A szerkesztőségünknek küldött levélben kitértek arra is, hogy a bizottság, a szabályzat szerint, a tervezet tartalmáról vagy a szeptember 14–15-i ülésen, vagy az azt követő alkalommal szavaz. Fontos észben tartani, hogy az EP jogi bizottsága csak arról dönt, látnak-e indokot arra, hogy a politikus mentelmi jogának felfüggesztését javasolják. Az ügyben a végső szót az EP plenáris ülésének kell majd kimondania.
Az EP illetékes bizottságának nem volt egyszerű dolga az elmúlt hónapokban, hiszen egy olyan ügyet kellett körüljárniuk, amelynek számos részlete minősített adat. A bizottság jelentéstevője épp ezért hosszasan levelezett a magyar hatóságokkal, hogy eldőljön, milyen dokumentumokba tekinthetnek be a testület tagjai. Idén májusban zárt ülésen Kovács Bélát is meghallgatták, majd, arra hivatkozva, hogy további információra van szükségük, júliusban meghívták Brüsszelbe Polt Péter legfőbb ügyészt is.
Kérdésünkre, hogy a bizottság a legfőbb ügyész beszámolóját kielégítőnek találta-e, Tadesz Zwiefka hivatala levelében azt válaszolta: mivel Polt Pétert is zárt ülésen hallgatták meg, mindössze annyit mondhatnak el, hogy a legfőbb ügyésznek lehetősége volt elmondania azt, amit szeretett volna, majd pedig válaszolt a bizottság tagjai által feltett kérdésekre. Ismeretes, lapunk számolt be elsőként arról, hogy a jobbikos politikussal szemben az Alkotmányvédelmi Hivatal 2014. április elején feljelentést tett, miután a polgári elhárítás figyelmét felkeltette, hogy a képviselő rendszeresen találkozik konspiratív módon orosz diplomatákkal, és havi rendszerességgel Moszkvába látogatott. Kovács Béla egy jelenleg is aktív, egykor a KGB-nek dolgozó ügynökkel kapcsolatos nyomozás során került a magyar szolgálatok látókörébe, miután külföldi jelzést kaptak az orosz férfiról. Az államtitkot képező nyomozásról a főügyészség közölte, eljárásuk tárgya egy olyan bűncselekmény, amelynek büntetési tétele 2-től 8 évig terjedő szabadságvesztés.
Az EP elnöke tavaly júliusban jelentette be, hogy a magyar hatóságok kérték a jobbikos képviselő mentelmi jogának felfüggesztését. Január elején derült ki, hogy a magyar ügyészség által benyújtott bizonyítékok alapján az EP érintett testülete végül indokoltnak találta, hogy tárgyaljon az ügyben. Kovács és a Jobbik több ízben visszautasította a vádakat. Kovács bizottsági meghallgatása előtt arról számolt be, hogy szerinte a magyar főügyészségtől kapott iratokban olyan állítások szerepelnek, amelyek nem fedik a valóságot. Leszögezte: az, hogy valaki rengeteg diplomatával találkozik, még nem jelenti azt, hogy az illető kém. Szerinte ráadásul egy európai parlamenti képviselőnek még ha akarna sem lenne lehetősége a kémkedésre.
A politikus mentelmi ügyének elhúzódását egészen másképp értékelte az elmúlt hónapokban a Fidesz, illetve Morvai Krisztina EP-képviselő. A kormánypárt politikusai arról számoltak be, a lassan araszoló eljárás éppen azt támasztja alá, hogy a bizottság is úgy látja, Kovács Bélának van valami takargatnivalója, s több ízben felszólították az EP-képviselőt arra, ne bújjon a mentelmi joga mögé. Morvai Krisztina ugyanakkor korábban arról beszélt, szerinte éppen azért halad lassan az eljárás, mert nem sikerül a bizottság tagjait meggyőzni arról, hogy nem politikai leszámolás állhat a mentelmi jog felfüggesztési szándéka mögött. Éppen ezért Morvai szerint súlyos hiba lenne eleget tenni a magyar hatóságok kérésének.
A Jobbik vezetése bár támogatólag áll ki Kovács mellett, több ízben is arról számolt be, a képviselő ellen zajló „hecckampánynak” éppen az vethetne véget minél előbb, ha megvonnák Kovács Béla mentelmi jogát. Ilyen módon ugyanis a politikusnak lehetősége lenne az eljárás során tisztáznia magát. A legfőbb ügyész azon az állásponton van, hogy árt az ügynek, ha elhúzódik, mert minden büntetőügy elhúzódása napról napra csökkenti a bizonyíthatóság esélyét. – Minden elvesztegetett nap elvesz valamit abból a lehetőségből, hogy megalapozottan vádat lehessen emelni, és megalapozottan lehessen ítélkezni – közölte Polt.
