Ez gyakorlatilag megegyezik azzal, amit a kormány már tavasz végén, illetve a nyár elején valószínűsített, és amire különböző kormányzati nyilatkozatokból is következtetni lehetett. Akkor például Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter beszélt arról, hogy 2016-ban 5,5 százalékkal, 110 775 forintra emelkedhet a legkisebb bér. Nyilván ezzel számoltak a már nyár elején elfogadott jövő évi költségvetésben is. A most kialkudott összeg mindössze bruttó 225 forinttal lett magasabb. Nem teljes azonban az egyetértés.
Lapunknak Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MSZSZ) elnöke elmondta, hogy három munkaadói szervezet, illetve a munkavállalói szervezetek közül a Liga és a Munkástanácsok is elfogadta a bruttó 111 ezres emelést, az MSZSZ viszont nem. Azt szerették volna ugyanis, ha rögzítik a szövegben azt a régóta hangoztatott követelést, hogy 2018-ra a teljes munkaidős foglalkoztatásban a minimálbér nettója – ami most 105 ezer bruttó mellett 68 700 forint – érje el az egy főre számított létminimum értékét, vagyis a jelenlegi 87 510 forintot. Azt, hogy ezt milyen ütemezésben, milyen technikával valósítják meg, szerinte ráértek volna később rögzíteni, viszont ez végül nem került be a szövegbe. Enélkül viszont a Magyar Szakszervezeti Szövetség nem tudta támogatni az egyezséget – mondta Kordás László.
Arra a kérdésre, hogy ez megakadályozhatja-e a minimálbér-emelés bejelentését, egyértelműen nemmel válaszolt. Mint mondta, a minimálbért a kormány hirdeti ki, most legfeljebb annyi történt, hogy nem teljes a megállapodás. Az utóbbi hetekben többször módosult, elmozdult a minimálbér-emelés ügyében a munkaadók és a munkavállalók álláspontja is. Előbbiek a tárgyalások elején mindössze a várható infláció mértékével, 1,5-2 százalékkal emeltek volna, innen mozdultak el előbb a 3, majd a 4,76 százalékra. A munkavállalók sokáig kitartottak a 9 százalékos emelés mellett, és csak december közepére jutottak el odáig, hogy a minimálbér esetében 7, a szakmunkás-bérminimumnál pedig bruttó 7,4 százalékot emeltek volna.
A kormány végül múlt hét csütörtökön hívta össze ismét tegnapra a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumát (VKF), hogy a szociális partnerekkel közösen sikerüljön meghatározni a jövő évi minimálbért és a garantált bérminimumot. A múlt héten már „csak” 2-3 ezer forint volt a különbség, hiszen a munkavállalói érdekképviseletek azt hangoztatták, hogy a minimálbérnek el kell érnie a bruttó 112 ezer, a garantált bérminimumnak pedig a bruttó 131 ezer forintot. A munkáltatói oldal viszont bruttó 110, illetve bruttó 128 ezer forintot ajánlott.
A mostani alku eredménye tehát ebből a szempontból középútnak számít, viszont nagy kérdés, hogy a bruttóban 6 ezer forintos emelésnek pontosan mennyi lesz a nettó értéke. Korábban ugyanis arra hívták fel a figyelmet a szakszervezetek, hogy hiába emelkedett 2010 óta az akkor bruttó 73 500 forintos minimálbér 105 ezerre, a több mint 30 ezres növekedésből a dolgozók csak 8500 forintot láttak, ugyanis a nettó összeg ennyivel emelkedett (a 2010-es 60 200-ról a jelenlegi 68 700-ra). Így az utóbbi 5 évnek az állam volt az igazi nyertese, hiszen a növekmény nagy részét a munkaadók kitermelték ugyan, de a dolgozók nem kapták meg – érveltek. A kormányoldalon egyébként, bár időről időre elhangzottak számok, tartották azt a hosszú évek óta követett gyakorlatot, hogy a munkaadók és a munkavállalók megállapodására bízták a döntést. Viszont ahogy korábban, a kormány ezúttal is nagyon pontosan „eltalálta”, mekkora lesz a következő évi minimálbér.
Egyelőre azt sem tudni, hogy mi lesz a tavalyi bérmegállapodásnak azzal a részével, amely máig nem teljesült. Tavaly decemberben ugyanis abban állapodtak meg a szociális partnerek, hogy idén tavaszig megegyeznek a munka törvénykönyve, a sztrájktörvény és a korkedvezmény rendszerének ügyében, de ez nem történt meg. Egyes szakszervezetek, például a Liga, ezért demonstrációt vagy akár sztrájkot is kilátásba helyeztek.
