Romagyilkosság-per: mindhárman életfogytiglant kaptak

Jogerős harmadfokon a Kiss Árpád, Kiss István és Pető Zsolt ellen hozott ítélet.

A kúriai döntés rendelkező részének kihirdetése után, a szóbeli indoklást meg sem várva őrök kíséretében elhagyta a tárgyalótermet az előzetes letartóztatásban lévő vádlottak közül Kiss Árpád és testvére, István.

Csontos István negyedrendű vádlott a két utolsó támadásban vett részt sofőrként, az ő 13 éves fegyházbüntetése már korábban, másodfokon jogerőre emelkedett.

A Kúria szóbeli indoklásában kitért az ügyvédek által felvetett eljárási szabálysértésekre, amelyek szerintük a nyomozás során, például a házkutatásokon, a helyszíni szemléken, a bűnjelkezelés, a DNS-mintavételek során történtek. A legfelsőbb bírói fórum álláspontja szerint előfordultak hibák, de azok korántsem olyan súlyúak, hogy a hatályon kívül helyezést és az új eljárás elrendelését indokolttá tennék.

Mészár Róza tanácselnök úgy fogalmazott: a Kúria a felülvizsgálat során megállapította, hogy az elsőfokú bíróság több eljárási szabálysértést is elkövetett ugyan, ezeket azonban nagyobbrészt maga is észlelte és kiküszöbölte eljárása során. A ki nem küszöbölt szabálysértéseket a Fővárosi Ítélőtábla a másodfokú eljárásban megvizsgálta, és arra az álláspontja helyezkedett, hogy feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértés nem történt. Az úgynevezett relatív szabálysértések nem voltak olyan súlyúak, hogy az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését indokolták volna – mondta. A Kúria szerint a tényállás megalapozottságát ért védői támadások sem vezethettek eredményre.

A korábbi ítéletek ismertetése után egyből a perbeszédek következtek a 2008–2009-es romagyilkosságok harmadfokú tárgyalásán. Kiss Árpádra, Kiss Istvánra és Pető Zsoltra tavaly szabott ki tényleges életfogytiglant a Fővárosi Ítélőtábla. A vádlottak és a védők elsősorban hatályon kívül helyezésért folyamodtak a Kúriához, azaz azt szeretnék elérni, hogy az ügyet a legfelsőbb bírói fórum döntése nyomán elölről kezdjék, mivel szerintük csak így születhet megalapozott ítélet.

Az elsőrendű vádlott védője rövid felszólalásában úgy fogalmazott: Einstein relativitási elméletének bizonyításához elég végignézni az eddigi eljáráson, ugyanis szerinte a bíróság relativizált egy abszolút hatályon kívül helyezési okot.

A másodrendű vádlott jogi képviselője is hasonló kifogásokkal élt; az ügyvéd több mint két órán keresztül sorolta az általa felfedezni vélt eljárási szabálysértéseket, illetve azt, hogy az egyes bizonyítékokat miért kellett volna kirekesztenie a bíróságnak. A hosszúra nyúlt előadását végül a gyakori önismétlésre hivatkozva a tanácsvezető bíró félbeszakította.

A harmadrendű vádlott jogi képviselője után a sértetti képviselők rövid felszólalásai következtek, melyben ők is megjegyezték, hogy a bűncselekmény-sorozat felderítése közben a hatóságok súlyos hibákat követtek el, máig sok a hiányosság, és nem látható tisztán az ügy háttere: nem tudni, kik és milyen módon segítették az elkövetőket.

A 2008. márciusi, besenyszögi fegyverrablásban a Kiss-testvéreken és Petőn kívül vélhetően egy további személy is részt vett, ő volt a banda sofőrje. Az első fokon eljáró Pest Megyei Bíróság ugyanakkor 2011-ben sikertelenül próbálta meg tisztázni az említett negyedik elkövető személyét, illetve azt, hogy részt vett-e egyáltalán egy negyedik ember a rablásban.

Ismert, összesen hét szervezet vizsgálta az elsőfokú ítélet után, hogy a 2008–2009-es cigánygyilkosságok valamennyi elkövetőjét bíróság elé állították-e. A munkacsoport arra jutott, hogy a négy elítéltnek nem voltak segítői a gyilkosságokban, ezt azonban többen, köztük Gulyás József egykori országgyűlési képviselő is kétségbe vonják.

A tárgyaláson Budaházy György is feltűnt a hallgatóság soraiban. Ítélet legkorábban kedd délután születhet.

Az eljárás adatai szerint a 2000-es évek közepén Kiss Árpád döntött úgy, hogy fellép a cigányok ellen. Testvérével, Istvánnal és Pető Zsolttal közösen 2008–2009-ben kilenc helyszínen hajtottak végre fegyveres támadást romák otthonai ellen. Negyedik társuk, Csontos István – aki a két utolsó támadásban vett részt sofőrként – a cselekmények előtt nem sokkal még a katonai elhárítás ügynöke volt.

Az elkövetők 2008. július 21-én Galgagyörkön, augusztus 8-án Piricsén, szeptember 5-én Nyíradonyban, szeptember 29-én Tarnabodon, november 3-án Nagycsécsen, december 15-én Alsózsolcán, 2009. február 23-án Tatárszentgyörgyön, április 22-én Tiszalökön és augusztus 3-án Kislétán támadtak romákra. A nagycsécsi, illetve a tatárszentgyörgyi támadásnak két-két, a tiszalökinek és a kislétainak egy-egy halálos áldozata volt. A banda brutalitását jellemzi, hogy Tatárszentgyörgyön felgyújtották egy roma család házát, majd a kimenekülő apára és két gyermekére rálőttek. A hatéves gyereket találták el először. Megsebesítették a sörétszemek, így vissza tudott menekülni a házba. Másodszor Kiss István már a gyermekével a karjában menekülő apára lőtt, ebbe az apa és a négy és fél éves gyereke is belehalt.

A Budapest Környéki Törvényszék 2013. augusztus 6-án kihirdetett elsőfokú ítéletében tényleges életfogytiglanra ítélte Kiss Árpádot, testvérét és Pető Zsoltot, Csontos István 13 év fegyházat kapott. Az elsőfokú bíróság szerint ötszörösen minősülő emberölés tettese három vádlott: cselekményüket aljas indokból, rasszista indítékból, több emberen, előre kitervelten, különös kegyetlenséggel, részben 14. életévét be nem töltött személyek sérelmére követték el. Csontos István a minősített emberölések bűnsegédje.

A másodfokú ítéletet 2015. május 8-án hirdette ki a Fővárosi Ítélőtábla, ez csak az ügy negyedrendű vádlottja, Csontos István ügyében emelkedett jogerőre, így ő 13 év fegyházbüntetést kapott. A másik három vádlott és védőik rögtön fellebbeztek.