Az ellenzéki politikus kérdésesnek ítélte ugyanakkor, hogy a mindenkori hatalom mekkora szabadságot kap az állami együttműködési megállapodások megkötésében, mint mondta, az LMP ettől teszi függővé a kétharmados támogatást igénylő módosítás elfogadását, amelyre az Alkotmánybíróság egy júliusi döntésében október 15-ig adott határidőt.
Az MSZP álláspontja szerint az új vallásügyi törvény elfogadása után egyetlen vallási közösség sem szenvedhet további hátrányt: azaz a jogállásukat is helyre kell állítani, és anyagi kompenzáció is illeti őket. A közleményben hangsúlyozták: ha bármely egyház közfeladatot vállal, az állami anyagi támogatást illetően nem lehet köztük különbséget tenni. Az MSZP ezt a két feltételt a hétfői egyeztetésen jelezte – tették hozzá.
A szocialisták szerint a Fidesz-kormány nem lehet büszke az új egyházügyi törvényjavaslatra, mivel a „demokratikus világ” kényszerítette ki, hogy az egyházak elismerésének joga átkerüljön a parlamenttől a bíróságokhoz. „Ezen a zsarolásgyanús helyzeten a kormány csak külső nyomás hatására hajlandó változtatni: kikényszerítette az Emberi Jogok Európai Bírósága, a Velencei Bizottság, az Alkotmánybíróság, az ellenzék, a civilek és a kormány által megalázott vallási közösségek tagjai” – tették hozzá.
