Az ügyletek lényege az volt, hogy az offshore hátterű cégek kedvező áron megvásároltak bizonyos ingatlanokat, majd – többnyire értéknövelő beruházás nélkül – jóval magasabb áron vásároltatták fel azokkal az ingatlanalapokkal, amelyek első kézből maguk is hozzájuthattak volna ezekhez. A Kehi vizsgálata szerint a MAG sérelmére 950 millió forint plusz áfa, míg a NAP-nak 516 millió forint plusz áfa kárt okoztak a cselekmények. Ráadásul a magánkasszákhoz, illetve – az állami rendszerbe visszatérő tagok után – a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alaphoz került befektetési jegyek várhatóan értéktelenné válnak, mivel az érintett – és túlértékelt – ingatlanokra időközben jelzálogot jegyeztettek be.
Szintén lapunk írta meg korábban, hogy – a másik szálon –, a nyugdíjkasszák gazdálkodása miatt 2012 végén indult nyomozásokat részben bűncselekmény, részben pedig bizonyítottság hiányában megszüntették. Pedig az Aegon Magyarország Önkéntes Magánnyugdíjpénztár ellen felmerült gyanú szerint csaknem ötmilliárd forinttal lett volna olcsóbb, ha a magánkassza 2008 és 2010 között a piacon elérhető átlagos díjért alkalmaz vagyonkezelőt, de a pénztár a pályáztatás helyett inkább cégcsoporton belüli, saját vagyonkezelőt alkalmazott. Mivel az Erste és az AXA nyugdíjpénztárai kapcsán sem került sor vádemelésre, így több év után a mostani gyanúsítás az első érdemi lépés a magánkasszák gyanús ügyeivel kapcsolatban indult nyomozásokban.
