Közel négy évet töltött előzetes letartóztatásban N. Norbert Barna volt szegedi törvényszéki bíró, mielőtt a Debreceni Ítélőtábla jogerősen kiszabta rá a büntetést. A köztisztviselőt 10 évre eltiltották a közügyek gyakorlásától, és végleg eltiltották a jogi egyetemi diplomához kötött foglalkozástól. Ugyanakkor lapunk megtudta, hogy mindezek ellenére a bíró az Alkotmánybíróság (AB) tavalyi határozata alapján mindvégig megkapta közel félmillió forintos fizetését, vagyis körülbelül 22 millió forintot kasszírozott az eddigi börtönévei során.
N. Norbert Barnát 2011 decemberében tartóztatta le a kecskeméti bíróság, majd 2012 januárjában a szolgálati bíróság felfüggesztette tisztségéből, munkáltatója pedig megtiltotta illetménye folyósítását. Emiatt a köztisztviselő munkaügyi pereket indított. Az első- és másodfokú bíróságok részítéleteiben a keresetnek helyt adtak, ám a Kúria a munkáltatónak adott igazat az illetmény felfüggesztésében. A bíró ezután fordult az Alkotmánybírósághoz. A testület pedig megalapozottnak találta alkotmányjogi panaszát, és megsemmisítette a Kúria döntését, mert úgy látták, hogy alaptörvény-ellenes.
Az AB szerint a bírói függetlenség a bírói tisztséget viselő személy vonatkozásában egyrészt szakmai, másrészt személyi függetlenséget jelent. A szakmai függetlenség azt garantálja, hogy a bírót ne lehessen ítélkezési tevékenysége során utasítani, közvetlenül befolyásolni. A testület határozata alapján a függetlenséget hivatott biztosítani a megfelelő bírói javadalmazás is, amelyet a bírákra vonatkozó szigorú összeférhetetlenségi szabályok indokolnak.
Ehhez képest a Debreceni Ítélőtábla a korrupt bíróval szemben hozott döntését azzal indokolta, hogy a modern társadalmak alkotmányos alapértéke a független igazságszolgáltatás, amelynek értelmében a csúcsán elhelyezkedő bíró a döntésének meghozatalakor mindenféle külső ráhatástól mentesen jár el. A hivatali megvesztegetés körében nincs annál nagyobb bűn, mint amikor bíró adja el a döntését. A vádirati tényállás szerint N. Norbert Barna 2009–2011-ben nyolc esetben hozott kedvezőbb ítéletet ügyvéd barátja ajánlatát elfogadva annak védencei ügyében, 300–500 ezer forintnyi juttatás fejében. Az ügyvéd szintén részesült a pénzből: a gyanúsítottak, vádlottak hozzátartozóitól kapott összeget megfelezték.
Lapunk ezután kereste meg a Szegedi Törvényszéket a jogerősen is elítélt bíró illetményéről érdeklődve. A bíróság tájékoztatása szerint az ítélet kihirdetéséig minden illetményét kifizették N. Norbert Barnának. Ugyanakkor kiderült, hogy a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló törvény alapján a felfüggesztés időtartamára kifizetett illetmény 50 százalékát a bíró a fegyelmi határozat jogerőre emelkedését követően köteles visszafizetni, ha a fegyelmi eljárás a bírói tisztségből való felmentés indítványozását kimondó határozattal zárult. Vagyis az elítélt bíró köteles visszafizetni körülbelül 11 millió forintot az államnak, de a jelek szerint még így sem járt rosszul anyagilag, ugyanis munkavégzés nélkül egy kisebb fővárosi lakás árát fizette ki neki az állam, amíg megállapították bűnösségét.
