A befektetési tevékenységgel foglalkozó Macrogamma Zrt. igazgatóságának volt tisztségviselőit különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntette és különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntette miatt hallgatta ki gyanúsítottként a nyomozó hatóság – erősítette meg lapunknak Gyugyi Csilla. A Pest Megyei Főügyészség sajtószóvivője azt is elmondta, a gyanúsítottak 2007-ben és 2009-ben a zrt. vezető tisztségviselőiként ingatlanügyletek lebonyolításában működtek közre.
Ezek során a befektetési alap Albertirsa, Dunaújváros, Székesfehérvár, Budapest, Szombathely és Kaposvár térségében indokolatlanul magasabb vételáron, közbeiktatott cégek útján jutott ingatlanokhoz.
A nyomozók szerint ezen ingatlanok közvetlenül az eredeti tulajdonosoktól a befektetési alap által kifizetett vételárnál kedvezőbb áron is megvásárolhatók lettek volna. Ezzel a befektetési alapnak 13 millió forinttól 1,4 milliárd forintig terjedő vagyoni hátrányt okoztak – tette hozzá az ügyészségi szóvivő.
2013-ban a Magyar Nemzet számolt be arról, hogy a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) feljelentése alapján a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntette miatt indított nyomozást a magánnyugdíjpénztárak ingatlanbefektetéseivel kapcsolatban. A gyanú szerint csaknem másfél milliárd forint kár érhette két ingatlanalap befektetőit – köztük az államot is –, miután hét magánkassza vélhetőleg értéktelenné váló befektetési jegyeket adott át a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapnak.
A Kehi-ellenőrzés során ugyanis kiderült, hogy a kasszák a MAG Ingatlanbefektetési Alaptól, illetve a NAP Ingatlanfejlesztő Alaptól vásároltak befektetési jegyet, amelyek alapkezelési tevékenységét 2011 augusztusáig a Macrogamma Zrt. látta el. A vizsgálat feltárta, hogy a Macrogamma tisztségviselői nem a MAG és a NAP javára vásároltak kedvező árú ingatlanokat. Azok kizárólag az értékesítési láncolatba iktatott – saját érdekeltségi körükbe tartozó és árfelhajtó szerepet betöltő – offshore hátterű cégeknek termeltek indokolatlan bevételt. A gyanút az is erősítette, hogy a Thompson & White cég és a Macrogamma között szervezeti és személyi összefonódásokra bukkantak az ellenőrök.
Az ügyletek lényege az volt, hogy az offshore hátterű cégek kedvező áron megvásároltak bizonyos ingatlanokat, majd – többnyire értéknövelő beruházás nélkül – jóval magasabb áron vásároltatták fel azokkal az ingatlanalapokkal, amelyek első kézből maguk is hozzájuthattak volna ezekhez. A Kehi vizsgálata szerint a MAG sérelmére 950 millió forint plusz áfa, míg a NAP-nak 516 millió forint plusz áfa kárt okoztak a cselekmények. Ráadásul a magánkasszákhoz, illetve – az állami rendszerbe visszatérő tagok után – a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alaphoz került befektetési jegyek várhatóan értéktelenné válnak, mivel az érintett – és túlértékelt – ingatlanokra időközben jelzálogot jegyeztettek be.
Szintén lapunk írta meg korábban, hogy – a másik szálon –, a nyugdíjkasszák gazdálkodása miatt 2012 végén indult nyomozásokat részben bűncselekmény, részben pedig bizonyítottság hiányában megszüntették. Pedig az Aegon Magyarország Önkéntes Magánnyugdíjpénztár ellen felmerült gyanú szerint csaknem ötmilliárd forinttal lett volna olcsóbb, ha a magánkassza 2008 és 2010 között a piacon elérhető átlagos díjért alkalmaz vagyonkezelőt, de a pénztár a pályáztatás helyett inkább cégcsoporton belüli, saját vagyonkezelőt alkalmazott. Mivel az Erste és az AXA nyugdíjpénztárai kapcsán sem került sor vádemelésre, így több év után a mostani gyanúsítás az első érdemi lépés a magánkasszák gyanús ügyeivel kapcsolatban indult nyomozásokban.
