Küszöbön egy újabb konzultáció

Úgy tudjuk, hogy a kormánypárt nem kezd újabb utcai aláírásgyűjtésbe.

Az alaptörvény módosítása kapcsán kialakult vitát Rogán Antal a hét végén nonszensznek nevezte, és a szabadságjogok korlátozására hivatkozó ellenzéki bírálatokra válaszul előhozta a 2006. őszi eseményeket.

Az, hogy pontosan miként akar az emberekhez fordulni a kormány, egyelőre nem világos. Erre azonban több lehetősége is van. A Fidesz az utóbbi években gyakran élt a nemzeti konzultáció, illetve a különféle levelezések eszközével, ezek valamilyen formájára most is nagy az esély, de a sajtóban felvetődött már a népszavazás intézménye is. Utóbbival az a gond, hogy épp az alaptörvény mondja ki, hogy nem lehet referendumot tartani az alaptörvény módosítására irányuló kérdésről. Márpedig a terrorveszélyhelyzet bevezetésével az alaptörvényt írnák át. Ráadásul a népszavazás akár több hónapot is igénybe vehet, és az eredménye sem lenne kiszámítható. Ha ugyanis nincs meg az 50 százalékos részvétel, akkor a szavazás érvénytelen, és így eredménytelen is lesz, ami nagy presztízsveszteség lenne a kormánynak.

Elvben szóba kerülhet az előre hozott választás is, hiszen akkor szintén az emberekhez fordulnának, ráadásul a Fidesz tartósan magas támogatottsága esélyt adhatna a kétharmad visszaszerzésének. Ez viszont ugyancsak hosszadalmas folyamat lenne, ráadásul a pontos eredményt itt sem lehetne előre kiszámolni. A nemzeti konzultáció valamilyen formáját ezzel szemben, noha akár egymilliárd forintba is kerülhet, teljesen kockázatmentesen végig tudja vinni a Fidesz. Ebben az esetben ugyan nem lenne kötelező a parlamentre nézve a döntés, mint például a népszavazásnál, de a kormánypárt tud azzal érvelni, amivel már most is, hogy az ellenzéki pártok nem az emberek mellett állnak.

Nem Rogán az első, aki hasonló utalást tett a napokban. Orbán Viktor az állami rádiónak például azzal érvelt az új különleges jogrend mellett, hogy eszközök kellenek a kormánynak. Közlése szerint olyan helyzetre készül a javaslatuk, amikor „elegendő információ áll rendelkezésre arról, hogy megnövekedett a terrorveszély Magyarországon, és hitelt érdemlő információink vannak arra nézve, hogy terrortámadásokat készítenek elő a magyar emberek ellen”. Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter a csütörtöki kormányszóvivői tájékoztatón pedig úgy fogalmazott: bízik benne, hogy az ellenzéki pártok nem veszik magukra annak ódiumát, ha Magyarországon történne valami. Hozzátette, a kormány mérlegelni fogja, hogy az alaptörvény-módosítás esetleges leszavazása esetén valamilyen formában egyeztessen a kérdésről az emberekkel. Simicskó István honvédelmi miniszter kifejtette: ha az „ellenzék megköti kezüket”, a magyar emberek biztonsága akkor sem szenvedhet csorbát. Az ügyben kerestük tegnap Dömötör Csabát, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkárát, de írásban feltett kérdéseinkre lapzártánkig nem érkezett válasz.

Rogán Antal egyébként a hét végén azzal is érvelt, hogy Magyarországtól délre jelenleg is migránsok ezrei próbálnak bejutni az unió területére. A miniszter azt mondta, hogy a terrorizmus egy új, „barbár” formájával kell szembenézni, amelynek célja az európai civilizáció meggyengítése. – Ezek a terroristák már attól sem riadnak vissza, hogy polgári célpontokra, akár gyerekekre támadjanak – emelte ki, utalva a közelmúltban Párizsban elfogott terroristára, aki bölcsőde ellen is tervezett merényletet.

– Ha a kormány valóban a terrorizmus ellen akar küzdeni, akkor nem terjesztheti elő „vállalhatatlan” alaptörvény-módosító javaslatát, hanem „jogállami megoldással kell előállnia” – mondta Molnár Zsolt, a nemzetbiztonsági bizottság elnöke. A szocialista politikus szerint nincs szükség újabb nemzeti konzultációra, „újabb milliárdok elköltésére”, hanem forrásokat kell biztosítani a valóban a terrorizmus ellen küzdő szervezeteknek. A Jobbik ötpárti egyeztetést sürget. Vona Gábor pártelnök szerint a terrorfenyegetettség és a kormányzati túlhatalom túl fontos téma ahhoz, hogy „politikai zsarolás” eszköze legyen.