A kormány végül múlt hét csütörtökön hívta össze ismét tegnapra a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumát (VKF), hogy a szociális partnerekkel közösen sikerüljön meghatározni a jövő évi minimálbért és a garantált bérminimumot. A múlt héten már „csak” 2-3 ezer forint volt a különbség, hiszen a munkavállalói érdekképviseletek azt hangoztatták, hogy a minimálbérnek el kell érnie a bruttó 112 ezer, a garantált bérminimumnak pedig a bruttó 131 ezer forintot. A munkáltatói oldal viszont bruttó 110, illetve bruttó 128 ezer forintot ajánlott.
A mostani alku eredménye tehát ebből a szempontból középútnak számít, viszont nagy kérdés, hogy a bruttóban 6 ezer forintos emelésnek pontosan mennyi lesz a nettó értéke. Korábban ugyanis arra hívták fel a figyelmet a szakszervezetek, hogy hiába emelkedett 2010 óta az akkor bruttó 73 500 forintos minimálbér 105 ezerre, a több mint 30 ezres növekedésből a dolgozók csak 8500 forintot láttak, ugyanis a nettó összeg ennyivel emelkedett (a 2010-es 60 200-ról a jelenlegi 68 700-ra). Így az utóbbi 5 évnek az állam volt az igazi nyertese, hiszen a növekmény nagy részét a munkaadók kitermelték ugyan, de a dolgozók nem kapták meg – érveltek. A kormányoldalon egyébként, bár időről időre elhangzottak számok, tartották azt a hosszú évek óta követett gyakorlatot, hogy a munkaadók és a munkavállalók megállapodására bízták a döntést. Viszont ahogy korábban, a kormány ezúttal is nagyon pontosan „eltalálta”, mekkora lesz a következő évi minimálbér.
Egyelőre azt sem tudni, hogy mi lesz a tavalyi bérmegállapodásnak azzal a részével, amely máig nem teljesült. Tavaly decemberben ugyanis abban állapodtak meg a szociális partnerek, hogy idén tavaszig megegyeznek a munka törvénykönyve, a sztrájktörvény és a korkedvezmény rendszerének ügyében, de ez nem történt meg. Egyes szakszervezetek, például a Liga, ezért demonstrációt vagy akár sztrájkot is kilátásba helyeztek.
