Leggyakrabban pótdíjazások alkalmával támadnak tömegközlekedési dolgozókra, néhány héttel ezelőtt is érkezett hír ilyesmiről. Akkor a Bors ezzel a címmel számolt be az esetről: Kirúgta a BKK a szétvert fejű jegyellenőrt. Később a lap online kiadása azzal korrigált, hogy az érintett maga kezdeményezte munkaviszonya felbontását.
A Budapesti Közlekedési Központ (BKK) sajtóosztálya megkeresésünkre közölte: utastámadás következtében megsérült munkavállalókat ez okból nem bocsát és soha nem is bocsátott el a cég.
Az egyik dolgozói érdekképviseletnél, az Egységes Közlekedési Szakszervezetnél (EKSZ) is tájékozódtunk arról, hogy tudnak-e visszás esetről, Nemes Gábor elnök pedig megerősítette a társaság által közölteket.
A történtek nyomán mindenesetre statisztikai adatokat kértünk a rendőrségtől, valamint a BKK-tól és a MÁV-tól is, hogy megtudjuk, hány esetben követtek el erőszakos bűncselekményt közfeladatot ellátó személyek ellen, valamint hányszor léptek fel az utasok, a bliccelők fenyegetően a kalauzokkal, a jegyellenőrökkel szemben.
A büntető törvénykönyv (Btk.) 311. §-a rögzíti a közfeladatot ellátó személy (ilyennek minősülnek az ellenőrök és kalauzok is) elleni erőszak tényállási elemeit, melyek egyébként megegyeznek a hivatalos személy elleni erőszakos bűncselekményről szóló passzusokban foglaltakkal, különbség csak a passzív alany esetében van. A cselekmény legalacsonyabb büntetési tétele egy év szabadságvesztés.
Az Egységes Nyomozóhatósági és Ügyészségi Bűnügyi Statisztika (ENYÜBS) rendszeréből származó adatokból nagyjából stagnáló tendencia olvasható ki: 2013-tól vizsgálva 80-nál is több erőszakos bűncselekményt követtek el közfeladatot ellátó személyek ellen évente. Viszont kalauzok és ellenőrök testi épségét abban az évben „csak” 23-szor veszélyeztették, 2014–15-re pedig nagyjából a felére csökkent ez az adat (13, illetve 11 eset).
A BKK-ellenőröket a saját számaik szerint heti rendszerességgel bántalmazzák, s már ez is javulásnak tekinthető. Hiszen míg 2011-ben kiugróan sok utastámadást regisztráltak – szinte minden hétre kettő is jutott, összesen 129 esetről tudni –, addig az azóta eltelt időszakban csökkent az incidensek sűrűsége. Még így is jóval 50 feletti alkalomról tudni: 2014-ben 71, míg az elmúlt évben 59 inzultust jegyeztek fel. Ennél azonban sokkal többször találkoznak az alkalmazottak támadóan fellépő utassal, azokat az eseteket azonban általában nem jelentik, amelyek nem fajulnak tettlegességig.
Nemes Gábor a támadásokkal kapcsolatban azt furcsállja, hogy egy ellenőrt ért atrocitás után a BKV vagy a BKK nem tesz feljelentést. A szakszervezet elnöke szerint nem áll ki eléggé a cég az alkalmazottak mellett. A szakszervezet álláspontja szerint ugyanis sokkal jobban kellene védeni a forgalomban dolgozó munkavállalókat, akár jogszabályi szigorítás útján, ezt azonban a közlekedési vállalat nem tűzte zászlajára, nem lobbizik érte. Az érdekképviselet azt is javasolja, hogy több kamerát telepítsenek a járművekre. Nemes Gábor hangsúlyozta: a cégnek tájékoztatnia kellene a nyilvánosságot a támadásokkal kapcsolatos bírósági ítéletről, hogy ennek is visszatartó ereje legyen.
A MÁV Zrt. kommunikációs igazgatóságának tájékoztatása szerint 2015-ben összesen 69, 2014-ben 52, míg 2013-ban 60, többségében személyi sérüléssel nem járó esetet jelentettek. Az utasok és a fedélzeti személyzet biztonságérzetének és biztonságának növelése érdekében a vasúttársaság évente közel 80 ezer vonatot kísértet biztonsági, vasútőr személyzettel, a rendőrség pedig nagyságrendileg 8-8,5 ezer vonatot kísér.
A vasúttársaságtól azt is megtudtuk, hogy a jegyvizsgálók minden olyan esetben rendőri segítséget kérhetnek a náluk lévő szolgálati telefonon keresztül, amikor úgy érzik, hogy a nem együttműködő utas(ok) miatt veszélyben lehetnek a vonaton tartózkodók, illetve ők maguk. Amennyiben a vonaton egyenruhás vagy civil rendőrök tartózkodnak, ők szolgálatba helyezik magukat.
