Iszlám bázis Északkelet-Magyarországon

Sajószentpéteren Korán-oktatás és muszlim nevelési elvek sincsenek, összesen több mint nyolcszáz gyerekről gondoskodnak.

Északkelet-Magyarország azért lett a központ bázisa, mert segíteni kívánnak a rászorulókon, és erről a területről volt érdeklődés – írták. Hozzátették, hogy nem tervezik bármilyen muszlim nevelés bevezetését. Deklarálták, hogy ugyanazoknak a feltételeknek kell tanáraiknak megfelelniük, amelyeket a közneveléssel kapcsolatos jogszabályok bármely köznevelési intézményre meghatároznak. Elismerték ugyanakkor, hogy a központ „a Magyar Iszlám Közösség által alapított belső egyházi jogi személy”. A MIK-et egyébként 1988-ban alapították, 2012-ben egyházi jogokkal bíró szervezetként ismerte el az Országgyűlés. Soltész Miklós, az Emberi Erőforrások Minisztériuma államtitkárának korábbi közlése szerint 2011-től 2015-ig 70 millió forint támogatásban részesült a szervezet az általa működtetett iskolák és óvodák fenntartására, köznevelési támogatásként 2013-ban több mint 43 milliót, 2014-ben több mint 225 milliót kaptak. Kérdeztük azt is, hogy miért nem tünteti fel a Gondoskodó központ a honlapján, hogy köze van a MIK-hez. Azt felelték, hogy a korábbi honlapjukon és valamennyi kiadványukban is szerepelt az egyház. Majd arra hivatkoztak, hogy a szervezet egyéb tevékenysége, ellátó- rendszere átalakítás alatt van, így a honlap adatai részben elavultak, a portál jelenleg fejlesztés alatt áll. Ez igaz is, kérdéseink elküldése óta ugyanis a Gondoskodó Szeretet Oktatási Szociális Szolgáltató Központ honlapja nem elérhető.

2012 őszén egészen más módszerrel próbálta átvenni a hevesi Nagyvisnyó óvodáját és iskoláját a MIK. Jóképű, elegáns fiatalemberek jelentek meg a faluban, egy gyűlésre érkeztek, amin Csőgér Bálint polgármesterrel együtt szerették volna meggyőzni a települést arról, amit a képviselő-testület nem volt hajlandó egy lakossági fórum összehívása nélkül megszavazni. Jelesül azt, hogy a település óvodájának és iskolájának a Magyar Iszlám Közösség lenne a jövőben a fenntartója. A fess urak értelemszerűen a muszlimokat képviselték, és leginkább azt ecsetelték, hogy az akkori szabályoknak megfelelően mennyivel több pénzt kaphatnának az oktatási intézmények, ha egyházi finanszírozásban részesülnek. A helyiek közül többen tudtak arról is, hogy polgármesterük rendszeresen olvassa a Koránt.

Ma már Csőgér áldja a szerencséjét, hogy annak idején megkérdezték a lakosságot. Kézen-közön ugyanis olyan információk jutottak el hozzá, hogy ezekben az átvett iskolákban nem használtak fel minden pluszforrást, és ez több helyen meg is látszik az intézményeken. Az iszlámot magát ezzel együtt egy tiszta vallásnak tartja, amit – utal a közelmúlt terrorcselekményeire és annak megítélésére – sajnos sokan félreértelmeznek.

A meghiúsult fenntartóváltásban nagy szerepe volt Nagyvisnyó református lelkészének, Deliné Horkay Mártának. Neki már akkor gyanús volt a kizárólag üzleti előnyöket bemutató csillogó csomagolás, és az is, hogy az öltönyösök hangsúlyozták, nem fognak iszlám hitre téríteni. Akkor nem muzulmánok, hiszen ez kötelességük lenne, mondja Deliné. Úgy látja, hogy nem a pénz kellett nekik, hanem hogy úgy nyitottak volna meg egy 130 fős budapesti óvodát, hogy az a nagyvisnyói, tizenhét fős óvoda tagintézménye lett volna. Ez lett volna a szívesség, mondja Deliné, aki arra kérte végül a polgármestert, hogy kérje ki a történelmi egyházak véleményét is. Ők pedig elutasítóan álltak a kérdéshez, ennek eredményeként pedig a szilvásváradi óvoda tagintézménye a reformátusoké lett.