Veszély a volánnál: a cukorbaj a durva, nem az alvászavar

Félünk, hogy az alvási apnoé miatt ugrik a jogsi, ám a közlekedésre valós veszélyt jelentő kórokról hallgatunk.

Nem az idei évtől, hanem már tavaly tavasz óta szűrniük kell a háziorvosoknak azt, hogy a hozzájuk jogosítványhosszabbításért forduló delikvensek nem küzdenek-e alvási apnoéval. Ha ilyesmit gyanítanak, akkor az érintettet szakorvoshoz kell küldeniük, az pedig érdemlegesen csak az alvásvizsgálat után dőlhet el, hogy a vezetői engedély megtartható-e, és ha igen, milyen feltételekkel. Az új szabály alkalmazását európai uniós irányelv tette kötelezővé, gyakorlati hasznát, illetve értelmét a problémára rálátó szakemberek erősen vitatják. Nem véletlenül: a vizsgálat nemcsak a rendszer túlterheltsége miatt lehet nehézkes, hanem azért is, mert a jogosítványukat megtartani akaró betegek nem érdekeltek abban, hogy problémájuk kiderüljön. Arra pedig nekik is lehet ráhatásuk, hogy a szűrővizsgálaton lelepleződnek-e.

„Az alvási apnoé elsősorban a középkorú, elhízott férfiakat érinti, főleg ha nyakuk is rövid, illetve szájüregi-garati anatómiai rendellenességeik vannak. Az nagy kérdés, hogy a háziorvos kit küldjön tovább szakorvoshoz, lévén a problémát olyan dolgok is jelezhetik, illetve provokálják, amelyeket a beteg nem feltétlen mond el nekik” – emeli ki Vizi János pszichiáter és igazságügyi szakértő. Ezt azért fontos hangsúlyozni, mert az alvásvizsgálatot alapvetően kétféle módon lehet végezni: vagy alváslaborban, vagy pedig otthon, hordozható készülékkel. Utóbbi esetben nagy kérdés, hogy ha a jogosítvány a tét, akkor a készüléket otthon ténylegesen a beteg használja-e, vagy helyette a felesége vagy más családtagja viseli. Utóbbi gyakorlatilag értelmetlenné teszi a hatósági eljárást, lévén meghamisítja a bizonyítékát. Gond van a bent fekvéssel is, ott ugyanis nem lehet reprodukálni a szokásos alvási körülményeket.

„Az emberek házon kívül rosszabbul alszanak, márpedig az apnoé eleve csak a mély alvási fázisban jelentkezik. Emiatt a megbízható vizsgálathoz az szükséges, hogy a betegek az első nap csak megkapják az eszközt, és bent aludjanak, a mérést pedig másnap végezzék el. Tehát már maga a vizsgálat is minimum duplán terheli az egészségügyi rendszert” – emeli ki a pszichiáter. Másrészt nagy gond az is, hogy az alvási apnoét kifejezetten provokálja az, ha valaki lefekvés előtt alkoholt fogyaszt. Márpedig ha ez otthon rendszeres, akkor az apnoé akár mindennapos is lehet, ellenben a kórházban, ahová az érintett értelemszerűen nem viszi be a szokásos esti söreit, nem mutatkoznak a tünetek. Függetlenül attól, hogy amúgy rendszeresek.

Ugyan az alvási apnoé kiderítése az érintettek egészsége és kezelése végett valóban fontos, a betegség vezetési képességekre gyakorolt hatása eltörpül azon problémák mellett, amelyekre az átlagember csak legyint. Annak esélye ugyanis, hogy valaki alvási apnoé miatt aludjon el vezetés közben, gyakorlatilag minimális: az elalvásos balesetek döntő többségét nem betegségek okozzák, hanem az, hogy az érintettek túl sokat vezetnek kimerülten, pihenés nélkül. Ilyenkor egyszerűen kifáradnak.

Másrészt ha csak a vezetési képességeket nézzük, akkor az alvászavaroknál sokkal nagyobb veszélyt jelet az alkohol. És itt nem csak a köznyelvi értelemben vett ittas vezetésről van szó. „Az emberek többsége nem tudja, hogy az alkohol mennyire lassan ürül ki a szervezetből. Pedig sokkal nagyobb rizikót jelent az, ha valaki egy ittas este utáni reggelen volán mögé ül, mintha amúgy alvási apnoéval küzd” – hangsúlyozza a pszichiáter. Hozzáteszi, hogy emellett komoly kockázatot jelent az is, hogy a Magyarországon egyik leggyakrabban használt altató felezési ideje több mint huszonnégy óra. Azaz aki este beveszi, az több mint egy napig nem vezethetne. Emellett az emberek sok egyéb olyan gyógyszert is szednek, amely alapesetben nem tenné lehetővé a vezetést, a gyakorlat mégis azt mutatja, hogy az érintettek az intés ellenére volán mögé ülnek használatuk mellett. Gyakori, hogy ezeket a szereket nem is a háziorvos írja fel, hanem az érintettek barátoktól, szomszédoktól, egyéb illegális forrásból szerzik be őket, ezt pedig nem kötik a doktorok orrára.

Az alkoholproblémák és a nem megfelelő gyógyszerhasználat mellett több olyan betegség is van, amely az alvászavar miatti esetleges aluszékonyságnál sokkal nagyobb veszélyt jelent az utakon. Ráadásul míg az alvási apnoé érintettjei inkább csak ingerszegény környezetben – például egy hosszabb piros lámpánál, monoton országúti vezetés közben – alhatnak el, addig ilyen betegségek esetében bármikor bekövetkezhet a baj. Például akinek volt már átmeneti agyi vérellátási zavara (TIA), annak stroke-kockázata negyven százalékkal magasabb – egy vezetés közben bekövetkező stroke pedig jóval komolyabb veszély, mint a pirosnál bóbiskolás. Ugyanez a helyzet akkor, ha valaki nem figyel a diabéteszére.

„Aligha lehet kivédeni azt, hogy a diétát és terápiát nem betartó cukorbeteg esetleg balesetet okozzon. Gyakorló mentőorvosként az elmúlt években nekem is több olyan balesethez kellett kivonulnom, amelyet leesett vércukorszintű betegek eszméletvesztése okozott” – meséli Éger István, a Magyar Orvosi Kamara elnöke. Mint mondja, ilyen esetekben a balesetért a diabétesz kezelésére vonatkozó szabályokat nem betartó beteg a felelős, ugyanis az orvos pusztán a cukorbetegség miatt nem mondhatja rá azt, hogy alkalmatlan az autóvezetésre.

„A gépjárművezetésre való egészségügyi alkalmasság elbírálásáról jogszabály rendelkezik, ahhoz pedig, hogy az erről szóló szakvélemény megalapozott legyen, az orvosoknak néhány feladatot mindenképp el kell végezniük. Vizsgálniuk kell például a látásélességet, a cukorbetegség szűrése végett vizeletvizsgálatot is kérniük kell, emellett mérniük kell a vérnyomást is” – sorolja Éger István.

A szakvélemények elkészítése, illetve a további szakorvosi vizsgálatok szükségességéről szóló döntés meghozatala alapvetően azért háziorvosi hatáskör, mert ők elviekben ismerik pácienseik problémáit, tisztában vannak egészségi állapotukkal. Ezért van az, hogy ha valaki úgy okozott balesetet, hogy a jogosítványhosszabbításhoz szükséges látásvizsgálatból – amennyiben korrekt módon elvégzik – ki kellett volna derülnie annak, hogy az érintett rosszul lát, de orvosa ennek ellenére nem kötötte szemüveg viseléséhez a vezetői engedély megtartását, akkor ő azért jogilag felelősségre vonható. Viszont azt, hogy az adott szakvélemény hamis, hibás vagy nem kellőképpen átgondolt, mindenképpen tudni kell bizonyítani. Az pedig nem az orvos felelőssége, ha a beteg nem tartja be azokat a játékszabályokat – például a szemüveg viselését, illetve cukorbetegségnél a diétát –, amelyekhez a jogosítvány meghosszabbítását kötötték.