Szeptember közepétől az embercsempészek számára is új időszámítás kezdődött a magyar határokon, ugyanis szigorítottak a szabályokon. Korábban a kormány több tagja is állította, hogy elsősorban ezek a szervezetten működő bűnözői körök okozzák a migránsválságot, így harcot hirdettek ellenük. A Büntető törvénykönyv (Btk.) módosításai értelmében akár húsz év szabadságvesztés is kiszabható lesz embercsempészésért, ennyire súlyosan a tevékenység szervezőit, irányítóit lehet majd büntetni. A bűnösöktől a cselekmény elkövetésének ideje alatt szerzett vagyont is el kell kobozni.
A törvény egyébként úgy fogalmaz, hogy embercsempészésnek illegális határátlépés segítése minősül, ez alapján tehát nem feltétele a bűncselekmény megvalósulásának, hogy az illető pénzt keressen rajta, vagy hogy tevőlegesen, illetve szervezetten szállítson embereket – ezek súlyosbító tényezőknek számítanak. Az mindazonáltal önmagában még nem számít embercsempészésnek, ha egy határ menti településen élő polgár jóhiszeműen megmutatja a határhoz vezető utat a migránsoknak, csak akkor, ha az ügyész kétséget kizáróan tudja bizonyítani, hogy a tanácsadás bűnös szándékkal történt – mondta kérdésünkre Lattmann Tamás nemzetközi jogász. Ehhez a maga részéről sok szerencsét kívánt az ügyészeknek, szerinte ugyanis kétség esetén nem állapítható meg a bűnösség. A jogász úgy véli: nem világos, hogy ez a passzus egyáltalán értelmezhető-e a schengeni határok tekintetében. Ha például egy magyarországi lakos mutatja meg a határt valakinek Ausztria felé, ő megalapozottan tudja úgy, hogy ott nincs ellenőrzés, ergo az átlépés sem feltétlenül bűncselekmény.
Ugyanígy: az illegális határátlépők belföldi szállítása is csak akkor számít embercsempészésnek, ha az ügyészség bizonyítani tudja, hogy a szállítás a határsértésre irányuló egyenes vagy legalább eshetőleges szándékkal történt. Lattmann ennek igazolásához is sok szerencsét kívánt, s hozzátette: egy közforgalmú személyszállító cég vagy egy taxi nem is szelektálhat, el kell vinnie az utast. Az embercsempészés esetében a súlyosbító szempontok: ha valakik nyereségvágyból, több személyre nézve, határzár rongálásával, sanyargatással követik el a cselekedetet. A jogász szerint a szabályozás alkotmányos, de leszögezte: sok múlik majd a bírói jogalkalmazáson. Szavait így zárta: