Küzdelem az egészséges életért

Már a huszonötödik hétre született babákat is képesek életben tartani az orvosok.

– Fontos szakmai törekvés, hogy az anyák még a gyermek születése előtt eljussanak ezekbe az intenzív osztállyal is felszerelt kórházakba. Az is lényeges, hogy a születés után a helyzettől függetlenül törekedni kell rá, hogy legalább 45-60 másodpercig ne vágják el a köldökzsinórt, hogy a baba még kapjon a méhlepényből egy vérátömlesztést, mert ez is növeli az esélyeit – hangsúlyozta az osztályvezető. – A továbbiakban számottevően hozzájárul a sikeres alkalmazkodáshoz a nem invazív lélegeztetés, a korai saját anyatejjel való táplálás és a babák igényeihez szabott kíméletes ellátás, valamint a stresszmentes környezet is – sorolta Szabó Miklós. Ha már túlélték az első nehéz órákat, napokat, és úgy tűnik, életben marad a baba, a szülőkben felvetődök a rettenetes és fenyegető kérdés, hogy a történtek mennyiben befolyásolják az egészségi állapotát, lehet-e belőle normál fejlődésmenetű gyermek. – Az esetleges klinikai jelek néhány hetes korban nem mindig feltűnők, és a kórfolyamat alig észlelhető, enyhe tüneteket okoz, a gyermek rendszeres szakorvosi ellenőrző vizsgálatai és a szülők, családtagok, védőnők értékes megfigyelései együttesen teszik lehetővé a fejlődési elmaradás legkisebb jelének azonnali felfedezését. A tünetek minél korábbi kiszűrése azért is fontos, mert bizonyos esetekben a megfelelő aktív korai terápia megkezdése kompenzálja a kóros idegrendszeri folyamatokat és megszüntetheti a funkciózavarokat – mondta lapunknak Czeizel Barbara.

Szabó Miklós szerint a koraszülés azon felül, hogy számottevő halálozási kockázattal jár, növeli a különböző fejlődési zavarok előfordulását. – Viszonylag korán eldől, hogy várható-e ilyen zavar, számítani kell-e valamiféle testi vagy szellemi sérülésre. A szövődmények kockázata fordítottan arányos a baba érettségével. Súlyos komplikáció például az agyvérzés, ami jellemzően az első 3-4 nap során következik be – fejti ki.
A koraszülötteket a I. számú gyermekgyógyászati klinikán nem hagyják sorsukra az után sem, hogy elhagyták a kórházat, mint kiderült, kétéves az utánkövetési gyakorlat. Sok gyermek szorul korai fejlesztésre, amelynek óriási szerepe van, ezért egy részüknél valamilyen formában már a kórházban elkezdődik. Az országban viszonylag elterjedt a gyógytorna különböző formáinak korai alkalmazása, több helyütt a Dévény-módszert is előszeretettel alkalmazzák már egészen kis korban is. – A baba-szülő kapcsolatot is igyekszünk építeni azzal, hogy nagyon korán, akár a lélegeztetett csecsemőket is próbáljuk naponta az édesanya testére helyezni; mert ennek bizonyítottan kedvező hatásai vannak például a központi idegrendszer fejlődésében. Emellett az országban hat helyen – köztük nálunk is – PIC-Ringató program zajlik, amelynek során zenepedagógusok járnak be az újszülött-intenzív osztályra és segítik a szülőket, hogyan kommunikáljanak, hogyan énekeljenek a kicsiknek – mesélte Szabó Miklós. Általános törekvés, hogy a szülők minél több időt töltsenek a gyermekükkel, szakszerű segítséggel részt vehessenek az ápolásában, a szülők kompetenciája erősödjön, de ennek a kiteljesítésében még nagyon nagy feladataink vannak.