Ködben a Zagyva folyó hullámtere kísérteties látvány, Hatvanban különösen. Épült ugyanis itt, a Szúnyogszigeten 1,139 milliárd forintból egy kerékpároshíd, kicsinyített mása az Újpestet Budakalásszal összekötő Megyeri hídnak. Alatta pedig egy ugyancsak biciklisek számára készült, helyenként gazzal benőtt akadálypálya húzódik. Madártávlatból úgy fest, mintha egy esztendők alatt kiürült város játszótere lenne.
Pedig a létesítmény még egyéves sincs. Idén nyáron átadták, aztán szeptemberben be is zárták. Egy felirat szerint áprilisban újra megnyit majd. Mellette nyolc lakatot erősítettek a kerítésre. Ez a helyi Jobbik akciójának eredménye: szeptemberben önkormányzati képviselőjük, Tóth György kezdeményezte, hogy aki elégedetlen ezzel a beruházással, az tegyen egy lakatot a kerítésre.
Ő hívja fel a figyelmünket több ellentmondásra is a helyszínen. Például hogy pár méteren belül van a bicikliút mentén egy, a bicikliút végét, majd a kezdetét jelző tábla, ebben a sorrendben. A lezárt parkban pedig csak akkor lehet elolvasni az „idegeneknek belépni tilos” táblát, ha éppen visszafelé tartunk a tiltott területről. Maga a kalandpark talaja és füve tiszta víz, de ezúttal nem a Zagyva, hanem a harmat miatt. Tóth György elmondása szerint azonban évente kétszer a folyó is eláztatja majd az akadálypályát, ezért a politikus szerint jobb lett volna ide egyszerűen csak szilvafákat ültetni, de még a rizsföldben is nagyobb fantáziát lát, mint ebben, ezt persze nem gondolja komolyan. A balesetveszélyt már annál inkább. Elmeséli, hogy egy biciklis például a csigolyáját törte itt, azóta tart zárva a park. De ettől persze még a kezeletlen fából készült rámpa a nedvességtől először mohásodni, aztán pedig deformálódni fog, és az első ránézésre sittlerakatnak tűnő triálpálya sem lesz biztonságosabb.
Tóth György, noha többször is leszögezi, a híd ellen önmagában semmi kifogása nincs, de a kalandpark létesítésének indokát már nem érti. A közeli Népparkban ugyanis van akadálypálya. A 90-es években létesített, összefirkált ugratókon látszik, hogy a használattól kopnak, nem az enyészet teszi tönkre azokat. Összességében a jobbikos képviselő úgy sejti, hogy a rendelkezésre álló „nagy összeghez, nagy mozgástér” is társult, ezért szerinte az történt, hogy az önkormányzat a gombhoz varrta a kabátot, és valós igény híján készíttette el a beruházást.
Felmerülő kérdéseinkre a hatvani önkormányzat e-mailben válaszolt. Azt írták, a városban bővültek a sport- és szabadidős lehetőségek azzal, hogy kialakították a kalandparkot, amely állításuk szerint „a szakvélemények alapján megfelel a biztonsági előírásoknak.”
Sőt: a Magyar Kerékpársportok Szövetsége a parkot még versenyek lebonyolítására is alkalmasnak találta. Kiemelik válaszukban azt is, hogy az EU-s forrásokat célzottan lehet felhasználni, de megemlítik, hogy „a beruházás amellett, hogy új közösségi tereket teremtett a városban, bővítette a sport- és szabadidős lehetőségeket”.
A válaszok azzal zárulnak, hogy az ütemterveknek köszönhetően „munkahelyek is létrejöttek a projekt keretében: a fejlesztésnek köszönhetően hat főt tudtunk alkalmazni, ebből négyen hátrányos helyzetű munkavállalók.” Jelezték azt is, hogy a kivitelezést az EB Hungary Invest Kft. végezte. Ez az a cég, amely dolgozott a városligeti Műjégpályán, a Bálna pincéjén, többedmagával pedig a budai Vár helyreállításában is részt vettek. A legtöbb munkájuk azonban Hatvanhoz kötődik: a biciklis kalandpark mellett ők hozták rendbe a Hatvany Lajos Múzeumot, illetőleg a Széchényi Zsigmond Magyar Vadászati Múzeumot is.
