Ez gyakorlatilag megegyezik azzal, amit a kormány már tavasz végén, illetve a nyár elején valószínűsített, és amire különböző kormányzati nyilatkozatokból is következtetni lehetett. Akkor például Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter beszélt arról, hogy 2016-ban 5,5 százalékkal, 110 775 forintra emelkedhet a legkisebb bér. Nyilván ezzel számoltak a már nyár elején elfogadott jövő évi költségvetésben is. A most kialkudott összeg mindössze bruttó 225 forinttal lett magasabb. Nem teljes azonban az egyetértés.
Lapunknak Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MSZSZ) elnöke elmondta, hogy három munkaadói szervezet, illetve a munkavállalói szervezetek közül a Liga és a Munkástanácsok is elfogadta a bruttó 111 ezres emelést, az MSZSZ viszont nem. Azt szerették volna ugyanis, ha rögzítik a szövegben azt a régóta hangoztatott követelést, hogy 2018-ra a teljes munkaidős foglalkoztatásban a minimálbér nettója – ami most 105 ezer bruttó mellett 68 700 forint – érje el az egy főre számított létminimum értékét, vagyis a jelenlegi 87 510 forintot. Azt, hogy ezt milyen ütemezésben, milyen technikával valósítják meg, szerinte ráértek volna később rögzíteni, viszont ez végül nem került be a szövegbe. Enélkül viszont a Magyar Szakszervezeti Szövetség nem tudta támogatni az egyezséget – mondta Kordás László.
Arra a kérdésre, hogy ez megakadályozhatja-e a minimálbér-emelés bejelentését, egyértelműen nemmel válaszolt. Mint mondta, a minimálbért a kormány hirdeti ki, most legfeljebb annyi történt, hogy nem teljes a megállapodás. Az utóbbi hetekben többször módosult, elmozdult a minimálbér-emelés ügyében a munkaadók és a munkavállalók álláspontja is. Előbbiek a tárgyalások elején mindössze a várható infláció mértékével, 1,5-2 százalékkal emeltek volna, innen mozdultak el előbb a 3, majd a 4,76 százalékra. A munkavállalók sokáig kitartottak a 9 százalékos emelés mellett, és csak december közepére jutottak el odáig, hogy a minimálbér esetében 7, a szakmunkás-bérminimumnál pedig bruttó 7,4 százalékot emeltek volna.