Két, teljesen egyforma újságosállvány, ugyanolyan lapokkal, és két, szinte teljesen megegyező hűtő, ugyanolyan árukészlettel, egymástól alig kétszáz méter távolságra. Az egyikből lehet vásárolni, a másikhoz hozzá sem szabad nyúlni. Mi az? – kezdődhetne a vicces találós kérdés, ha nem a düh és az értetlenkedés tarolna a boltok kötelező vasárnapi zárva tartásával kapcsolatban.
Az említett példa az egyik budai bevásárlóközpont közelében lévő két üzletre vonatkozik. Az egyik trafikban egy középkorú nő kínálta a lottószelvényeket, a tippmixet és a kaparós sorsjegyeket, hiszen az állami fogadótársaságnál a hét utolsó napján sem állhat le a munka. A kis bolt hátsó részén elhelyezett apró asztalkán voltak ugyan újságok, de csak azok, amelyek a fogadásokhoz kellenek. A többi lap, amelyet hétköznap meg lehet vásárolni, vasárnap az állványra parancsolva, félhomályban sorakozott, mintha egy napra illegális kiadványokká nyilvánították volna őket. A máskor kivilágított üdítős hűtőszekrény is sötétbe burkolózott, nem is léphetett a közelébe senki, hiába száradt cserepesre a szája.
– Tényleg nem lehet üdítőt vásárolni? – kérdeztem az eladót.
– Nem én találtam ki, hogy így legyen.
– Ha már úgyis nyitva van a bolt, nem mindegy?
– Itt van a pénztárgép, de nincs bekapcsolva, nem kapcsolhatom be. Ha így adnék el újságot vagy üdítőt, az adócsalásnak minősülne.
A nő láthatóan sietett rövidre zárni a beszélgetést, pedig sok dolga nem volt. Amikor épp nem tért be vevő, vagy a kedves vendég a szelvények kitöltésével volt elfoglalva, egy kis monitoron sorozatot nézett. Talán ráunt arra, hogy mindenkit felvilágosítson a vasárnapi nyitva tartás speciális szabályairól, aki újságokért vagy ásványvízért tér be hozzá. Nyilván sokan nem értik, hogy ha amúgy is nyitva van az üzlet a szerencsejáték miatt, és az alkalmazottnak dolgoznia kell, akkor az miért segíti a családi összetartást meg együttlétét, ha a boltban csak lottót lehet kapni, üdítőt nem. Mint emlékezetes, a család egysége volt az egyik fő érv a vasárnapi boltzár mellett. Eközben az üzlettől alig kétszáz méterre lévő kis boltban üdítőt, újságot és minden mást lehetett venni, mert az egyik tulajdonos, egy fiatal nő állt be dolgozni – persze egyedül, távol a családjától.
Hogy melyik üzlet lehet nyitva vasárnap, az általános tiltáson túl több paraméter határozza meg. Például a 200 négyzetméternél kisebb üzletek nyitva lehetnek, de csak akkor, ha a tulajdonos vagy a családtag áll be dolgozni. Ezért lehet nyitva több, franchise rendszerben működő bolt, például a CBA bizonyos boltjai. Persze ha a tulajdonosnak több üzlete is van, nyilván csak az egyiket tudja kinyitni. Korábban volt olyan feltétel is, hogy az eladóknak – vagyis ez esetben a családtagnak – bizonyos termékek, például felvágottak eladásához szüksége volt szakirányú végzettségre, de ezt a követelményt eltörölték. Mégis van olyan bolt jelenleg is, amely vasárnap ugyan nyitva van, de a húsos-felvágottas részt letakarják.
Eltörölték azt a kedvezményt is, amely alapján a világörökségi területen nyitva lehettek az üzletek, sok fejtörést okozva ezzel olyan helyeknek, mint például Hollókő. Külön szabály érvényes abban az esetben, ha a bolt egy piac, strand, benzinkút vagy épp szálláshely területén működik, ekkor ugyanis nyitva lehet vasárnap, ahogy a vendéglátóhelyek is. Ezt a szabályt igyekszik mindenki a lehető legtágabban értelmezni, elég lehet például, ha mondjuk egy pékség elé kitesznek egy asztalt két székkel, hiszen akkor az már vendéglátóhelynek minősül. Ha pedig a tulajdonos maga áll be az üzletbe, akkor ő döntheti el, hogy egy adott vasárnap kinyit-e, vagy sem. Így viszont elég nehéz tervezni a vásárlóknak. Külön bonyolítja a helyzetet az a törvényi kitétel, amely szerint az adventi vasárnapokon és „minden naptári év tetszőlegesen megjelölt egy vasárnapján” nyitva lehet egy bolt.
– Vasárnap nem lehet bármit vásárolni – próbálta az iménti problémakört elmagyarázni egy anyuka a két kislányának a Lövőház utcában. – Miért? – hangzott a következő kérdés a biciklizni tanuló, bukósisakkal és könyökvédővel felszerelt egyik lánytól, de erre már csak az a válasz érkezett, hogy „húzzátok össze a kabátot, mert megfáztok”.
Bukszát vagy Bakancslistát? – kérdezgette kitartóan a vásárlóktól az egyik piacon vasárnap is nyitva tartó lottózó alkalmazottja, Péter. Az említett kérdés két, egyenként ezer forintba kerülő sorsjegyről szólt, de az ára miatt rendre ugyanazt a választ kapta a jó kedélyű, középkorú férfi, aki ettől függetlenül a sorban következőnek is feltette a kérdést. – Nem mondta az asszonyka, hogy ilyet is vigyen? – kérdezte egy lassú beszédű, kockás pulóveres idős férfitól, aki viszont csak hatos lottót játszott, nyilván a szigorú otthoni iránymutatás alapján. Egy telefonon érdeklődő nyertesnek pedig azt mondta Péter, hogy csak százezer forint van nála, úgyhogy nagyobb nyereményt nem tud most kiadni. Azt nem tudni, hogy a telefonon érdeklődő miért nem tudott várni még egy napot, hiszen hétköznap bármelyik lottózóban jelentkezni tudott volna a nyereményéért. Az eladó a kis lottózóban lévő 6-7 embert is bevonta a társalgásba, hátha ők tudnak egy másik vasárnap is nyitva tartó lottózót, ahol be lehetne váltani a nyertes szelvényt.
– Az Oktogonnál – mondta egy kék kabátos, meglehetősen borostás férfi.
– A Nyugatinál fél 5-ig lehet – érkezett egy másik tipp egy fiatalabb, sötétzöld melegítős fiatalembertől.
Az alkalmazott arra a kérdésünkre, vajon a lottózók egy része miért lehet nyitva vasárnap is, csak annyit válaszolt: „nem tudom, a főnökök így döntöttek”. Azt még hozzátette, hogy eddig 8 és 12 között kellett nyitva lennie, újabban 9-től 1-ig, viszont ezt sem tudja, miért. A sorban utánam következő embernek pedig máris újra szólt a jól ismert, kedves kérdés a Bukszáról és a Bakancslistáról.
A piacon nyitva találtuk az egyik élelmiszerüzletet, amire máris két magyarázat adódott: vagy a piac miatt lehetett így, vagy azért, mert franchise rendszerben működött, és a tulajdonos állt be dolgozni. Gyorsan kiderült azonban, hogy a piac volt az ok, mert odabent alkalmazottak dolgoztak.
– Vigyen egy anyósszeletet – kínálta az eladó a látványpékséghez odalépő férfit, aki végül vett is egyet, majd hozzátette: „maga mindig mindenre rábeszél”. Az idősebb nő, Katalin arra a felvetésre, hogy megéri-e vasárnap dolgozni, határozott igennel felelt, mert mint mondta, kapnak pótlékot és Erzsébet-utalványt is. Azt viszont elismerte, hogy akinek kisgyereke van, annak nyilván a családdal töltött idő éri meg jobban. Az üzletben a kasszák nagy része működött, ennek ellenére hosszú sorok kígyóztak, vagyis az emberek jól láthatóan igényelték a vasárnapi bevásárlás lehetőségét.
Ami a fizetéseket és a munkát illeti, egyes felmérések szerint a vasárnapi zárva tartás elrendelése a kereskedelemben mintegy százezer embert érintett; ők azok, akik vasárnap is dolgoztak. Nagy részüknek a pihenés önmagában kedvező dolog, de minden második alkalmazottnak, azaz ötvenezer embernek hiányzik a pénz, amit a vasárnapi munkavégzésért kapott – legalábbis ezt mondta korábban lapunknak Sáling József, a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetének elnöke.
További gond a túlórák növekedése, de egy másik probléma is előkerült, ami viszont a hét másik hat napját érinti. A vasárnapi boltzár miatt ugyanis péntekre és szombatra tevődött át a forgalom nagy része, de hétfő és csütörtök között is többen vannak – mondta szombaton a zsúfolásig tömött népszerű bútoráruház eladója, Ildikó.
– Hétköznap, gondolom, nagyrészt idősebbek jönnek, hiszen sokan dolgoznak, a gyerekek meg iskolában vannak – okoskodtam, amire meglepő válasz érkezett.
– Nemcsak idősek, hanem fiatalok, párok is nézelődnek hétköznap, ők talán elkéredzkednek a munkahelyükről.
– Mikor van az igazi roham?
– Szombaton délelőtt van egy hullám, de az igazi roham 4-5 óra körül jön, olyankor mintha több vonatszerelvény futna be egyszerre az áruházhoz. A vasárnapi boltzárból szombati pánik lett, ennek viszont így nincs sok értelme.
– De így kevesebb a munka, nem? Hiszen csak hat nap van.
– Egyáltalán nem, mert a pénteki és szombati extra roham miatt több dolgozót kell berendelni. Jó volt régen, amikor a vasárnap miatt hétköznap is volt pihenőnap, ilyenkor intéztem a hivatalos ügyeket. Most viszont reggeltől késő délutánig, vagy a délutáni műszakban este 10-ig kell dolgozni. Hiába vagyok otthon vasárnap, nem egymás kezét fogjuk. A férjem legtöbbször dolgozik, az általános iskolás lányom meg szinte minden hétvégén valamelyik osztálytársának a bulijára megy. Az áruházban kevés gyerekes családot lehetett látni kora délután, nyilván azért, mert sokan a játszóházban hagyták a kicsiket, persze csak addig, amíg az meg nem telt. – Itt nem vagyok hasznos – panaszkodott egy öt év körüli kislány, aki anyukája kezét fogva sétált a tömegben. Kiderült, hogy a játszóházba akart menni ő is, csak már nem fért be. Olyan sokan voltak, és olyan tömött sorokban haladt a tömeg az áruházban, hogy gyakran akár egy percet is kellett várni, amíg a kijelölt útvonal egyik oldaláról a másik oldalon lévő termékekhez átjutott valaki, és még akkor is legalább 2-3 embertől kellett elnézést kérni. Ahogy telt az idő, úgy lett egyre ingerültebb mindenki.
Egy idősebb pár azt mesélte, hogy múltkor a budaörsi bevásárlóközpontok parkolójából fordultak vissza, mert olyan forgalom volt, hogy esélyt sem láttak a normális vásárlásra.
– A kisebbik lányunk kért meg, hogy vegyünk neki egy állólámpát. Csak ilyenkor tudunk jönni – mondta a néni.
Később a parkolóban találkoztunk, lámpa nélkül. Mint elmondták, sokáig keresgéltek, de a tömeget már nem bírják. „Majd visszajövünk máskor, talán kevesebben lesznek”. Egy fiatal, láthatóan ideges és feldúlt fiatal srác, Bence pedig többször egymásután megfogadta, hogy soha többet be nem teszi a lábát ide. Függönyt szeretett volna venni a szobájába; hétköznap a főiskola és a munkahelye között ingázik, késő este ér haza. Szülei hiába győzködték, hogy most vagy soha alapon kell vásárolni, hiszen vasárnap minden zárva, Bence kijelentette, hogy akkor a szoba függöny nélkül marad. A mobilszolgáltatók mindenesetre nagyot kaszálhattak, mert a családtagok gyakran telefonon hívták egymást, ha valami érdekeset láttak, illetve azok is így kommunikáltak, akik a család türelmetlenebbik felét inkább otthon hagyták, kivéve őket a szombati őrületből. „A család egysége” így sokaknál már szombaton megbomlott.
– Novemberben és decemberben is két olyan vasárnap lesz, amikor nyitva az áruház – árulta el egy másik eladó, Anita. Az ő tapasztalata is az, hogy a vasárnapi boltzár miatt a többi nap erősebb lett a forgalom szempontjából, bár a szombat még így is kiemelkedik. – Most még csak október van, mi lesz itt karácsony előtt? – tette fel a kérdést. Egyetlen olyan emberrel sem sikerült beszélni a szombat délutáni roham idején, aki elégedett lett volna a vasárnapi zárva tartással. A családoknak jól láthatóan már szombaton elegük volt a vasárnapból.
