Minek várni, ha házasodni is lehet

A hagyományos udvarlás mintha már nem lenne divat.

Valahogy könnyedén rá tudunk érezni, mikor kell a másikat meghallgatni, vagy csak átölelni – mondja Knoch János, aki szerint jegyesével szinte mindenben kiegészítik és támogatják egymást. Párja, Jandzsó Ágnes hozzáteszi, sokat társalognak, nem sajnálják egymástól az időt, gyakran ülnek le egy kávé vagy tea mellett, és beszélik át a napi eseményeket, az esetleges problémákat. – Igen, problémák mindenhol vannak, csak nem mindegy, hogy a szőnyeg alá söpörjük vagy vállaljuk és megoldjuk őket! Enélkül egy kapcsolat amúgy sem működne – mondja Ágnes.

A két fiatallal a szerelmes-, jegyes- és házaspároknak Kaposváron idén már harmadszor megrendezett Szerelmes kalandtúra apropóján beszélgetünk. A koncepció szerint minden induló párnak hét feladatot kell teljesítenie ahhoz, hogy „hétpróbás” párrá váljon. A feladatok egy része otthon is megoldható, másik része a városban. A teljesítés egyéni ütemezéssel zajlott, a kalandtúra január elején kezdődött, és az elmúlt hétvégén zárult. Az indulók menetleveleket kaptak, amit magukkal kellett vinniük a próbák helyszínére. Miután a versenyzők végigjárták a próbákat, a kitöltött útlevelet eljuttatták a szervező Kaposvári Evangélikus Egyházközségbe.

Bár kategóriánként főnyereményt osztottak, illetve akik a záró-alkalmon megjelentek, azok között értékes nyereményeket sorsoltak ki, a párok közel sem ezért vállalták a kalandtúrát. A tősgyökeres kiskorpádi – a kaposvári járás egyik települése – Jandzsó Ágnes és Knoch János elmondja, egészen kis koruk óta ismerik egymást, igaz, szerelem csak később alakult ki közöttük. Lassan egy éve, hogy jegyben járnak, júniusban lesz az esküvőjük. A kalandtúrán minden alkalommal részt vettek, így már várták, hogy idén is meghirdessék; az előző évek tapasztalatai nagyon pozitívak és emlékezetesek voltak számukra. – Eddig a szerelmespár kategóriában indulhattunk, idén viszont már jegyespárként vehetünk részt a túrán, jövőre pedig már mint házaspár – mondja lelkendezve Ágnes.

Tóth Lujzi és Ház Gergely hatodik gyermeküket várják, tizenöt éve házasok. Mindketten a Műegyetemre jártak, ugyanabban a kollégiumban laktak, így ismerkedtek meg. Tavaly szintén részt vettek a kalandtúrán, és idén sem akartak lemondani a részvételről, még akkor sem, ha Lujzi utolsó hónapos várandós volt – a baba azóta meg is érkezett.

Éveken át járt egy osztályba Plucsinszky Janka és Knoch Mátyás, ám csak három éve alkotnak egy párt. Jankát katolikusnak keresztelték, Mátyás evangélikus, mielőtt találkoztak volna, a lány nem gyakorolta a vallását, csak miután vőlegényét megismerte – immár együtt járnak evangélikus istentiszteletre, és Janka közelebb került Istenhez. Mátyásék még úgy is indultak az idei kalandtúrán, hogy már nem Kaposváron, hanem Budapesten laknak.

Ágnesék számára a legérdekesebb a múlt héten zajlott, házasság hete elnevezésű rendezvénysorozaton teljesített feladat volt, amire egy Kaposvár belvárosában található étteremben került sor, rendhagyó randevú keretében. Itt egy kellemes estét tölthettek el a résztvevők, miközben egy négygyermekes fiatal házaspár tanulságos és olykor humorral fűszerezett előadását hallgatták. Ági a próbák közül leginkább a közös főzést élvezte. Először fordult elő vele, hogy átadta az irányítást társának, és teljesen ráhagyatkozott. Az eredmény kreatív, olykor spontán főzés lett, utána pedig egy kellemes családi vacsora a vőlegénye szüleivel. Ház Gergelyék a szerelmeslevél-küldést kedvelték: Gergely egy bonbonba rejtette a magáét, majd úgy zárta vissza a csomagolást, hogy párja ne vegye észre a turpisságot. Lujzi a férje irodájába küldött egy hivatalosnak tűnő levelet, amelyben az érzelmeiről írt.

Jankáéknak gyakorlott indulóként van rálátásuk a próbákra, amelyek mindig változnak kissé, ám a lényeg, a másik iránti szeretet és megbecsülés kimutatása állandó. Amikor először indultak, a szerelmes levél megfogalmazása jelentette számukra is a legnagyobb kihívást, hiszen ilyen koncentráltan addig még nem fejezték ki az érzelmeiket egymásnak. Mátyás egyébként segít a háztartás vezetésében, a házimunkákban, és kölcsönösen érdeklődnek az iránt, ami a párjuknak fontos: Janka megfertőződött a futballal, Matyi több mérkőzésére is kilátogatott, nem utolsósorban pedig hatalmas Bayern München-szurkolóvá vált az elmúlt évek alatt. A fiú Janka kutyusának családtag státusát fogadta el.

Knoch Jánosék szerint a mai világban sokaknál elcsépeltté válik a szerelem szó jelentése. Gyakran használják anélkül, hogy a tényleges tartalmával tisztában lennének. Ők nagyon ritkán mondják ki, helyette inkább éreztetik a másikkal, ha pedig mégis elsuttogják, akkor tisztában vannak vele: a másik őszintén gondolja. Kimondani valamit nagyon könnyű, de azt éreztetni a másikkal sokkal komolyabb feladat, hangsúlyozzák.

A férfi szerint nehéz ma párt találni, mivel a kapcsolatok sokkal felszínesebbek. Ági azzal egészíti ki a társa mondandóját, hogy ismerkedni sokkal egyszerűbb, mint régen, például az internet révén sokkal több a lehetőség. Méltó társat találni viszont már jóval bajosabb. Az embereknek túl nagyok az elvárásaik, igényeik a párválasztáskor. Mindenből rögtön a legjobbat szeretnék, a másikhoz alkalmazkodni azonban már kevésbé tudnak. Ez természetesen konfliktusokhoz vezet, amit általában a könnyebb módon kezelnek: inkább hagyják veszni a kapcsolatot, mint hogy belássák, valamin változtatni kellene. Így a kapcsolatok ápolása nehezebb feladat, mint régebben. – A mai rohanó világban kevesebb idő jut a másikra, és ha jut, akkor sem biztos, hogy hasznosan töltjük egymással. Egy kapcsolatra időt kell szánni! – hangsúlyozza a jegyespár

János meglátása alapján a mai fiatalok nehezebben köteleződnek el; ám a vallás segíthet ebben nekik, hiszen ha mindketten ugyanabban hisznek, az azonos érdeklődési kör már olyan közös pont, ami egy tartós kapcsolat alapja lehet. – Manapság sokan hangoztatják, hogy a házasság csak egy papír. Igen, végül is „csak” egy papír, az elköteleződés papírja. A házasság sokkal komolyabb döntés, mint egy párkapcsolat. Ha ez a döntés megszületik egy párban, mindenkinek megmutatja: egymást választották, és döntésük végleges – fogalmaz Ági.

– Egész életünk azon alapszik, hogy egymást építjük, erősítjük – csatlakozik Ház Gergely, aki a felvetődő problémák elhárítását vállalja magára, míg a felesége a háztartás gondjait orvosolja. Sokat dolgoznak azon, hogy jól működjön a kapcsolatuk, igyekeznek sok időt együtt eltölteni, vigyáznak, hogy ne csússzanak félre egymás mellett a problémák, és megbeszéljenek mindent. – Igyekszünk erősíteni egymást abban, amiben a másik gyengébb – ecseteli Lujzi. A férj szerint a mai fiatalok válogatni tudnak (ebben segítségükre van a Facebook is), ám dönteni kevésbé, próbálgatásokba fognak az elköteleződés helyett. Pedig szerinte úgy kell nekiállni egy kapcsolatnak, hogy hosszú távú lesz, s nem addig maradni a kapcsolatban, amíg jól érzik magukat benne a felek. A korai szexuális kapcsolat miatt a pár szerint ugyancsak sok sérülést szenvednek a kapcsolatok.

Gergely úgy látja, nagy átlagban rosszabb a helyzet, mint korábban, hiszen számos esetben nem cél a kapcsolatok ápolása. Persze nem arra gondolnak, hogy a párok fojtsák magukba a problémáikat, helyette a mindenre kiterjedő megbeszélést tanácsolják. – Több hatás éri a mai ifjúságot, mint régebben, de a kísértéseket le kell győzni! – jelenti ki Janka és Mátyás. Úgy látják, a hagyományos udvarlás, hogy egy fiú megszólítson egy lányt, mintha kiment volna a divatból. – Egyértelmű, hogy a fiú feladata a kezdeményezés. Én sosem tenném, illetve tettem volna meg az első lépést. Akkor tudom, hogy igazán érdeklek valakit, ha ő kezdeményez – jelenti határozottan Janka. A fiatal pár könnyen lépett a házasság felé, ám sok fiatalnál az a trend, hogy évekig együtt járnak, majd vagy továbblépnek, máskor akár 5-10 év után kelnek egybe. Mátyás viszont ezt mondja: – Én úgy voltam vele, miért később kérjem meg Janka kezét. Miért ne most? Ha egyszer már úgy éreztük, megtaláltuk, akit kerestünk, úgysem változnak érzéseink egymás iránt.