– Ezt pedig csak úgy lehet elérni, ha az állami adóelvonás csökken. Ráadásul ha több marad az emberek zsebében, a szegényebb rétegek is többet fogyasztanak majd, amivel az állam is jól jár, hiszen emelkednek az áfabevételek, és az szja-ból is több folyik be – érvelt. A jelentősebb minimálbér-emelés egyébként nem lenne ismeretlen az Orbán-kormánynak, hiszen 1998 és 2002 között ez a tétel nagymértékben emelkedett.
– A jövő évre várható infláció mértékével megegyező, azaz legfeljebb 2 százalék körüli növekedést látnánk jónak – mondta ugyanakkor a Magyar Nemzetnek Rolek Ferenc, a Magyar Gyáriparosok és Munkaadók Országos Szövetségének (MGYOSZ) alelnöke. A holnap induló bértárgyalások előtt a munkaadói oldal képviselője kifejtette: egyelőre nincs egyeztetett álláspontjuk, azaz nem tudnak pontos számot mondani. Szerinte az elmúlt években „irreális”, a munkaadók teherbíró képességét alaposan igénybe vevő növekedés következett be, reálértéken számítva pedig az utóbbi három évben 10 százalékkal nőtt a minimálbér, így idén visszafogottnak kell lenni ebben a kérdésben. Kitért továbbá arra, hogy jövőre az szja kulcsa 16-ról 15 százalékra csökken, ami szintén kedvezőbb helyzetbe hozza a munkavállalókat, akiknél ezzel több pénz marad majd.
Az máskülönben viszonylag ritkán fordul elő, hogy a következő évi költségvetés elfogadása után kezdjék meg az egyeztetést a minimálbérről és a garantált bérminimumról. Ennek meglehetősen egyszerű az oka: a minimálbér-emelés a közszférában dolgozók miatt a büdzsét is érinti. Tavaly az év utolsó napjaiban született meg az idei évre szóló bérmegállapodás, ami az akkori jelentések szerint „kínosan puha volt” a szakszervezetek szempontjából, hiszen nagyrészt a munkaadók akarata érvényesült. Az egyezség része volt az is, hogy a munka törvénykönyvének módosítása, a sztrájkjog, illetve a korkedvezmény ügyében idén tavasszal megállapodnak a konzultációs fórum ülésén, ám ebből végül nem lett semmi.
