Az osztálytermi agresszió egyre gyakoribb jelenség

A gyerekek közt megjelenő verbális vagy fizikai erőszak kezeléséhez komoly összefogásra lenne szükség.

A dinamikusan fejlődő honlap, melyen a bibliográfia egyelőre száz rekordból áll, magyar szerzők cikkeit, kutatási eredményeit gyűjti össze. Ez a keresőfelület lehetővé teszi a témák szűkítését, de a bővítés is része a terveknek; minden, a programban részt vevő egyetem, szellemi műhely hozzátehet olyan munkákat, amelyeket relevánsnak tart a téma szempontjából.

A szakértők az iskolákban tizenöt olyan konfliktuskezelési módszerre bukkantak, melyeknek van egy jól körülhatárolt struktúrája, protokollja, az iskolavezetés is elkötelezett a program megvalósításában, és minden résztvevő tisztában van a feladataival. A honlapon ez a Jó gyakorlatok-gyűjtemény is megtalálható, ami lényegében egy tömör, lényegre törő leírás, szituációs magyarázatokkal.

Az eddigi tapasztalatok szerint iskolapszichológusok, intézményvezetők is érdeklődnek a jó gyakorlatok iránt és elindult a kapcsolatépítés is. „Reméljük, hogy ki fog alakulni egy olyan kapcsolatrendszer, melyben bátran odafordulnak az újítani vágyó intézmények azokhoz, akik már aktívan működtetnek egy-egy ilyen programot" – mondja Fehérpataky Balázs. A honlapon egy dokumentumtár is elérhető, ahol azok a kutatási eredmények, tanulmányok olvashatók, melyek kifejezetten az együttműködés gyümölcseként születtek, vagy születni fognak.

Mikor egy kutatás során megkérdezték a pedagógusokat, hogy miért alakul ki az iskolai konfliktusok nagy része, a válaszok között első helyen az szerepelt, hogy az áldozat különbözik a többiektől (kövér, csúnya, valamelyik kisebbséghez tartozik). Alapvetően ezt gondolják a tanárok. Mikor a gyerekeket kérdezték, hogy szerintük miért alakul ki egy-egy szituáció, akkor ők nem az áldozat tulajdonságával magyarázták, hanem azzal, hogy a zaklató ezzel látszik menőbbnek a többiek között, vagyis a pozícióját erősíti meg. „Ez az eredmény teljesen alátámasztja azokat a tanulmányokat, melyek ma Észak-Európában a zaklatásokkal foglalkoznak” – meséli Fehérpataky Balázs. Leginkább úgy lehet védekezni az ilyen konfliktusokkal szemben, hogy új csoportnormát alakítanak ki a pedagógusok – olyan iskolát, ahol nem menő a zaklatás, vagyis a közösség tagjai elutasítják azt.

Az iskolapszichológus szerint a jelenben is és a későbbiekben is súlyos következményei lehetnek annak, ha valakit gyerekként rendszeresen zaklatnak. Önértékelési zavarok alakulhatnak ki a zaklatást elszenvedő gyermekben, serdülőben. Ha a diák félelemmel megy be az iskolába, nem képes barátokat szerezni és feloldottan játszani, beszélgetni, a többiekkel elvegyülni, akkor kialakul egy szorongó állapot, ami a teljesítményére is negatív hatással van. Ilyenkor, ha a probléma nem szűnik meg, fél éven belül a szülők általában átviszik a gyereket másik intézménybe. A hetedik osztályos kortól észrevehetően megugrik a Facebookon zajló verbális agresszió is – emeli ki a pszichológus.

Az, hogy a gyerekek egészséges környezetben, félelem nélkül tudjanak felnőni, a szülők, a pedagógusok és a szakemberek felelőssége is, a cél, hogy megelőzhetők legyenek a súlyos bántalmazások, lelki vagy testi sérülések.