Hogyan kereshetünk pénzt a menekülteken?

A migrációkutató szerint a legális bevándorlók még hasznot is hajthatnak a fogadó országnak, szemben a határsértőkkel.

Az illegális bevándorlóknál azonban szinte mindegy, hogy az egyén orvos, tanár, kőműves vagy szakmunkás, mert az unióban egyre inkább igyekeznek háttérbe szorítani a feketemunkát. Márpedig ha nem sikerül legalizálni a határsértők ittlétét, akkor szinte bizonyos, hogy ezek csak a feketemunkások számát gyarapítják, akiknek a munkájából – mivel nem fizetnek adót – vajmi kevés haszna van egy országnak.

Glied Viktor kiemelte, hogy ma az összes bevándorló egyötöde helyezkedik el a szürke- vagy feketegazdaságban, őket jellemzően a mezőgazdaság és a vendéglátóipar szívja fel. Példaként említette a spanyolországi Almería paradicsomültetvényeit és az andalúziai szőlészeteket, ahol az illegális munkavállalók mind ez idáig megtalálták a számításaikat.

A most beözönlő migránsoknak azonban már jóval nehezebb helyzettel kell szembenézniük, mivel a kelet-európai migránsok még ezeket a helyeket is telítik, kiszorítva azokat, akik egy jobb élet reményében érkeznek az unióba – hangsúlyozta a szakember.

Ami a magyarországi helyzetet illeti, a szakember kiemelte, hogy a bevándorlók komolyan jelen vannak a vendéglátóiparban és a kiskereskedelemben. Rengeteg példa van ugyanis arra, hogy kínai és közel-keleti vállalkozók sikeresen működtetik az üzletüket, sőt a magyarországi bevándorlók körében gyakorlatilag nincs munkanélküliség – ők mind a magyar GDP-t növelik és az adóbefizetéseikkel a magyar költségvetést gazdagítják.

A hazai bevándorlók egyik másik jellegzetessége, hogy ritkán utalják haza, az anyaországukba a bevételeiket, szemben azokkal a honfitársainkkal, akik Nyugat-Európában dolgoznak, és végül Magyarországon költik el a pénzüket.

Kérdésünkre, hogy a határsértők mennyire terhelik le a magyar szociális rendszert, Glied Viktor kifejtette: amennyiben Magyarországon valakit illegális határátlépésen kapnak, de az illető menekültstátuszért folyamodik, akkor csak alapvető szolgáltatásokra lesz jogosult. Ez kimerül az élelemben, a lakhatásban és a higiéniai eszközökben.

Ha viszont valaki illegális bevándorló – vagyis még menekültstátuszért sem folyamodik –, semmiféle ellátásra nem lesz jogosult, és jellemzően ezt nem is igénylik, mert igyekeznek elkerülni a hatóságok figyelmét.

Habár az unióba érkező bevándorlók ittlétének legalizálása így mindannyiunk érdeke, további kérdéseket vet fel az integráció. Ugyan Magyarországon csak nagyon kevesen, mindössze néhány százan kaptak évente menekültstátuszt, egy ideig az államnak kell róluk gondoskodnia.

Ez sok esetben hosszas folyamat, mert nemcsak jó nyelvtudásra van szükség a beilleszkedéshez, hanem adott esetben képzést is kell nekik nyújtani. De még így is megéri az adott országnak legalizálnia a bevándorlók státuszát, mert ha ezek nem illeszkednek be, nem sok hasznot hajtanak az adott országnak – emelte ki a szakember.