A több fórumon is hazánk „legszerethetőbb kismúzeumának” titulált Nefelejcs utcai Róth-emlékmúzeumban beszélgettünk Fényi Tiborral. Az igazgató valóságos erdélyi krimikről számolt be, melyek során Ferenc József mellett Rákóczi is szerencsésen megkerült, ugyanakkor egyes szentek még megváltásra várnak.
Kezdjük a legnagyobb fogással, a párizsi világkiállításon ezüstöt besöprő, Párka című üvegablakkal. Az alkotás, mivel a maga korában hatalmas népszerűségnek örvendett, kénytelen volt bejárni a világot, így jutott el a budai királyi várból Torinóba, majd pedig Miklós cárhoz, Oroszországba is. – Ezután azonban évtizedekre eltűnt a gyönyörű műalkotás, csak annyit lehetett róla tudni, hogy Szentpétervárról még hazakerült, majd nyoma veszett – mesélte Fényi, aki a fenti fénykép alapján kezdett kutatni. A múzeum épületében, mely hajdanán Róth lakhelye és üzeme is volt, került elő egy fecni, melyen annyi szerepelt: „Párka: Kolozsvár, Karolina Kórház.” Ekkor vette fel a kapcsolatot Murádin Jenő művészettörténésszel, akinek számos erdélyi Róth-munka megmentését köszönhetjük. Murádin pedig nekiállt a helyszínelésnek, és a Karolina Kórház hajdani ravatalozójában, amit a románok a háború után egyből ortodox templommá alakítottak, az ikonosztáz mögött oda nem illő fényességet fedezett fel. – A Párka nem is része az ortodox vallásnak, ezért talán egyszer lecserélik egy ortodox szentre – reménykedik Fényi, aki hozzátette, hogy szerencsére alig nyúltak hozzá a műremekhez. Csupán az alkotó nevét és a származási helyet jelölő táblát kenték le olajfestékkel.
A következő szerencsés kimenetelű kulturális bűntény helyszíne Marosvásárhely, ahol a szóbeszéd szerint a román katonák szitává lőtték Ferenc Józsefet, Deákot és társait. A városháza épületében, a kiegyezés jegyében kapott helyet Zrínyi és Bethlen, ami rendben is van, ám itt még Kossuth és Deák is megfért Ferenc Józseffel. A nem mindennapi ötösfogatot Bónis Johanna muzeológus találta meg, viszonylag jó állapotban, a pincében – szerencsére mítosz volt csupán a