére is negatív hatással van. Ilyenkor, ha a probléma nem szűnik meg, fél éven belül a szülők általában átviszik a gyereket másik intézménybe. A hetedik osztályos kortól észrevehetően megugrik a Facebookon zajló verbális agresszió is – emeli ki a pszichológus.
Az, hogy a gyerekek egészséges környezetben, félelem nélkül tudjanak felnőni, a szülők, a pedagógusok és a szakemberek felelőssége is, a cél, hogy megelőzhetők legyenek a súlyos bántalmazások, lelki vagy testi sérülések.
