Özönlenek a menekültek a háborús övezetből

Tizenkétszeresére nőtt a hazánkban menedékjogot kérők száma. A kormány továbbra is elutasítja a kvótarendszert.

Az utóbbi hónapok adatai alapján megdőlni látszik az az állítás, hogy Magyarországot nem menekültek, hanem minden eddiginél nagyobb számban gazdasági bevándorlók árasztják el.

A Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal lapunknak küldött válasza szerint óriási mértékben megugrott a hazánkban menedékjogot kérők száma az utóbbi egy évben. Míg tavaly január és május vége között 3885 menedékjog iránti kérelmet nyújtottak be, idén év elejétől május 25-ig már 48 080 kérelmet regisztráltak. A növekedés tehát több mint 12-szeres.

Az utóbbi hónapokban ráadásul megváltozott a trend abban a tekintetben is, hogy most már főként a háborús övezetekből érkeznek hozzánk a menekültek. Míg az év elején még jellemzően Koszovóból jött a menedékkérők nagy része (összesen 24 090 ember), addig az utóbbi hónapokban Afganisztánból (10 192), Szíriából (5867), Irakból (1972) és Pakisztánból (1570) érkezik a menedékjogot kérők többsége.

A miniszterelnök másfél hete Debrecenben beszélt arról, hogy az ottani menekülttábort nem fejleszteni, hanem bezárni kell, és az Európai Unióval szemben kell megnyerni az „ütközetet”. A kormányfő a bevándorlókra utalva kijelentette: „Azt akarjuk, hogy ne jöjjenek többen! Akik itt vannak, azok menjenek haza!” Azt mondta, a menekülteket Magyarország mindig is befogadta, szerinte azonban ettől el kell választani a bevándorlást. „Márpedig akik Magyarországra érkeznek, azok nem menekültek, hanem bevándorlók” – jelentette ki.

Kérdés, hogy az elsősorban háborús övezetekből érkezők miért nem sorolhatók a menekültek közé, illetve hogy pontosan mi alapján lehet megkülönböztetni őket a bevándorlóktól. Orbán Viktor erre azt mondta, „nem lehet egy másik országba úgy megérkezni, hogy az adott ország törvényeinek megsértésével kezdik az életüket, vagyis illegálisan átlépik a határt. Ez ugyanis bűncselekmény”. A megfelelő okmányok nélküli utazás ugyanakkor nyilván a menekültek esetében is igaz.

Arra sincs pontos válasz, hogy az ide érkezők mekkora része marad itt, illetve hányan és mennyi időn belül utaznak tovább Nyugat-Európa felé. Az Európai Bizottság migrációs javaslata alapján – amely Orbán Viktor szerint „abszurd, és közel áll ahhoz, amit őrültségnek nevezhetünk” – 1134 menedékkérőt kellene Magyarországnak átvállalnia Olaszországtól és Görögországtól, illetve az EU-n kívüli menekülttáborokból. Ezzel az a cél, hogy enyhítsék az említett uniós országokra nehezedő migrációs nyomást, és kvóta alapján osszák szét a menekülteket.

A tagállamok minden egyes átvállalt menekült után hatezer eurót kapnának, és felmerült, hogy ha megugrik a menekültek száma valamelyik országban, akkor az akár mentesülhet is az átvállalási kötelezettség alól, sőt, akár „kedvezményezett” is lehet, vagyis tőle vesznek át embereket más országok. Nem tudni, hogy a durván megemelkedő számok miatt Magyarország melyik kategóriába kerülne.

A bevándorlási hivatal tájékoztatása szerint tavaly a menedékjogi eljárások 90 százalékában hoztak elutasító döntést. Azaz a kérelmek 10 százalékát befogadták, ami tavaly május végéig kevesebb mint 400 esetet jelentett. Ha ez arány nem változik, idén már 4800 befogadott kérelemmel kell számolni, ami több, mint a kvóta alapján ide kerülő 1134 menedékkérő. Lázár János mindenesetre tegnap sajtótájékoztatón egyértelművé tette, hogy a kormány továbbra sem kér a kvótarendszerből.

A menekültáradat kapcsán Halil Juszef, a Magyarországi Kopt Ortodox Egyház vezetője lapunknak azt mondta: nem csak a háborús övezetnek tartott helyekről érkeznek menekültek, illetve bevándorlók Magyarországra. Mint mondta, az elmúlt években körülbelül száz kopt keresztény jött Egyiptomból hazánkba, többnyire üzletemberek, akik meg is kapták az állandó tartózkodási engedélyt. Volt köztük olyan, aki Magyarországon maradt, míg mások visszatértek Egyiptomba. Sokan azt feltételezhetik, hogy ebben az esetben gazdasági bevándorlókról van szó, de a vallási vezető ennek ellentmondó példák is vannak. Egy egyiptomi férfi például azért menekült hazánkkal, mert dokumentumokkal bizonyíthatóan üldözték a vallása miatt. Csak három év után, harmadik próbálkozásra kapta meg a menekültstátust, addigra azonban olyan súlyos pszichés problémái alakultak ki, hogy inkább visszatért Egyiptomba. Idén május végén 553 egyiptomi állampolgár rendelkezett érvényes letelepedési engedéllyel hazánkban, 696 személynek pedig „huzamos tartózkodási jogosultsága” van.