Nem várható jelentősebb minimálbér-emelés jövőre, és bár alig van mozgástér, a holnap kezdődő bértárgyalásoknak, azaz a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma (VKF) ülésének jelentősen eltérő indulópozíciókkal vágnak neki a felek. Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter már a nyár elején utalt arra, hogy 2016-ban várhatóan 5,5 százalékkal nőhet a minimálbér, vagyis a bruttó 105 ezer forint 110 775-re változna. Ez azt is jelenti, hogy a nettó érték legfeljebb néhány ezer forinttal emelkedne. Vélhetően ettől nem fognak felfelé eltérni, hiszen már elfogadták a jövő évi költségvetést, változtatás legfeljebb átcsoportosításokkal vagy a tartalék terhére lenne lehetséges. Ez utóbbit azonban a bizonytalan helyzet és a migrációs válságban előre nem igazán tervezhető kiadások miatt aligha fogja megcsapolni a kormány.
A szakszervezetek több évre előre szeretnének megállapodni, méghozzá évente 9 százalékos emelésben. – Ezzel lehetne elérni ugyanis, hogy a legalacsonyabb bér nettó összege elérje az egy főre számított létminimum értékét – mondta lapunknak Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség vezetője. Emlékeztetett arra, hogy jelenleg a minimálbér nettó értéke mindössze 68 700 forint, míg az egy főre számított létminimum 87 510 forint. Azaz csaknem 20 ezer forintos különbség van a két érték között. Ide tartozik, hogy a KSH jövőre már nem közöl létminimum-adatokat, mert áttérnek „más számításra”. A hivatal idén júniusban jelentette be, hogy az akkor publikált 2014. évi létminimumértékek bemutatása volt az utolsó hasonló számítás, mert a módszer felett „eljárt az idő”. Az utolsó számítás azt mutatta, hogy a háztartások bő 35 százaléka, azaz több mint harmada él a létminimum alatt. Az érdekvédők a KSH közlése után jelezték, hogy ők „továbbviszik” ezt a számítást, így a jövőben is lesz mivel összevetni a minimálbér értékét.
Kordás László arra is felhívta a figyelmet, hogy 2010-ben 73 500 forint volt a minimálbér bruttó összege, ami jelenleg 105 ezer forint. A több mint 30 ezres növekedésből viszont a dolgozók csak 8500 forintot láttak, a nettó összeg ennyivel emelkedett (a 2010-es 60 200-ról a mostani 68 700-ra). Így szavai szerint „az utóbbi 5 évnek az állam volt az igazi nyertese, hiszen a növekmény nagy részét a munkaadók kitermelték ugyan, de a dolgozók nem kapták meg”. Mivel a közszférában az érdekvédő szerint a dolgozók 70 százaléka a létminimum alatt keres, ezért általános bérfejlesztést szorgalmaznak, olyat, amely a munkaadóknak sem jelent jelentős költségnövekedést.
– Ezt pedig csak úgy lehet elérni, ha az állami adóelvonás csökken. Ráadásul ha több marad az emberek zsebében, a szegényebb rétegek is többet fogyasztanak majd, amivel az állam is jól jár, hiszen emelkednek az áfabevételek, és az szja-ból is több folyik be – érvelt. A jelentősebb minimálbér-emelés egyébként nem lenne ismeretlen az Orbán-kormánynak, hiszen 1998 és 2002 között ez a tétel nagymértékben emelkedett.
– A jövő évre várható infláció mértékével megegyező, azaz legfeljebb 2 százalék körüli növekedést látnánk jónak – mondta ugyanakkor a Magyar Nemzetnek Rolek Ferenc, a Magyar Gyáriparosok és Munkaadók Országos Szövetségének (MGYOSZ) alelnöke. A holnap induló bértárgyalások előtt a munkaadói oldal képviselője kifejtette: egyelőre nincs egyeztetett álláspontjuk, azaz nem tudnak pontos számot mondani. Szerinte az elmúlt években „irreális”, a munkaadók teherbíró képességét alaposan igénybe vevő növekedés következett be, reálértéken számítva pedig az utóbbi három évben 10 százalékkal nőtt a minimálbér, így idén visszafogottnak kell lenni ebben a kérdésben. Kitért továbbá arra, hogy jövőre az szja kulcsa 16-ról 15 százalékra csökken, ami szintén kedvezőbb helyzetbe hozza a munkavállalókat, akiknél ezzel több pénz marad majd.
Az máskülönben viszonylag ritkán fordul elő, hogy a következő évi költségvetés elfogadása után kezdjék meg az egyeztetést a minimálbérről és a garantált bérminimumról. Ennek meglehetősen egyszerű az oka: a minimálbér-emelés a közszférában dolgozók miatt a büdzsét is érinti. Tavaly az év utolsó napjaiban született meg az idei évre szóló bérmegállapodás, ami az akkori jelentések szerint „kínosan puha volt” a szakszervezetek szempontjából, hiszen nagyrészt a munkaadók akarata érvényesült. Az egyezség része volt az is, hogy a munka törvénykönyvének módosítása, a sztrájkjog, illetve a korkedvezmény ügyében idén tavasszal megállapodnak a konzultációs fórum ülésén, ám ebből végül nem lett semmi.
