Romagyilkosság-per: mindhárman életfogytiglant kaptak

Jogerős harmadfokon a Kiss Árpád, Kiss István és Pető Zsolt ellen hozott ítélet.

A másodrendű vádlott jogi képviselője is hasonló kifogásokkal élt; az ügyvéd több mint két órán keresztül sorolta az általa felfedezni vélt eljárási szabálysértéseket, illetve azt, hogy az egyes bizonyítékokat miért kellett volna kirekesztenie a bíróságnak. A hosszúra nyúlt előadását végül a gyakori önismétlésre hivatkozva a tanácsvezető bíró félbeszakította.

A harmadrendű vádlott jogi képviselője után a sértetti képviselők rövid felszólalásai következtek, melyben ők is megjegyezték, hogy a bűncselekmény-sorozat felderítése közben a hatóságok súlyos hibákat követtek el, máig sok a hiányosság, és nem látható tisztán az ügy háttere: nem tudni, kik és milyen módon segítették az elkövetőket.

A 2008. márciusi, besenyszögi fegyverrablásban a Kiss-testvéreken és Petőn kívül vélhetően egy további személy is részt vett, ő volt a banda sofőrje. Az első fokon eljáró Pest Megyei Bíróság ugyanakkor 2011-ben sikertelenül próbálta meg tisztázni az említett negyedik elkövető személyét, illetve azt, hogy részt vett-e egyáltalán egy negyedik ember a rablásban.

Ismert, összesen hét szervezet vizsgálta az elsőfokú ítélet után, hogy a 2008–2009-es cigánygyilkosságok valamennyi elkövetőjét bíróság elé állították-e. A munkacsoport arra jutott, hogy a négy elítéltnek nem voltak segítői a gyilkosságokban, ezt azonban többen, köztük Gulyás József egykori országgyűlési képviselő is kétségbe vonják.

A tárgyaláson Budaházy György is feltűnt a hallgatóság soraiban. Ítélet legkorábban kedd délután születhet.

Az eljárás adatai szerint a 2000-es évek közepén Kiss Árpád döntött úgy, hogy fellép a cigányok ellen. Testvérével, Istvánnal és Pető Zsolttal közösen 2008–2009-ben kilenc helyszínen hajtottak végre fegyveres támadást romák otthonai ellen. Negyedik társuk, Csontos István – aki a két utolsó támadásban vett részt sofőrként – a cselekmények előtt nem sokkal még a katonai elhárítás ügynöke volt.

Az elkövetők 2008. július 21-én Galgagyörkön, augusztus 8-án Piricsén, szeptember 5-én Nyíradonyban, szeptember 29-én Tarnabodon, november 3-án Nagycsécsen, december 15-én Alsózsolcán, 2009. február 23-án Tatárszentgyörgyön, április 22-én Tiszalökön és augusztus 3-án Kislétán támadtak romákra. A nagycsécsi, illetve a tatárszentgyörgyi támadásnak két-két, a tiszalökinek és a kislétainak egy-egy halálos áldozata volt. A banda brutalitását jellemzi, hogy Tatárszentgyörgyön felgyújtották egy roma család házát, majd a kimenekülő apára és két gyermekére rálőttek. A hatéves gyereket találták el először. Megsebesítették a sörétszemek, így vissza tudott menekülni a házba. Másodszor Kiss István már a gyermekével a karjában menekülő apára lőtt, ebbe az apa és a négy és fél éves gyereke is belehalt.

A Budapest Környéki Törvényszék 2013. augusztus 6-án kihirdetett elsőfokú ítéletében tényleges életfogytiglanra ítélte Kiss Árpádot, testvérét és Pető Zsoltot, Csontos István 13 év fegyházat kapott. Az elsőfokú bíróság szerint ötszörösen minősülő emberölés tettese három vádlott: cselekményüket aljas indokból, rasszista indítékból, több emberen, előre kitervelten, különös kegyetlenséggel, részben 14. életévét be nem töltött személyek sérelmére követték el. Csontos István a minősített emberölések bűnsegédje.

A másodfokú ítéletet 2015. május 8-án hirdette ki a Fővárosi Ítélőtábla, ez csak az ügy negyedrendű vádlottja, Csontos István ügyében emelkedett jogerőre, így ő 13 év fegyházbüntetést kapott. A másik három vádlott és védőik rögtön fellebbeztek.