Kevesebben segítik a csángó gyermekeket

Moldvai diákok magyar nyelvű oktatását támogathatjuk, ha vállaljuk a keresztszülőséget.

Velkei Tamás
2015. 12. 11. 17:26
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A magyar nép nagylelkű, ha tudja, hol kell segíteni, mindig meg is teszi – szögezte le lapunknak Legeza László, A Moldvai Magyar Oktatásért Alapítvány (AMMOA) elnöke, aki szerint most különösen nagy szükség van az anyaországhoz tartozók támogatására, ugyanis megújulásra szorul a csángó gyermekek oktatását zászlajára tűző keresztszülői program. A magyarok segítőkészségére példaként felidézte: korábban egy balesetet szenvedett csángó fiatalember korrekciós műtétjére huszonnégy óra leforgása alatt összegyűjtöttek a magyar keresztszülők egymillió forintot.

Gondot jelent ugyanakkor – folytatta –, hogy azok, akik a tíz éve működő program keretében a kezdetekben vállalták egy-egy gyermek taníttatásának anyagi támogatását, jobbára az idősebb generációkból kerültek ki, így, miután protezsáltjuk befejezte a nyolcadik osztályt, nem vállaltak újabb keresztszülőséget.

Az ezredfordulón néhány lelkes tanár vállalkozott arra, hogy a Moldvában élő csángó gyermekeknek újratanítják a magyar nyelvet. Minderre azért volt szükség, mert az ifjak nagy része már a családban sem beszéli anyanyelvét, s bár korábban többször is történtek kísérletek a magyar nyelv tanítására, a kívánt hatás elmaradt. 2005-ben Böjte Csaba dévai ferences szerzetes biztatására Magyarország-szerte meghirdették a Legyen Ön is Keresztapa, Keresztanya! mozgalmat, amelyhez csatlakozva bárki jelképesen keresztszülője lehetett egy csángó gyermeknek.

A jobb finanszírozhatóság érdekében Petrás Mária keramikus és énekművész, valamint fia, Petrás Róbert létrehozta az AMMOA-t, amelynek legfőbb célja a moldvai csángó gyermekek iskolai rendszerű és azon kívüli oktatásának, valamint más kulturális és szociális programoknak a támogatása. Nem sokkal ezután a magyar állam is csatlakozott, napjainkban az állami támogatás a program jelentős részét képezi. Az alapítvány a kezdetektől tavaly év végéig az oktatás támogatására 461 millió forintot fordított, amelynek jelentős részét a keresztszülők és a támogatók fizették be. Ez idő alatt összesen 2487 keresztszülő és 3420 csángó gyermek vett részt a programban 29 településen. Az alapítvány tervei között szerepel Bákó megyeszékhelyen egy szakmunkás-kollégium létesítése, amelyhez a szükséges közel 70 millió forintot a keresztszülők már összeadták.

A keresztszülők száma a 2005-ös indulás után gyorsan megugrott, két év alatt 800-nál is többen támogatták a gyermekek magyar nyelvű oktatását. Ám azóta ez a szám folyamatosan csökken, csak tavaly emelkedett az előző évihez képest némileg. Hasonló összefüggés állapítható meg az átutalt adományok összegével kapcsolatban is: az induláskor regisztrált 10 millió forintról emelkedve a beérkező összeg három év alatt megközelítette az évi 70 milliót, ám azóta egyre csökken a dotáció, csupán 20 millió forint körül van. Míg a magánszemélyek adakozókedve lényegében állandó, addig a cégek mind kevesebb adományt postáznak. Mindez azért ad okot aggodalomra, mert a kiadások meghaladják a bevételeket. – A kieső támogatás jelentős részét a magyar állam pótolja – hangsúlyozta Legeza László, ugyanakkor az anyagi dotáció mellett fontos volna a lelki támogatás is. A keresztszülők leveleznek a gyermekekkel, meglátogatják őket, ünnepeken ajándékot küldenek nekik, és sokakat üdülni is meghívnak Magyarországra.

A csángómagyarság megmaradása azonban nemcsak a nyelvtudáson múlik, hanem azon is, hogy sikerül-e kinevelni olyan vezetésre alkalmas személyiségeket, akik a közösség irányítását, összefogását, érdekeinek képviseletét vállalhatják. Ehhez tanult emberekre van szükség, de eddig kevesen tértek vissza szülőföldjükre, s így moldvai csángó értelmiség, erősebb középréteg alig alakult ki.

A fentiekből is látható, mennyire fontos, hogy a keresztszülők támogassák a magyar nyelv oktatását. Ám nem mindig zökkenőmentes egy ekkora program működtetése. 2012-ben történt az első törés a mozgalomban, amikor a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége (MCSMSZ) helyett a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ) vette át a szakmai irányítást.

Egy, a program megakadásának okait jól ismerő forrásunk is megemlíti a három évvel ezelőtti szétválást. – Elveszítette az arcát és a lendületét a program azzal, hogy az alapítók, akik lerakták a magyar nyelv oktatásának fundamentumát, kikerültek a programból. Pedig az alapító közösség még azokban az időkben is kitartott a keresztszülői program működtetése mellett, amikor a szocialista kormányok regnálása alatt szinte alig érkezett támogatás a magyar államtól. Emellett több szervezet és a magyar állam között sem volt épp ideális a viszony az utóbbi években. Azzal, hogy a főszereplők kiszálltak, a keresztszülők és a támogatottak között is némi törés következett be. – A kulcs Moldvában van: ha az MCSMSZ kiegyezik a magyarországi támogatókkal, és újra lesznek nagy formátumú egyéniségek a programban, újult erőre kaphat a csángó fiatalok támogatása – vélekedett névtelenséget kérő forrásunk.

– Kezdetben minden érdekes, majd beköszönt egy csöndesebb időszak, amit át kell vészelni. Ezt kell tennie az AMMOA-nak is, mert amit csinálnak, az szent és fontos – így reagált Böjte Csaba ferences rendi szerzetes, a Dévai Szent Ferenc Alapítvány alapítója arra, hogy csökkent a keresztszülők száma. Hozzátette: sok szálból áll össze a csökkenő keresztszülői szám, illetve a támogatás zsugorodása. Ezek egyike, hogy az embereknek kevesebb ilyen célra fordítható pénze van, továbbá a világban tapasztalható krízisek hatására sokan tartalékolnak. Az sem erősíti az adakozókedvet – véli a szerzetes –, hogy a Kárpátokon túlra kevés pozitív hír érkezik. – A program sok gyümölcsöt termett, konkrét eredményei vannak, e pozitív hírekről mindenképpen tájékoztatást kell adni – szögezte le Böjte Csaba.

Szavaira példa, hogy jelenleg majdnem 2100 csángó gyermeket tanítanak magyar nyelvre, az oktatásban közel ötven, leginkább erdélyi pedagógus vesz részt, noha a tanároknak gyakran igen mostoha körülmények között kell tanítaniuk. Nemegyszer házaknál gyűlnek össze a gyermekek, mivel az iskolába egyszerűen nem engedik be őket magyar nyelvet és kultúrát tanulni.

A programban többféle támogatási lehetőség kínálkozik: az egyik révén a keresztszülők egy moldvai faluban élő gyermeket támogathatnak havi 5 ezer forinttal, ez esetben a keresztszülő a támogatott gyermekkel és annak tanárával közvetlen kapcsolatba kerül. Emellett arra is lehetőség nyílik, hogy a keresztszülők támogatnak egy gyermeket, ám nem találkoznak vele, ahogy arra is, hogy előre nem meghatározott összeggel dotáljanak egy tanulót. Ezenkívül támogathatnak havi 15 ezer forinttal kollégiumi elhelyezést is.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.