Egészségügyileg már most problémát jelentenek az egyre hosszabbodó és gyakoribb hőséghullámok – mondta lapunknak Ürge-Vorsatz Diána, az Éghajlat-változási Kormányközi Testület (IPCC) tudósa. Szerinte a hőmérséklet-emelkedés mértéke jócskán ad okot aggodalomra, ugyanis egyes magyar kutatásokból az derül ki, hogy Budapesten két Celsius-fokos globális átlaghőmérséklet-emelkedés – ami szerinte biztosan bekövetkezik – azt eredményezheti, hogy a júliusi maximum-hőmérséklet az évszázad második felében akár 12 fokkal emelkedhet.
Mint mondta, az éghajlatváltozás hatására a hőhullámok hetekig vagy akár egész nyáron át is kitarthatnak. Ezt a helyzetet fokozhatja a városokban kialakult úgynevezett hősziget jelenség. Erről szólva a klímakutató elmondta: egyre több fát vágunk ki, amelyek egyébként segítenék a szén-dioxid elnyelését. Továbbá amit csak lehet, lebetonozunk, ami szívja magába a meleget, és mivel nem sugározza vissza a napfényt, a nagyvárosok egyre forróbbá válnak.
Rámutatott arra is, válaszreakcióként a kialakult helyzetre mindenki klímát szereltet be az otthonába, munkahelyére, ez pedig ördögi kört hoz létre: a berendezések ugyanis a bent lévő meleget transzportálják az utcára. Így ott még melegebb lesz, ami miatt szinte állandóan üzemel majd a klíma.
– Komolyan el kellene gondolkodni, hogy az évszázad második felében hogyan tudunk majd egyáltalán növényt termeszteni, almát szüretelni, vagy bármilyen más szabadtéri munkát elvégezni – hívta fel a jövőre figyelmet.
A kutató szerint a legnagyobb probléma az lesz, hogy a városok elviselhetetlen hőkatlanokká válhatnak, ezért igen körültekintő és kreatív várostervezés kell ahhoz, nehogy így történjen. Ehhez a felületeket – ahol lehet – világosra érdemes színezni, és minél több zöld területet kell létesíteni.
A tudós úgy látja, néhány évtized múlva vezető halálokok között lesznek a kitartó hőhullámok okozta esetek. Az állandó meleg mellett az emberek szervezetét nagyon megviseli a hűtött épületek belterei és a kültéri forróság közti folyamatos nagy hőmérséklet-különbség. Továbbá mivel éjszaka sem fog lehűlni az idő, az emberek éjjel sem fognak tudni regenerálódni. A párizsi nagy hőhullámban például az átlaghoz képest hetvenezerrel többen haltak meg pár nap alatt.
– Ehhez képest az évszázad második felére egy ilyen hőhullám már hideg nyárnak fog számítani – mondta.
A vészharangot az IPCC ötödik klímaváltozással kapcsolatos jelentésében húzták meg, hiszen az emberi szervezet képtelen 32–35 Celsius-fokban a hosszan tartó, aktív munkavégzésre. A hőmérséklet-emelkedés hatására így a Föld egyre kevesebb részén lehet majd nyáron a szabadban dolgozni.
Lapunknak a kutató beszámolt, hogy a múlt héten Párizsban rendezett, eddigi legnagyobb tudományos klímakonferencián kiderült, az országok klímaváltozással kapcsolatos attitűdjében fordulatváltás következett be. A négynapos eseményen a világ vezető tudósai találkoztak, hogy megvitassák eredményeiket, tapasztalataikat és lehetséges megoldásokat találjanak.
Ürge-Vorsatz Diána, a konferencia magyar résztvevője szerint az eseményen a pozitív folyamatok mellett olyan adatok is elhangzottak, amelyek alapján legszívesebben elsírta volna magát. Ugyanakkor jó hírekről is beszámolt. Elmondta: 2014-ben nem nőtt globálisan a szén-dioxid-kibocsátás az előző évhez képest, annak ellenére, hogy nem volt gazdasági válság. Eszerint – ahogy fogalmazott – elkezdtek megfordulni bizonyos folyamatok. Példaként említette azt, hogy tavaly a világ újonnan beépített áramtermelő kapacitásának felét megújuló energia alkotta.
A konferencia legrosszabb híre viszont az úgynevezett éghajlati billenőpontokhoz kapcsolódik. Ezek lényege, hogy bizonyos határok átlépése után egyes folyamatokat már nem lehet visszafordítani. A tudósok ezekről eddig csak elméleti szinten beszéltek, de kiderült, egy ilyen pont kibillent, s a nyugat-antarktiszi jégpáncél egyik hatalmas medencéjében a gleccserek elkezdtek kiürülni, a folyamat pedig már nem állítható meg.
Ürge-Vorsatz Diána szerint ennek következtében egyméteres tengerszint-emelkedés várható, víz alá kerülhet például Velence vagy New York egy része. Hozzátette, valószínűleg a korallszirteket sem lehet már megmenteni. Magyarország pedig az Alpok gleccsereinek olvadása miatt kerülhet veszélybe, hiszen ez súlyosan érintheti hazánk vízellátását.
A tudós összefoglalva kijelentette, a konferencia megmutatta, hogy valóban nagyobb a baj, mint amit a legpesszimistább tudósok jósoltak, viszont az is látható, hogy a cselekvés elkezdődött. Utóbbit a várostervezésben és a károsanyag-kibocsátás csökkentésében lehet észrevenni, de az energiával való gazdálkodás területén is biztató a helyzet.
