A kormánykonferencián Cséfalvay Zoltán OECD-nagykövet prezentációjában megtárgyalták a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) legutóbbi jelentését, valamint a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Jó állam jelentését Patyi András rektor előadásában. Lázár János megjegyezte: ismertek az OECD kritikái például a magyar oktatási és egészségügyi rendszerről, de ismertek az elismerő szavak is arról, amit 2010 és 2014 között a magyar államháztartás gazdasági konszolidációjáért tett a kormány.
A miniszter emlékeztetett: az OECD is onnan indult ki, hogy 2010-ben Magyarország Görögországnál rosszabb helyzetben volt, „könnyen görög forgatókönyv is megvalósulhatott volna”. Ehhez képest Európa és a világ is elismeri a mai magyar gazdasági számokat – emelte ki.
Az ezt követő gazdasági blokkban Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács elnöke, Domokos László, az Állami Számvevőszék elnöke, Pálinkás József, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal elnöke, valamint Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke arról adtak számot, hogyan tartható fenn hosszú távon Magyarország folyamatos gazdasági növekedése, ami „a polgári berendezkedés legfontosabb tartópillére” – tájékoztatott Lázár János, aki példaként említette az államadósság további csökkentését, az innováció jelentős növelését, a magyar gazdaságnak „a harmadik ipari forradalomhoz való csatlakozását”, valamint a munka világának további erősítését.
Granasztói György miniszterelnöki megbízott a magyar polgárrá válás múltjáról, jelenéről és jövőbeli perspektíváiról beszélt, a Központi Statisztikai Hivatalt vezető Vukovich Gabriella pedig a 2010 óta tartó társadalmi folyamatokba adott betekintést.
















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!