Kinek fizeti az adót a Pallas Athéné?

Tizennégymilliárd a tét a Balaton-parti osztozkodás során.

A vitatott vagyonelemek – közutak, közművek, telkek, ingatlanok, közparkok, iskola, óvoda, bölcsőde, kultúrház, szociális bérlakások és a többi – összesen 14 milliárd forintos értéket képviselnek. Tömör István szerint jogilag minden ingatlan, így a kérdéses MÁV-üdülő előtti partszakasz is a mai napig Balatonkeneséé, hiszen korábban is annak önkormányzata birtokolta. Ám eddig még a részleges vagyonmegosztás sem történt meg; a tulajdoni lapokon az összes ingatlant Balatonkenese birtokolja.

Ennek egyszerű oka van. Tömör Istvántól megtudjuk, hogy Kenesével nem egyeztetett senki, a közigazgatási határvonalat a Balatonakarattyai Leválást Előkészítő Bizottság húzta meg, amely kizárólag akarattyaiakból állt, közli a kenesei településvezető, a bizottság tagjait maguk közül választották.

A polgármester, visszaforgatva kissé az idő kerekét, rávilágít az ügy hátterére. Elmondja, hogy egy 2012-ben született törvény szerint a leválni kívánó településrészen falugyűlést hívtak össze, s e fórum úgy döntött, foglalkozni kell a különválással, ezért szükséges volt létrehozni egy előkészítő bizottságot.

A törvény kimondja, hogy az elszakadás (2014. október 12.) után fél éven belül meg kell állapodni a határvonalban és az átadandó vagyonelemekben. – Menet közben bizonyos érdekcsoportok kezdeményezésére 2013-ban megváltozott a jogszabály, amit mi második törvénynek nevezünk. Ebben az áll: meg kell állapodni a határvonalban, amit az akarattyai előkészítő bizottság hoz meg, ezután kell kiírni a népszavazást. Azután minden szent és sérthetetlen, változtatni rajta nem lehet. Egy a probléma: szerintünk a leválást vagy az első, vagy a második törvény szerint kell végigvinni, a szomszédvár azonban azt szeretné, hogy a leválás az első törvény szerint kezdődjön meg, és a második szerint fejeződjön be – magyarázza Tömör István.

Így már érthető, Kenesének miért nem volt joga és lehetősége beleszólni a határvonal megállapításába. A település eddig nem fordult bírósághoz jogorvoslatért, hiszen 2014 októberéig nem is volt kivel tárgyalnia. Azután kívánták a vitás kérdéseket tisztázni, hogy Balatonakarattya testülete megalakul. Ám hiába kívántak tárgyalni, az ottani önkormányzat elzárkózott, mondván, a törvény egyértelműen fogalmaz e kérdésben. Bíróságra beadandó keresetüket már megfogalmazták, hamarosan be is nyújtják, ha nem tudnának az újsütetű szomszéddal megállapodni.

– Ami jár Akarattyának, át fogjuk adni, azonban sajnos ebbe a körbe nem férnek bele a parti ingatlanok. Ezek ugyanis az önkormányzat működéséhez nem elengedhetetlenül szükségesek, mivel egy önkormányzattól nem elvárt, hogy gazdasági tevékenységet folytasson. Az sem döntő, hogy egy helyhatóságnak van-e strandja, hiszen a parttól távolabbi önkormányzatok egyikének sincs. A határvonalat Akarattya önkényesen húzta meg, Kenese jogait sárba tiporva, amit mi nem tudunk elfogadni. Másik határvonalat képzelünk el – szögezi le Tömör István.

S hogy miért ilyen életbevágó mindkét településnek, hol húzódik a közigazgatási határ? Egyszerű: az adózás szempontjából, nem mindegy ugyanis, mennyiből gazdálkodhat egy település. Vagyis lényegtelen, kié a part menti MÁV-üdülő, a fontos az, kinek fizeti a tulajdonos/bérlő az adót.

A helyi hírek szerint Akarattya eleinte nemcsak a MÁV-, de a Keneséhez közelebb eső Honvéd-üdülőt sem akarta magának, később azonban visszavonta beadványát, és az új terveken már mindkét üdülő szerepelt. A negyednyi lakosság a terület 43 százalékát kéri; a keneseiek szerint a szomszédok túl mohók voltak, ráadásul szerintük Balatonakarattya jobbára üdülőövezet. – A magyar törvények szerint börtönbe jutnék, ha a kenesei embereknek járó vagyont ellentételezés nélkül átadnám bárkinek – hangsúlyozza búcsúzóul Tömör István.

Ellátogatunk a riválissá vált település polgármesteri hivatalába is, amelyet a helyi könyvtárból alakítottak ki. A nyitott tárgyalóterem asztalán óriási térkép fekszik, kék vonallal húzott jelölések láthatók rajta.

Keressük a független Matolcsy Gyöngyit, a jegybankelnök Matolcsy György feleségét, ám az önkormányzat munkatársaitól azt a választ kapjuk, hogy nem tartózkodik a hivatalban, más pedig nem nyilatkozhat helyette, kérik, keressük meg a helyhatóságot levélben.

Megtettük négy napja. Lapzártánkig nem kaptunk választ.