A román katonák mégsem lőtték szitává Ferenc Józsefet és Deákot

Róth Miksa csodálatos alkotásainak egy része végveszélybe került Erdélyben.

A több fórumon is hazánk „legszerethetőbb kismúzeumának” titulált Nefelejcs utcai Róth-emlékmúzeumban beszélgettünk Fényi Tiborral. Az igazgató valóságos erdélyi krimikről számolt be, melyek során Ferenc József mellett Rákóczi is szerencsésen megkerült, ugyanakkor egyes szentek még megváltásra várnak.

Kezdjük a legnagyobb fogással, a párizsi világkiállításon ezüstöt besöprő, Párka című üvegablakkal. Az alkotás, mivel a maga korában hatalmas népszerűségnek örvendett, kénytelen volt bejárni a világot, így jutott el a budai királyi várból Torinóba, majd pedig Miklós cárhoz, Oroszországba is. – Ezután azonban évtizedekre eltűnt a gyönyörű műalkotás, csak annyit lehetett róla tudni, hogy Szentpétervárról még hazakerült, majd nyoma veszett – mesélte Fényi, aki a fenti fénykép alapján kezdett kutatni. A múzeum épületében, mely hajdanán Róth lakhelye és üzeme is volt, került elő egy fecni, melyen annyi szerepelt: „Párka: Kolozsvár, Karolina Kórház.” Ekkor vette fel a kapcsolatot Murádin Jenő művészettörténésszel, akinek számos erdélyi Róth-munka megmentését köszönhetjük. Murádin pedig nekiállt a helyszínelésnek, és a Karolina Kórház hajdani ravatalozójában, amit a románok a háború után egyből ortodox templommá alakítottak, az ikonosztáz mögött oda nem illő fényességet fedezett fel. – A Párka nem is része az ortodox vallásnak, ezért talán egyszer lecserélik egy ortodox szentre – reménykedik Fényi, aki hozzátette, hogy szerencsére alig nyúltak hozzá a műremekhez. Csupán az alkotó nevét és a származási helyet jelölő táblát kenték le olajfestékkel.

A következő szerencsés kimenetelű kulturális bűntény helyszíne Marosvásárhely, ahol a szóbeszéd szerint a román katonák szitává lőtték Ferenc Józsefet, Deákot és társait. A városháza épületében, a kiegyezés jegyében kapott helyet Zrínyi és Bethlen, ami rendben is van, ám itt még Kossuth és Deák is megfért Ferenc Józseffel. A nem mindennapi ötösfogatot Bónis Johanna muzeológus találta meg, viszonylag jó állapotban, a pincében – szerencsére mítosz volt csupán a „szitává lövés”, a magyar történelmi szereplőket ugyan eltávolították a helyükről, de a szóbeszédnél kevésbé durván, talán valakinek megszólalt a szépérzéke és a lelkiismerete. Természetesen a műalkotásokat könnyedén vissza lehetne pattintani a helyükre, de jelenleg inkább a Kultúrpalotában teszik közszemlére. A magyar szecessziós építészet egyik csúcsát képviselő épülethez még egy szomorú Róth-történet kapcsolódik, a palota egyik Róth-üvegfesményén az „Isten, áldd meg a magyart” felirat szerepelt, amit természetesen keleti szomszédaink a hódítással ki is kaptak a helyéről, s helyette ma már később oda festett lángnyelvek látszanak.

Szerencsére korabeli fotók alapján bármikor el lehet majd végezni a restaurálást...

Talán a legszomorúbb történet a Temes megyei Detta faluhoz kötődik, aminek templomát gyönyörű festett Róth-ablakok díszítik, amik mára sajnos rettenetes állapotba kerültek. A határ közelsége ellenére vagy éppen azért a helyi katolikus közösség a kihalás felé sodródik. Az idősödő falubeliek „filléres nyugdíjukból” egyszerűen képtelenek egy olyan költséges projektet finanszírozni, mint a helyi katolikus templom Róth-üvegeinek a restaurálása. Fényi Tibor arra is felhívta a figyelmet, hogy az ólomsínek elfáradásának „jelentéktelen” volta is akadályt állít, hiszen ilyen „apró tétel” az államközi megállapodások aláírásakor nem merülhet fel, enélkül pedig hamarosan Detta is és a magyar kultúra is szegényebb lehet egy elpusztuló Róth-ablaksorral. A csata ugyanakkor még nem veszett el, hiszen a Róth-múzeum a többi között életmentő feladatokat is vállal, jelenleg Detta üvegeinek megmentésére keresnek magánszponzorokat.

A Róth-emlékév a Múzeumok éjszakáján startolt el, azóta több kiállítást is tartottak a mester tiszteletére. A Balassi Intézetben, de a Levéltárosok éjszakáján is főszerepet kapott Róth, akinek tervkartonjait a Forster központ is kiállította. A rendezvénysorozat decemberben fogja elérni utazósebességét, ugyanis 26-án született a mester, majd át fog nyúlni a jövő évbe. Eddig megjelent egy füzetecske, ami hamarosan angolul is olvasható lesz, de újranyomják a Róth Miksa üvegfestményei a historizmustól a szecesszióig című kötetet, valamint Fényi Tibortól két új könyv is meg fog jelenni. Annyit elmondhatunk: idehaza megbecsüljük az épp 150 éve született Róth Miksát – talán sikerül elérni, hogy határon túli alkotásai is eredeti fényükben tündököljenek a következő évszázadban is.

A cikkben felhasznált képekért külön köszönet Fényi Tibornak.