Az Európai Parlament jogi bizottságának üléséről kijövet Kovács Béla közölte, elég sok kérdést kapott, és mindegyikre igyekezett érdemben, a valóságnak megfelelően válaszolni. Nem akar a mentelmi joga mögé bújni, együttműködő volt a bizottsággal, és a továbbiakban is az lesz, mert azt akarja, hogy az igazság derüljön ki – tette hozzá. Reményének adott hangot, hogy még további lehetősége is nyílik majd álláspontjának kifejtésére.
A meghallgatás előtt Kovács Béla újságíróknak azt is elmondta, hogy a magyar ügyészi szervek által az EP jogi bizottságának megküldött iratok tartalmával csak az előző napon, kedden tudott megismerkedni, és abban talált olyan állításokat, amelyek teljesen nem fedik a valóságot.
Az ügyről a magyar médiában megjelent egyik olyan írással kapcsolatban, amely az orosz titkosszolgálatokkal hozta összefüggésbe ténykedését, kijelentette: a cikk nagy része a szárnyaló újságírói fantázia szüleménye. Ezzel összefüggésben jogi eljárásokat is kilátásba helyezett, amelyeket akkor szándékozik elindítani, amikor a most vitatott ügy lezárul. „Az, hogy valaki rengeteg diplomatával találkozik, még nem jelenti azt, hogy kémkedik” – szögezte le.
Szájer József fideszes politikus, a jogi bizottság tagja, az EP néppárti frakciójának egyik alelnöke a bizottsági ülés után tett rövid nyilatkozatában meglepődésének adott hangot, hogy „a Jobbik, amely ötször kezdeményezte az elmúlt években parlamenti képviselők mentelmi jogának megszüntetését, hagyja, hogy képviselője a mentelmi jog mögé bújjon”.
Niedermüller Péter, a Demokratikus Koalíció (DK) EP-képviselője, aki részt vett a jogi bizottság ülésének Kovács Bélával kapcsolatos részén, újságíróknak elmondta: neki nem volt az a benyomása, hogy Kovács Béla meggyőzte volna a bizottságot, hogy az általa felhozott érveket a bizottság osztotta volna. Ugyanakkor – tette hozzá – a bizottság rendkívül körültekintően vizsgálja ezt az ügyet. „Nagyon nyomatékosan hangsúlyozza, hogy nem politikai ügyet tárgyal”, és elsősorban a jogi környezetet igyekszik megvilágítani – mondta a bizottság eljárásáról Niedermüller. Mint közölte, a bizottság fel fogja venni újra a kapcsolatot a Legfőbb Ügyészséggel, és további információk beszerzésére, valamint emellett az ügy megítélését illetően jogi szakvélemények beszerzésére fog törekedni. A DK EP-képviselője úgy vélekedett, hogy még vannak tisztázásra váró pontok, és még több ülést fognak tartani. Szerinte a közeli hetekben nem várható, hogy döntés születik a mentelmi jog ügyében.
A jogi bizottság következő ülése a menetrend szerint június derekán esedékes, amiből következően a júliusi plenáris EP-ülés lehet az a legkorábbi időpont, amikor a végleges döntés megszületik a parlament részéről. Az is elképzelhető azonban, hogy az egész átcsúszik őszre.
A Magyar Nemzet úgy értesült, a bizottság Polt Pétert is meg fogja hallgatni az ügyben.
Ismert: Kovács Bélával szemben az Alkotmányvédelmi Hivatal 2014 áprilisában tett feljelentést, miután a polgári elhárítás figyelmét felkeltette, hogy a képviselő – konspiratív módon – rendszeresen találkozik orosz diplomatákkal, s havonta látogat Moszkvába. Kovács egy jelenleg is aktív, egykor a KGB-nek dolgozó ügynökkel kapcsolatos nyomozás során került a magyar szolgálatok látókörébe. A nyomozásról a főügyészség korábban azt közölte, eljárásuk tárgya olyan bűncselekmény, amelynek büntetési tétele kettőtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés.
