Bodnár József, a Vasutasok Szakszervezetének tisztségviselője – aki magánemberként a népszavazást kezdeményezte – az egyenlő bánásmóddal és az esélyegyenlőséggel indokolta a lehetőség megteremtésének szükségességét a férfiak számára is. Példaként említette, hogy Portugáliában és Horvátországban, ahol a férfiak és a nők öregségi nyugdíjkorhatára 65 év, mindkét nem élhet a 40 éves munkaviszony utáni nyugdíjba vonulás lehetőségével.
Az aláírásgyűjtő akció november 2-áig tart, addig legalább kétszázezer hiteles aláírást kell összegyűjteni, hogy népszavazást lehessen kiírni a kérdésben.
Bodnár József kiemelte: a Kúria döntésének átvétele után kereste meg a szakszervezeteket, a civil szervezeteket és az egyesületeket, hogy fogjanak össze ebben a közös érdekvédelmi ügyben.
Gaskó István szerint óriási a társadalmi támogatottsága a népszavazási kezdeményezésnek, ugyanis a korábbi speciális – rokkantsági, korkedvezményes, előre hozott – nyugdíjkedvezmények megszüntetése miatt a társadalomban komoly igény van a rugalmas nyugdíjba vonulás lehetőségének kialakítására.
Hozzátette: az előzetes számítások alapján évente 200 milliárd forint ráfordításával megvalósítható a Férfiak 40 program. Úgy véli, ennek fedezete megteremthető a feketegazdaság visszaszorításával, illetve a külföldön dolgozó félmillió magyar visszacsábításával Magyarországra. Ha ezek nem megvalósíthatók, akkor a progresszív adózás bevezetését tartaná megfelelő eszköznek a forrás megteremtésére, mert véleménye szerint az egykulcsos adózás miatt 500 milliárd forint bevételtől esik el az állam évente.
