Kik a metróépítés felelősei?

Öt éven túli nyomozás a Demszky-korszak legbotrányosabb ügyében.

Szabó Zsolt-Sütő Dániel
2015. 09. 05. 6:30
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A hivatali vesztegetés miatt 2010-ben több szálon indított, majd később egyesített büntetőeljárásban a nyomozó hatóság – lapunkkal eddig megosztott – információi szerint továbbra sincs gyanúsított. Az ügy érdekessége, hogy a közel másfél éve, 452 milliárd forintból átadott metróvonal dokumentumai öt éve is ismertek voltak, mint ahogy a Demszky-korszakban a beruházásért felelős személyek neve is. A megbízásoknál az Állami Számvevőszék még a 2010-es önkormányzati választások előtt, a Fidesz pedig utána tett feljelentést a metrókocsik beszerzése miatt.

A távirati iroda még idén januárban közölte: brit ügyészek vizsgálják, hogy az Alstom ottani leánycégeinél kipattant korrupciós ügyeknek volt-e magyar szála. A brit korrupcióellenes hivatal az Alstom két brit leánycégét és négy egykori alkalmazottját gyanúsította meg azzal, hogy kenőpénzekkel szereztek megrendeléseket Indiában, Lengyelországban, Tunéziában és Litvániában.

Tarlós István (Fidesz–KDNP) főpolgármester már öt éve a fővárosra nézve hátrányosnak nevezte a metróberuházás szerződéseit. Elődje, a volt SZDSZ-es Demszky Gábor a 181 milliárd forintos uniós támogatás fejében egyebek mellett megalapozatlan utasadatokra hivatkozva vállalta az úgynevezett dugódíj bevezetését. A kormánypárti városvezetés tavasz óta szintén az Európai Bizottság illetékeseivel tárgyal – a jelenlegi feltételek mellett kizárólag bevételszerzésre, nem pedig forgalomszabályozásra alkalmas – teher elhagyásáról.

A budapesti főpolgármester tegnapi sajtótájékoztatóján leszögezte: 2017 elejére befejeződik a
3-as metró szerelvényeinek felújítása, míg a 3-as metró infrastruktúrájának felújítási határideje 2018. december 31. A szerelvények renoválási költsége 69 milliárd forint, azt viszont határozottan cáfolta, hogy a felújítás drágább lenne, mint az új szerelvények beszerzése.

– A főváros a kezdetektől fogva az új szerelvények beszerzését tartotta a legbiztonságosabb és műszakilag a legésszerűbb megoldásnak. De erre nem volt mód, mivel az infrastruktúra felújítása rengeteg pénzbe kerül, így el kellett fogadni, hogy nem jut forrás mindkét felújításra – mondta Tarlós István. Hangsúlyozta: a metrókocsik felújításáról szóló szerződésben azért szerepel 82 milliárd forintos összeg, mert tervben volt a vonal Káposztásmegyerig történő meghosszabbítása, ami 3,5 kilométernyi szakasz kiépítését jelentené négy új megállóval, de erre ebben a ciklusban biztosan nem lesz lehetőség. Az új szerelvények vásárlása 90 milliárd forintba került volna, s ha meghosszabbítják a vonalat, akkor ez az összeg legalább 110 milliárdra nőtt volna. A 3-as metró infrastruktúra felújítása 125 milliárd forintot fog felemészteni, de – mint arról Tarlós István beszámolt – „egyáltalán nem biztos, hogy ehhez nem fogunk európai uniós támogatást kapni”. A főpolgármester felhívta a figyelmet arra is, hogy a kormány határozata szerint jelentős összegek jutnak további fővárosi fejlesztésekre: az árvízvédelemre tízmilliárd, az elavult, azbeszt vízcsövek cseréjére 28 milliárd, a csatornázási program befejezésére hétmilliárd, egy új hulladékhasznosító építésére ötvenmilliárd, a régi korszerűsítésére 7,5 milliárd, a Városháza épületének felújítására ötmilliárd forint.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.