Simicskó: Magyar sajátosság, hogy felismerjük a bajt

A honvédelmi tárca vezetője volt a műegyetemi megemlékezés egyik szónoka.

Simicskó István felidézte: sok együttérző nyilatkozat, ígéret érkezett 1956-ban a világból, de az ország mégis magára maradt, egyedül hagyták a forradalmat, mert bár voltak gesztusok, nem kapott külső segítséget.

Józsa János, az egyetem rektora hangsúlyozta: negyedszázada hagyomány, hogy az 1956-os megemlékezések nyitó rendezvényét a Műegyetemen tartják, visszaemlékezve az 1956. október 22-i hallgatói gyűlésről és az abból kibontakozó forradalmi tettekről. Ma már hagyomány a tisztelgés az előtt, ami akkor itt történelmi tett volt – mondta.

A rektor beszélt a forradalom előestéjén a Műegyetemen „feltételek nélkül helytálló egyetemi hallgatók” mellett a professzorokról is, akik „atyaian támogatták és védték” a diákokat. 1956 után gyakran meghurcoltatásban volt részük, és csak több mint 30 év után ismerték el, amit tettek, rehabilitálták őket – mondta.

Hajtó Ödön, a Műegyetem 1956 Alapítvány elnöke a 16 pontról beszélve felidézte: október 22-én délután háromkor kezdődött a hallgatók ülése, amelyen egyre komolyabb kérdésekről esett szó, és csakhamar a rendszerváltás vált kulcskérdéssé. A politikai követelések közfelkiáltással születtek, majd ezeket többen lejegyezték és írógéppel legépelték – közölte. Mint mondta, többen próbálták elérni, hogy egy nyomda sokszorosítsa, vagy egy újság leközölje a pontokat, de senki sem vállalta a rendszerellenes röplap kiadását, így írógéppel és indigóval sokszorosították a hallgatók követeléseit. Emlékeztetett: másnap estére szabadságharc lett a forradalomból, és ebben nagy szerepe volt a Műegyetemen történteknek. Ekkorra az 5-6 ezres műegyetemi tömegből olyan százezres tömeg lett a városban, amellyel az elnyomó hatalom nem tudott mit kezdeni.

A megemlékezés végén megkoszorúzták az egyetem 1956-os emléktábláját. Az ünnepség után fáklyásmenet indult a Műegyetemtől a Bem József rakpartra.

A nemzeti történelmet nem elég tanítani, eszméinek követésére a fiatalokat nevelni kell – mondta Szász Jenő, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet elnöke a budapesti Bem József-szobornál tartott koszorúzási ünnepségen csütörtökön. A Rákóczi Szövetség rendezvényén Szász Jenő hangsúlyozta: az ’56-os forradalom hatása csak akkor lehet teljes, ha az egymást követő nemzedékek saját múltjukként megismerik, vállalják eszméinek és céljainak követését, és nem távolodnak el tőlük „divatos áleszmék és a globalizáció kóros és káros jelenségeinek hatására”. Úgy fogalmazott: „ha összmagyar együttgondolkodással fogalmazzuk meg nemzetpolitikánkat, (...) ha nemzetmentő akarásunkat és cselekedeteinket nem veszélyeztetjük belső széthúzással, ha nem ijedünk meg (...) néhány nemzetközi csoport rosszallásától, akkor és csak akkor tudunk példát mutatni, csak akkor tudjuk egységes nemzetté kovácsolni hazánkat”.

Az ünnepségen részt vett mások mellett Tarlós István, Budapest főpolgármesterre. A résztvevők – köztük ezer határon túli fiatal – a Műegyetemnél tartott megemlékezésről vonultak át fáklyákkal a Bem József térre.