Létszámhiány a honvédségnél

A volt vezérkari főnök szerint az illetményemelés önmagában nem jelent megoldást.

Ellentmondásos döntéseket hozott az elmúlt időszakban a kormány a honvédség személyi állományával kapcsolatban. Egyfelől elkezdték az új életpályamodell bevezetésének részeként az illetményemelést – amelyhez első lépcsőben 30 százalékos bértömeg-növekedést rendeltek –, másfelől a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetben gyakorlatilag tetszőlegesre terjesztették ki az igénybevételi időt, azaz akkor és annyit kell szolgálatban állnia a katonának, ahogy a parancsnoka elrendeli. Az utóbbi a tapasztalatok szerint valóban segít a feladatok szükség szerinti ellátásában, ugyanakkor egy mélyen gyökerező probléma, a súlyos létszámhiány elfedésének is ez a legegyszerűbb eszköze.

Aki a honvédséggel foglalkozik, netán részt vett annak vezetésében, átlát a szitán. Ilyen Szenes Zoltán nyugállományú vezérezredes, volt vezérkari főnök is. – Helytállók a mintegy ötezer fős honvédségi állományhiányról szóló hírek – mondja a Nemzeti Közszolgálati Egyetem professzora. A parlament által jóváhagyott 29 700 fős állomány hiánya elsősorban a legénységet sújtja, de az altiszti és az alacsonyabb rendfokozatú tisztikar sincs maradéktalanul feltöltve. Mindez torzítja az állományon belüli egyensúlyt, kevés hadra fogható fiatalra sok hivatásos tiszt és főtiszt jut.

A honvédség jól képzett tagjai ráadásul könnyen el tudnak helyezkedni a munkaerőpiacon. – A Kecskeméten megnyitott Mercedes-gyár kétszeres, háromszoros fizetést kínál a honvédségi szakembereknek, nem meglepő, hogy képzett katonák tömegét szívja át magához – mondja Szenes Zoltán. A vezérezredes szerint az elvándorlás legjobban a légierőt sújtja, hiszen Kecskemét mellett Győr is az autógyártás fellegvára, ahol a légvédelmi rakétások állomásoznak. A fapados légitársaságok is három-négyszeres fizetéssel veszik át a pilótákat, de nagy a kereslet az angolul jól beszélő mérnök, műszaki tisztek és altisztek iránt is.

– A szolgálati törvény módosításával, pótlékok kifizetésével akarják kiegészíteni a katonák fizetését – árulja el Szenes Zoltán, aki szerint az állomány 30 százalékos nyári béremelése sem jelent hosszú távú megoldást. A probléma gyökere ugyanis az évtizedek óta tartó alulfinanszírozottság, amely nemcsak a versenyképtelen fizetésben jelenik meg, hanem az elavult technikában és a felszereléshiányban is. Noha a kormány 2016. évi költségvetésben már a GDP 0,88 százalékában határozta meg a védelmi költségvetés nagyságát, a jövő évi emeléssel gyakorlatilag csak „visszaadja” a 2011-ben elvett pénzt, amely akkor 50,9 milliárd forintos visszavágást jelentett. A katonai költségvetés lassú, GDP-arányosan számított évenkénti 0,1 százalékos emelése pedig nem tudja megoldani az elavult harci technika és felszerelés problémáját, ami a haderő rossz feltöltöttségének másik oka.

– Bár a Magyar Honvédség ez év nyarán és ősszel jól helytállt a határvédelmi feladatokban, mégis látszott, hogy csak teljes erőfeszítéssel tudta teljesíteni a haderő ötödét igénybe vevő régi-új feladatokat. Tartós megoldás csak az lehet, ha a kormány hozzálát a haderő krónikus lemaradásának tudatos, programszerű felszámolásához – véli a tábornok.

A megoldatlan problémák miatt az ellenzék is hevesen kritizálta a kormányt, főleg a katonák igénybevételének újraszabályozása miatt. Demeter Márta (MSZP) szerint az Orbán-kormány tehet az 5500 fős létszámhiányról, aminek része, hogy 2009 és 2014 között csak a legénységi állomány létszáma közel 1000 fővel csökkent. Erre azonban semmiképp sem lehet megoldás a katonák és honvédségi dolgozók extrém túlterhelése, amely akár a feladatellátás rovására is mehet. – Ráadásul látszik, hogy a honvédség feladatai a jövőben nem csökkenni, hanem nőni fognak, ezen megnövekedett feladatok ellátása már rövid távon is elképzelhetetlen a jelenlegi létszám- és forráshiány mellett – mondja Demeter Márta.

A szolgálatteljesítésre vonatkozó módosításokat elképesztőnek nevezi, ugyanis a szolgálatszervezésért felelős parancsnok kezét semmilyen törvényi szabály nem köti a jövőben. – Az alaptörvény és a honvédelmi törvény rendelkezései szerint még rendkívüli állapot esetén sem önhatalmúlag a szolgálati elöljáró, hanem a különleges jogrendben kiadott rendelet határozza meg a szolgálati jogviszony szabályait. Ezt most feles törvénnyel iktatják ki – mutat rá Demeter Márta, aki képviselőtársaival a békeidejű létszámfeltöltés azonnali megkezdésére adott be határozati javaslatot.

A képviselő a kormány személyi állományhoz való problematikus hozzáállásának példáját látja abban is, hogy nem tesznek semmit a Buda-Cash-ügy miatt 1,8 milliárdos kárt szenvedett honvéd egészségpénztári tagok – többségében katonák, rendvédelmi, nemzetbiztonsági dolgozók – kisegítésére. Erre vonatkozó javaslatuk a szakbizottságon még átment, a parlamentben azonban már nem támogatták a kormánypártok.