Kevesebben segítik a csángó gyermekeket

Moldvai diákok magyar nyelvű oktatását támogathatjuk, ha vállaljuk a keresztszülőséget.

A magyar nép nagylelkű, ha tudja, hol kell segíteni, mindig meg is teszi – szögezte le lapunknak Legeza László, A Moldvai Magyar Oktatásért Alapítvány (AMMOA) elnöke, aki szerint most különösen nagy szükség van az anyaországhoz tartozók támogatására, ugyanis megújulásra szorul a csángó gyermekek oktatását zászlajára tűző keresztszülői program. A magyarok segítőkészségére példaként felidézte: korábban egy balesetet szenvedett csángó fiatalember korrekciós műtétjére huszonnégy óra leforgása alatt összegyűjtöttek a magyar keresztszülők egymillió forintot.

Gondot jelent ugyanakkor – folytatta –, hogy azok, akik a tíz éve működő program keretében a kezdetekben vállalták egy-egy gyermek taníttatásának anyagi támogatását, jobbára az idősebb generációkból kerültek ki, így, miután protezsáltjuk befejezte a nyolcadik osztályt, nem vállaltak újabb keresztszülőséget.

Az ezredfordulón néhány lelkes tanár vállalkozott arra, hogy a Moldvában élő csángó gyermekeknek újratanítják a magyar nyelvet. Minderre azért volt szükség, mert az ifjak nagy része már a családban sem beszéli anyanyelvét, s bár korábban többször is történtek kísérletek a magyar nyelv tanítására, a kívánt hatás elmaradt. 2005-ben Böjte Csaba dévai ferences szerzetes biztatására Magyarország-szerte meghirdették a Legyen Ön is Keresztapa, Keresztanya! mozgalmat, amelyhez csatlakozva bárki jelképesen keresztszülője lehetett egy csángó gyermeknek.

A jobb finanszírozhatóság érdekében Petrás Mária keramikus és énekművész, valamint fia, Petrás Róbert létrehozta az AMMOA-t, amelynek legfőbb célja a moldvai csángó gyermekek iskolai rendszerű és azon kívüli oktatásának, valamint más kulturális és szociális programoknak a támogatása. Nem sokkal ezután a magyar állam is csatlakozott, napjainkban az állami támogatás a program jelentős részét képezi. Az alapítvány a kezdetektől tavaly év végéig az oktatás támogatására 461 millió forintot fordított, amelynek jelentős részét a keresztszülők és a támogatók fizették be. Ez idő alatt összesen 2487 keresztszülő és 3420 csángó gyermek vett részt a programban 29 településen. Az alapítvány tervei között szerepel Bákó megyeszékhelyen egy szakmunkás-kollégium létesítése, amelyhez a szükséges közel 70 millió forintot a keresztszülők már összeadták.

A keresztszülők száma a 2005-ös indulás után gyorsan megugrott, két év alatt 800-nál is többen támogatták a gyermekek magyar nyelvű oktatását. Ám azóta ez a szám folyamatosan csökken, csak tavaly emelkedett az előző évihez képest némileg. Hasonló összefüggés állapítható meg az átutalt adományok összegével kapcsolatban is: az induláskor regisztrált 10 millió forintról emelkedve a beérkező összeg három év alatt megközelítette az évi 70 milliót, ám azóta egyre csökken a dotáció, csupán 20 millió forint körül van. Míg a magánszemélyek adakozókedve lényegében állandó, addig a cégek mind kevesebb adományt postáznak. Mindez azért ad okot aggodalomra, mert a kiadások meghaladják a bevételeket. – A kieső támogatás jelentős részét a magyar állam pótolja – hangsúlyozta Legeza László, ugyanakkor az anyagi dotáció mellett fontos volna a lelki támogatás is. A keresztszülők leveleznek a gyermekekkel, meglátogatják őket, ünnepeken ajándékot küldenek nekik, és sokakat üdülni is meghívnak Magyarországra.

A csángómagyarság megmaradása azonban nemcsak a nyelvtudáson múlik, hanem azon is, hogy sikerül-e kinevelni olyan vezetésre alkalmas személyiségeket, akik a közösség irányítását, összefogását, érdekeinek képviseletét vállalhatják. Ehhez tanult emberekre van szükség, de eddig kevesen tértek vissza szülőföldjükre, s így moldvai csángó értelmiség, erősebb középréteg alig alakult ki.

A fentiekből is látható, mennyire fontos, hogy a keresztszülők támogassák a magyar nyelv oktatását. Ám nem mindig zökkenőmentes egy ekkora program működtetése. 2012-ben történt az első törés a mozgalomban, amikor a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége (MCSMSZ) helyett a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ) vette át a szakmai irányítást.

Egy, a program megakadásának okait jól ismerő forrásunk is megemlíti a három évvel ezelőtti szétválást. – Elveszítette az arcát és a lendületét a program azzal, hogy az alapítók, akik lerakták a magyar nyelv oktatásának fundamentumát, kikerültek a programból. Pedig az alapító közösség még azokban az időkben is kitartott a keresztszülői program működtetése mellett, amikor a szocialista kormányok regnálása alatt szinte alig érkezett támogatás a magyar államtól. Emellett több szervezet és a magyar állam között sem volt épp ideális a viszony az utóbbi években. Azzal, hogy a főszereplők kiszálltak, a keresztszülők és a támogatottak között is némi törés következett be. – A kulcs Moldvában van: ha az MCSMSZ kiegyezik a magyarországi támogatókkal, és újra lesznek nagy formátumú egyéniségek a programban, újult erőre kaphat a csángó fiatalok támogatása – vélekedett névtelenséget kérő forrásunk.

– Kezdetben minden érdekes, majd beköszönt egy csöndesebb időszak, amit át kell vészelni. Ezt kell tennie az AMMOA-nak is, mert amit csinálnak, az szent és fontos – így reagált Böjte Csaba ferences rendi szerzetes, a Dévai Szent Ferenc Alapítvány alapítója arra, hogy csökkent a keresztszülők száma. Hozzátette: sok szálból áll össze a csökkenő keresztszülői szám, illetve a támogatás zsugorodása. Ezek egyike, hogy az embereknek kevesebb ilyen célra fordítható pénze van, továbbá a világban tapasztalható krízisek hatására sokan tartalékolnak. Az sem erősíti az adakozókedvet – véli a szerzetes –, hogy a Kárpátokon túlra kevés pozitív hír érkezik. – A program sok gyümölcsöt termett, konkrét eredményei vannak, e pozitív hírekről mindenképpen tájékoztatást kell adni – szögezte le Böjte Csaba.

Szavaira példa, hogy jelenleg majdnem 2100 csángó gyermeket tanítanak magyar nyelvre, az oktatásban közel ötven, leginkább erdélyi pedagógus vesz részt, noha a tanároknak gyakran igen mostoha körülmények között kell tanítaniuk. Nemegyszer házaknál gyűlnek össze a gyermekek, mivel az iskolába egyszerűen nem engedik be őket magyar nyelvet és kultúrát tanulni.

A programban többféle támogatási lehetőség kínálkozik: az egyik révén a keresztszülők egy moldvai faluban élő gyermeket támogathatnak havi 5 ezer forinttal, ez esetben a keresztszülő a támogatott gyermekkel és annak tanárával közvetlen kapcsolatba kerül. Emellett arra is lehetőség nyílik, hogy a keresztszülők támogatnak egy gyermeket, ám nem találkoznak vele, ahogy arra is, hogy előre nem meghatározott összeggel dotáljanak egy tanulót. Ezenkívül támogathatnak havi 15 ezer forinttal kollégiumi elhelyezést is.