Nem lesz olcsó az olimpia

Hatalmas fejlesztések várnak a főváros déli részére, ha hazánk sikerrel pályázik az ötkarikás játékokra.

Bár a korábbi hírek arról szóltak, hogy a 2024-es olimpia megrendezéséhez kapcsolódó beruházások jelentős, de a korábbi példákhoz – a londoni, pekingi, vagy athéni rendezvényekhez – képest lényegesen csekélyebb ráfordítással megvalósíthatók, egy a napokban nyilvánosságra hozott határozat szerint óriási közlekedésfejlesztési beruházások várhatók, amelyből főleg a főváros déli része profitálna. A Magyar Közlönyben megjelent dokumentum mind közúti, mind pedig vasúti fejlesztések előkészítéséről szól.

A tervek szerint az olimpiai központ a Csepel-sziget északi csücskében lenne, ezért a fejlesztések jelentős része a város ezen részét érintené. Mivel a tervezett beruházások egyelőre nem kidolgozottak, így a megvalósítás pontos ütemterve sem ismert, annyit azonban már most tudni, hogy a tervek szerint a következő hat évben letudnák a fejlesztéseket. Azaz – figyelembe véve a tervezést, az építkezések előkészítését, az érintett területek jogviszonyának rendezését, valamint magát a kivitelezési munkálatokat – valójában igen szűkre szabott az idő.

A kabinet bedobta az elővárosi vasút-, vagyis S-Bahn-koncepciót, amelynek keretében háromvágányú kapcsolat létesülne Ferencváros és Kelenföld állomás között. Ehhez a meglévő déli vasúti összekötő hidat kell bővíteni plusz egy vágánnyal, azaz egy fél híddal. Erre a hídpillérek már most is alkalmasak, így csak a felépítményt kell megépíteni. A vasútvonal két új megállót kapna, egyet a pesti hídfőnél, egyet pedig a Fradi-stadionnál. Ettől – vagyis a déli vasúti hídtól és a Rákóczi (Lágymányosi) hídtól délre épülne egy kétszer három sávos közúti híd is. A kormány határozott az M1-es metró fejlesztéséről is: a vonal nyugati végét a Vörösmarty tértől tovább vinnék a Vigadó térre, a keleti végén új megálló létesülne a Hungária körúton. Lecserélnék a szerelvényeket is.

Szó van továbbá arról is, hogy az M1-es autópályát Győr és Budapest között a jelenlegi kétszer két sávosról kétszer három sávra bővítenék csakúgy, mint az M7-est a főváros és Balatonvilágos között.

A kormányhatározat ugyanakkor nem tesz említést olyan beruházásról, amely a Liszt Ferenc repülőtér és a városközpont közötti közlekedést javítaná akár közúton, akár kötött pályán. A dokumentum nem szól arról sem, hogy a beruházások mennyibe kerülnének, és hogy milyen forrásokból finanszíroznák azt. Uniós források felhasználásáról valószínűleg nem, vagy csak igen korlátozottan lehet szó, mivel Budapest aránylag fejlett régiónak számít, így a támogatási pénzek már most sem elsősorban itt hasznosulnak. A beharangozott fejlesztések összértéke egyébiránt becslések szerint több száz, de akár több ezer milliárd forintba is kerülhet. Nem tudni azt sem, hogy a beruházások közül melyek azok, amelyek mindenképp, tehát akkor is megvalósulnának, ha az olimpia rendezési jogát végül nem Budapest nyeri el.