A másodrendű vádlott jogi képviselője is hasonló kifogásokkal élt; az ügyvéd több mint két órán keresztül sorolta az általa felfedezni vélt eljárási szabálysértéseket, illetve azt, hogy az egyes bizonyítékokat miért kellett volna kirekesztenie a bíróságnak. A hosszúra nyúlt előadását végül a gyakori önismétlésre hivatkozva a tanácsvezető bíró félbeszakította.
A harmadrendű vádlott jogi képviselője után a sértetti képviselők rövid felszólalásai következtek, melyben ők is megjegyezték, hogy a bűncselekmény-sorozat felderítése közben a hatóságok súlyos hibákat követtek el, máig sok a hiányosság, és nem látható tisztán az ügy háttere: nem tudni, kik és milyen módon segítették az elkövetőket.
A 2008. márciusi, besenyszögi fegyverrablásban a Kiss-testvéreken és Petőn kívül vélhetően egy további személy is részt vett, ő volt a banda sofőrje. Az első fokon eljáró Pest Megyei Bíróság ugyanakkor 2011-ben sikertelenül próbálta meg tisztázni az említett negyedik elkövető személyét, illetve azt, hogy részt vett-e egyáltalán egy negyedik ember a rablásban.
Ismert, összesen hét szervezet vizsgálta az elsőfokú ítélet után, hogy a 2008–2009-es cigánygyilkosságok valamennyi elkövetőjét bíróság elé állították-e. A munkacsoport arra jutott, hogy a négy elítéltnek nem voltak segítői a gyilkosságokban, ezt azonban többen, köztük Gulyás József egykori országgyűlési képviselő is kétségbe vonják.
A tárgyaláson Budaházy György is feltűnt a hallgatóság soraiban. Ítélet legkorábban kedd délután születhet.
Az eljárás adatai szerint a 2000-es évek közepén Kiss Árpád döntött úgy, hogy fellép a cigányok ellen. Testvérével, Istvánnal és Pető Zsolttal közösen 2008–2009-ben kilenc helyszínen hajtottak végre fegyveres támadást romák otthonai ellen. Negyedik társuk, Csontos István – aki a két utolsó támadásban vett részt sofőrként – a cselekmények előtt nem sokkal még a katonai elhárítás ügynöke volt.
