Activity és angoltudás is kell a jegyeladáshoz

A lényeg, hogy így vagy úgy, de a turista jegyhez és bérlethez jut.

Irány tehát a kék metró, de a Deák Ferenc tér helyett a cél a Nyugati pályaudvar, előtte útba ejtve az Arany János utcát – mégiscsak a belváros szívében fekszik. A megállónál pénztár nincs, az emberi erőt a megálló bejáratánál található két automata helyettesíti. Na sebaj, irány a Nyugati pályaudvar, hátha kiderül, milyen jegyet kell venni, ha az ember csak két hétre érkezik városba. Fel is vázolom a Nyugati városszerte ismert aluljárójában kérdésemet a pult mögött ülő hölgynek. De sajnos csak azt a választ kapom egy kis mutogatással tarkítva, hogy ő bizony nem beszél angolul, „just a little” azaz egy kicsit – így nem tud segíteni.

Kissé megtörve, de a város térképével a hónom alatt a Blaha Lujza tér felé veszem az irányt. A multikulturalizmus egyik budapesti fellegvárának jegy- és bérletpénztára halvány fény lehet egy külföldi szemében. Nem is olyan halvány az. Arra a kérdésre, hogy miként lehet eljutni az Operához, kimerítő és mosolygós választ kapok – ráadásul ehhez igen különleges, Borsod-Abaúj-Zemplén megyei angol kiejtés is társul.

Az örömteli beszélgetésen felbuzdulva az Astoriához majd a Kálvin térhez látogatok. Ám csalódnom kell. Kedélyes diskurzust egyik helyen se tudok folytatni, mivel szilárdan álló automaták fogadnak, melyek környékén jelzőtáblák segítenek: ha többet akarok (értsd: kérdésem van), vegyem az irányt a legközelebbi ügyfélcentrum felé. Kérdésem nincs, megpróbálok az automatából átszállójegyet venni – persze előtte jó lenne tudni pontosan mi is az. Jó turista módjára angol nyelvre váltok, ahol a „transfer ticket” kiválasztása után az információ gombra kattintok. Ekkor jön a meglepetés: az automata lingvisztikai bravúrt végrehajtva visszaváltott magyarra. Ugyanis az information, azaz információ fül alatt a következő lehetőségek várnak: jegy- és bérletinformáció, vásárlási útmutató, pótdíj. Ennyi, vagy megveszem azt, amiről azt se tudom, mi, vagy befejezem a folyamatot.

Utóbbi mellett döntöttem. És a végső célponthoz, a Stadionokhoz indulok. A buszpályaudvar közelében fekvő metróállomás pénztárában egy idős hölgy mutat utat a Klinikák metrómegállóhoz. És hogy minden rendben legyen, alapos gesztikulálással kísérve egy cetlire le is írja, hogy a Deák Ferenc térig kell elmennem, azután pedig a 3-as metró visz majd el a célállomásra. Ez jó is így, az már viszont rejtély, hogy miért kéne kéthetes Magyarországon tartózkodásom miatt havijegyet vennem, de nem firtatom a részleteket, és megköszönve a segítségét távozom.

Összességében elmondhatjuk: az alapszintű tudás nagyobb részt megvan, amihez csipetnyi, Acitivity társasjátékból elsajátított rajzolási és mutogatási képesség is társul. A többségükben középkorú, olykor különleges tudással rendelkező hölgyek közül pedig kifoghatunk mosolygósat és szomorút is. A lényeg: így vagy úgy, de a pénzt költeni vágyó turista jegyhez és bérlethez jut. A BKK forgalma pedig nő.