– Úgy tűnik, a gyermekvállalást ösztönző kormányzati intézkedések ellenére sem sikerült változtatni az elöregedés trendjén – szögezte le lapunk kérdésére Németh György közgazdász.
Botos Katalin közgazdász szerint alapvetően három megoldás létezhet a problémára. Az egyik lehetőség a befizetett járulékok növelése, de ezt nem tartotta járható útnak, mert így versenyképtelenné válnak a cégek, a munkáltatók. Emellett szóba jöhet a juttatások csökkentése is, ami az alapnyugdíj mérséklésével vagy a korhatár emelésével érhető el. A szakértő egy közkeletű félreértésre is felhívta a figyelmet. A magyar nyugdíjrendszert sokan nagyvonalúnak tartják, mert a bérekhez képest nagy a járadékok aránya. Botos Katalin szerint viszont nem szabad elfelejteni, hogy hazánkban a fizetések olyan alacsonyak, hogy még így is alig tudnak megélni az idősek a járadékukból.
Németh György, az olasz Alessandro Cigno szakértő javaslata alapján, újszerű megközelítést javasolt a helyzet kezelésére: szerinte a legalább négy gyereket nevelő családoknak lehetővé kellene tenni, hogy kilépjenek az állami nyugdíjrendszerből. Így a járulékot – beleértve a munkaadó által fizetett szociális hozzájárulást – ők kapnák kézhez, cserébe viszont nem szereznének nyugdíjjogosultságot. Ha a negyedik gyerek felnőtt, újból járulékfizetővé válnának. Természetesen így jóval kevesebb nyugdíjat kapnának majd idős korukban, de vállalnák azt, hogy jórészt gyermekeik segítik majd őket.
– Ezt a lehetőséget valószínűleg a magasabban kvalifikált, jobban kereső, gyermekszerető családok választanák – tette hozzá a nyugdíjszakértő. Ők „rácsapják az ajtót az államra”, s remélhetőleg másoknak is követendő mintául szolgálnak.
Míg a szakma a különböző javaslatokon rágódik, addig a pénzintézetek arra figyelmeztetik a lakosságot, hogy egzisztenciális sokk lesz a nyugdíjba vonulás sok ember számára, ezért alternatív megtakarítási lehetőségeket kell keresniük azoknak, akik 20-30-40 év múlva valószínűleg nem kapnak elegendő járadékot az állami rendszerből. Az OTP Önkéntes Nyugdíjpénztár előrejelzése szerint az állami nyugdíjakra szánt összeget egyre kevesebb dolgozó fogja előteremteni, miközben az idősek várhatóan a jelenleginél hosszabb ideig veszik majd igénybe a nyugdíjat. Miután nem mindegy, hogy mekkora tartalékokkal rendelkeznek, felértékelődik az öngondoskodás szerepe. Ám nem éppen biztató adat, hogy az OTP Öngondoskodási Indexe alapján a lakosságnak mindössze három százaléka rendelkezik valamilyen nyugdíjcélú megtakarítással.
