A napokban a CNN tudósítására hivatkozva több magyar hírportál is beszámolt arról, hogy Ukrajnában az Egészségügyi Világszervezet (WHO) egészségügyi szükségállapotot rendelt el, mert két gyermekbénulásos esetet is találtak az ország magyarlakta részében. A Magyar Nemzet azonban megtudta, a hírekkel ellentétben Kárpátalján nincs járvány, és szükségállapot sem. Erről lapunkat Szalipszki Endre, Magyarország beregszászi konzulátusának főkonzula tájékoztatta.
Males Ivan, a beregszászi járási kórház főorvosa pedig azt közölte, nincs aktuális gyermekbénulásos eset a környéken, a nyáron kezeltek két kisfiút a vírussal, de ők már jól vannak, bénulás nem alakult ki náluk. Hozzátette azt is, ősszel Kárpátalja 230 ezer dózis oltóanyagot kapott az UNICEF-től, így minden gyermekhez eljuthatott a vakcina.
Bíró Erzsébet, a munkácsi gyermekkórház volt igazgatója, gyermekorvos lapunknak elmondta: a két eset egymástól különálló volt, vagyis járványról nem lehetett beszélni, erről tévesen tájékoztatott az ukrán egészségügyi minisztérium is. Az is komoly probléma, hogy hiába kötelező Ukrajnában az oltás, két éve nincs rendszeresen szállított oltóanyag. – Ezek beszerzéséért az egészségügyi minisztérium felelős – mondta. Az UNICEF tájékoztatása szerint Ukrajnában a gyermekeknek kevesebb mint 14 százalékát immunizálják gyermekbénulás ellen.
A gyermekbénulás elleni oltás egyébként hazánkban kötelező. Az ÁNTSZ lapunkat arról tájékoztatta, hogy az oltásra kötelezettek több mint 98 százaléka meg is kapja a vakcinát. Ha a szülő megtagadja, hogy gyermekének beadják a kötelező védőoltást, akkor azzal nem egyszerűen törvénysértést követ el, hanem saját gyermeke, illetve környezete egészségét veszélyezteti. A jogszabályok arra is lehetőséget biztosítanak, hogy ilyen esetekben eljárás induljon a szülő ellen, pénzbírságot szabjanak ki, végső esetben pedig akár átmeneti gondozásba is vehetik a gyermeket.
Póta Györgytől, a Házi Gyermekorvosok Egyesületének elnökétől megtudtuk azt is, Magyarországon a legutolsó nagyobb járvány 1961-ben volt, akkor rengeteg gyermek betegedett meg, ezért vált aztán kötelezővé az oltás is. Mivel azonban a WHO szerint már több mint tíz éve poliomentes övezet vagyunk, hazánk áttért egy olyan inaktív oltóanyagra, amely nem tartalmaz élő vírust.
– Ezek is hatásosak, de gyengébb az immunválasz. Ha a lakosság nagy része oltott, akkor ez is elég a védettségi szint fenntartására, és kevésbé viseli meg a szervezetet, mint a korábbi vakcina. Felmerül azonban az infektológusok által gyakran felvetett kérdés: ha azok a gyerekek, akik a gyengébb oltóanyagot kapják, járványos területre mennek, vajon megfelelően védettek-e a betegséggel szemben – vetette fel az elnök. A szakember szerint ugyanakkor az sem lenne feltétlenül jó megoldás, ha minden gyermeket egy erősebb, aktív vírust tartalmazó oltással kezelnének amiatt a néhány gyerek miatt, akik találkozhatnak a vírussal.
Póta György kitért arra is: bár bizonyítani nem tudják, tisztában vannak vele, hogy a szülők olykor csak papíron adatják be a vakcinákat, ehhez nyilvánvalóan orvosi segítséget kapnak, aki aláírja nekik a szükséges dokumentumokat.
A gyermekbénulást okozó poliovírus szennyezett élelem vagy víz révén a szájon keresztül juthat a szervezetbe. A gyógyíthatatlan, de oltással megelőzhető fertőzés megtámadja az idegrendszert, és órákon belül bénulást okozhat.
