Hazánkban majdnem minden tizedik gyermek idő előtt, tehát a terhesség 37. hete előtt jön a világra. Ebben az esetben a koraszülött újszülötteknél a fiziológiás méhen belüli fejlődés drasztikusan megszakad, az egyes szervrendszerek éretlen, sérülékeny állapotban kényszerülnek alkalmazkodni a külvilági feltételekhez – tudtuk meg Czeizel Barbarától, a Budapesti Korai Fejlesztő Központ intézményigazgatójától. Lapunknak arról is beszámolt, az idő előtt (1500 gramm születési tömeg alatti) született kisbabák körülbelül 10 százalékánál az idegrendszer valamilyen fokú károsodásával számolnunk kell, és a kezdeti időszakot zökkenőmentesen átvészelő gyermekeknél is találhatunk a későbbiekben enyhébb zavarokat a tanulás, a figyelem, a viselkedésszabályozás terén. Szabó Miklós, a Semmelweis Egyetem I. Számú Gyerekgyógyászati Klinika koraszülöttosztályának vezetője a Magyar Nemzetnek kifejtette, hazánkban évente 1200 csecsemő jön a világra 1500 gramm alatti születési súllyal, közülük különösen magas a halálozási kockázata annak a négyszáz kicsinek, akik a 23–26. hétre születtek. A 25–26. hétre születetteknek gyakorlatilag csak a felét tudják életben tartani az orvosok. Azoknál az anyáknál, akiknél ennél is hamarabb indul meg a szülés, még kevesebb az esély a gyermek életben maradására.
Az életesélyeket Szabó Miklós szerint az növelheti, ha az orvosok különböző gyógyszerekkel legkevesebb 24, de inkább 48 órával hátráltatják a koraszülést. Az édesanya ilyenkor egy speciális szteroidkészítményt is kap, amely a magzat szervezetébe is bekerül, mintegy „megérlelve” az enzimrendszerét és a szerveit. Ezzel a beavatkozással harminc százalékkal nő annak az esélye, hogy a baba szövődmények nélkül túléli a korai szülést. A módszert tanulmányozó nemzetközi kutatások nem találtak arra utaló jelet, hogy ennek a módszernek bármilyen kedvezőtlen mellékhatása lehet a későbbiekben, éppen ezért biztonságosnak és hatékonynak mondható – tájékoztatott Szabó Miklós. A szteroid mellett a szakember szerint az is fontos, hogy megfelelően felkészült intézményben szülessenek meg ezek a sérülékeny picinyek. Magyarországon 21 olyan speciális, újszülötteknek kialakított intenzív osztályt működtetnek, ahol a dolgozókat kifejezetten arra képezték ki, hogy a látszólag éretlen és esendő babákat életben tartsák, és rendelkezésre állnak az ellátásukhoz szükséges orvosi eszközök. Ezek az intézmények az ország bármely pontjáról belátható időn belül elérhetők.
– Fontos szakmai törekvés, hogy az anyák még a gyermek születése előtt eljussanak ezekbe az intenzív osztállyal is felszerelt kórházakba. Az is lényeges, hogy a születés után a helyzettől függetlenül törekedni kell rá, hogy legalább 45-60 másodpercig ne vágják el a köldökzsinórt, hogy a baba még kapjon a méhlepényből egy vérátömlesztést, mert ez is növeli az esélyeit – hangsúlyozta az osztályvezető. – A továbbiakban számottevően hozzájárul a sikeres alkalmazkodáshoz a nem invazív lélegeztetés, a korai saját anyatejjel való táplálás és a babák igényeihez szabott kíméletes ellátás, valamint a stresszmentes környezet is – sorolta Szabó Miklós. Ha már túlélték az első nehéz órákat, napokat, és úgy tűnik, életben marad a baba, a szülőkben felvetődök a rettenetes és fenyegető kérdés, hogy a történtek mennyiben befolyásolják az egészségi állapotát, lehet-e belőle normál fejlődésmenetű gyermek. – Az esetleges klinikai jelek néhány hetes korban nem mindig feltűnők, és a kórfolyamat alig észlelhető, enyhe tüneteket okoz, a gyermek rendszeres szakorvosi ellenőrző vizsgálatai és a szülők, családtagok, védőnők értékes megfigyelései együttesen teszik lehetővé a fejlődési elmaradás legkisebb jelének azonnali felfedezését. A tünetek minél korábbi kiszűrése azért is fontos, mert bizonyos esetekben a megfelelő aktív korai terápia megkezdése kompenzálja a kóros idegrendszeri folyamatokat és megszüntetheti a funkciózavarokat – mondta lapunknak Czeizel Barbara.
Szabó Miklós szerint a koraszülés azon felül, hogy számottevő halálozási kockázattal jár, növeli a különböző fejlődési zavarok előfordulását. – Viszonylag korán eldől, hogy várható-e ilyen zavar, számítani kell-e valamiféle testi vagy szellemi sérülésre. A szövődmények kockázata fordítottan arányos a baba érettségével. Súlyos komplikáció például az agyvérzés, ami jellemzően az első 3-4 nap során következik be – fejti ki.
A koraszülötteket a I. számú gyermekgyógyászati klinikán nem hagyják sorsukra az után sem, hogy elhagyták a kórházat, mint kiderült, kétéves az utánkövetési gyakorlat. Sok gyermek szorul korai fejlesztésre, amelynek óriási szerepe van, ezért egy részüknél valamilyen formában már a kórházban elkezdődik. Az országban viszonylag elterjedt a gyógytorna különböző formáinak korai alkalmazása, több helyütt a Dévény-módszert is előszeretettel alkalmazzák már egészen kis korban is. – A baba-szülő kapcsolatot is igyekszünk építeni azzal, hogy nagyon korán, akár a lélegeztetett csecsemőket is próbáljuk naponta az édesanya testére helyezni; mert ennek bizonyítottan kedvező hatásai vannak például a központi idegrendszer fejlődésében. Emellett az országban hat helyen – köztük nálunk is – PIC-Ringató program zajlik, amelynek során zenepedagógusok járnak be az újszülött-intenzív osztályra és segítik a szülőket, hogyan kommunikáljanak, hogyan énekeljenek a kicsiknek – mesélte Szabó Miklós. Általános törekvés, hogy a szülők minél több időt töltsenek a gyermekükkel, szakszerű segítséggel részt vehessenek az ápolásában, a szülők kompetenciája erősödjön, de ennek a kiteljesítésében még nagyon nagy feladataink vannak.
