A magyar lakosság migrációs potenciálja a rövid és a hosszú távú munkavállalást tekintve a kilencvenes évekhez képest a 2000-es évek elejére megnőtt – vázolja a TÁRKI legfrissebb felmérésében. Mint írják, a külföldi távozást fontolgatók aránya 2014 óta kis ingadozással ugyan, de 10-14 százalék körüli szinten maradt.
Az idei adatokat nézve az látható, hogy 2015 áprilisában a kivándorlást tervezők aránya a korábbi kétszerese volt, júliusra kismértékben csökkent, és októberre összességében változatlan maradt.
A rövid távú vagy hosszú távú munkavállalást, illetve kivándorlást, migrációt tervezők aránya a teljes lakosság körében (15 százalék) mérthez képest magasabb:
a dél-alföldi (19 százalék) és a nyugat-dunántúli (17 százalék) régiókban élők,
az érettségivel (16 százalék) és diplomával (21 százalék) rendelkezők,
a tanulók (67 százalék) és a munkanélküliek (27 százalék),
a saját anyagi helyzet jövőjével kapcsolatban pesszimisták (21 százalék) vagy optimisták (22 százalék), illetve
azok körében, akik nem tudják eldönteni, hogy elmennének-e szavazni, jelentősen magasabb a migrációt tervezők aránya (29 százalék).
A tanulók kategóriájánál álljunk meg egy szóra. Mint az Szeitl Blankától, a TÁRKI munkatársától megtudtunk, a csoportba a jelenleg képzésben (egyetem, főiskola, OKJ) részt vevők tartoznak, azok, akiknek fő státusa nem jövedelemmel rendelkező munkaviszony. Szeitl jelezte, hogy ugyan a megkérdezettek a válaszuk során csak a terveiket vázolták, de az eredmény, azaz a 67 százalék így is magas.
Jelentős különbségeket tapasztalhatunk a migrációs hajlandóság terén pártpreferencia alapján is. A Fidesz–KDNP, illetve az MSZP szavazói körében alacsony, a válaszmegtagadók, a bizonytalanok és különösen a Jobbik-szimpatizánsok körében magasabb a migrációs hajlandóság, ám emögött feltehetően egyéb tényezők, mint például a kor hatása húzódik meg.
Munkaerő-piaci szempontból vizsgálva a kérdést azt lehet látni, hogy az aktív népesség több mint fele ingázna egy általa választott külföldi ország és Magyarország között. Ami az országon belüli költözést illeti, ott azt mutatja a TÁRKI felmérése, hogy az aktív lakosság több mint 30 százaléka költözne el otthonából egy másik településre egy állás érdekében.
