Politikai vitanap jön a közoktatás állapotáról

Ezen a héten módosíthatja az Országgyűlés a postatörvényt, és dönthet a magyar–lengyel szolidaritás évéről is.

Az ülés hétfőn 13 órakor napirend előtti felszólalásokkal kezdődik, majd a házelnök előzetes napirendi javaslata alapján elsőként azt a kormánypárti kezdeményezést tárgyalhatják, amely a magyar–lengyel szolidaritás évének nyilvánítaná 2016-ot. Az előterjesztést rögtön a vitát követően el is fogadhatják, amennyiben a képviselők négyötöde hozzájárul a házszabálytól eltérő szavazáshoz.

Az interpellációkra ezúttal is két óra áll majd rendelkezésre, míg az azonnali kérdésekre és válaszokra hatvan perc.

Az első ülésnap végén kedden elfogadni tervezett javaslatok bizottsági jelentései és az összegző módosító javaslatok kerülnek terítékre.

Az Országgyűlés kedden a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok ünnepnapjára történő emlékezéssel kezdi munkáját, majd határozathozatalokat tart.

A Demokratikus Koalíció (DK) jogosnak tartja és támogatja a szülők azon tiltakozását, amely arról szól, hogy hétfőn nem engedik iskolába gyermeküket a kormány oktatáspolitikája elleni tiltakozásként.

Niedermüller Péter, az ellenzéki párt alelnöke és EP-képviselője vasárnap Budapesten tartott sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott, hogy a kabinet „több mint aljas módon” megpróbálja megfélemlíteni a tiltakozást tervezőket, ugyanakkor mindenkinek tudnia kell, hogy nem lehet jogi következménye annak, ha a szülők egy napra nem engedik az iskolába gyermekeiket.

Kiemelte: a szülők akciója azt mutatja, a tanárok után a szülők is megelégelték, hogy gyermekeik olyan oktatást kapnak, amely nem felel meg a modern kihívásoknak és nem elég a későbbi munkaerő-piaci elhelyezkedéshez. Vagyis a társadalom végre kezdi belátni, hogy az oktatás nem csak egy bürokratikus alrendszer, hanem az ország jövője, amit mindenféleképpen helyre kell tenni – tette hozzá.

A DK alelnöke közölte: az Európai Bizottság Magyarországról szóló, pénteken közzétett országjelentésében ismét arra hívta fel a figyelmet, hogy gyenge az alapkészségek oktatása, miközben nagyon erős a szegregáció, sok a korai iskolaelhagyó, továbbá a tanárok felkészítése sem megfelelő.

Brüsszel emellett aláhúzta, hogy nincs olyan európai tapasztalat, amely szerint egy erősen központosított, rugalmatlan iskolarendszer megfelelően tudna működni – fejtette ki Niedermüller Péter, aki a DK nevében újra azt követelte a kormánytól, hogy kezdjen valódi érdekegyeztetést a pedagógus-szakszervezetekkel, továbbá szüntesse meg a Klebelsberg Intézményfenntartó Központot (Klik).

A képviselők ekkor dönthetnek a postatörvény módosításáról, amely egy fideszes módosító javaslattal kizárólag a posta piaci alapú szolgáltatásaira szűktítené az adatkikérés korlátásozását. A kormánypárti Bánki Erik szerint az indítványt ezzel a változtatással Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) elnöke is elfogadhatónak tartja, aki az eredeti előterjesztésről még azt mondta, az nem felel meg maradéktalanul az alkotmányos követelményeknek.

A parlament változtathat továbbá a társasági adóról szóló törvény, továbbá – szintén a házszabálytól történő eltéréssel – egy év haladékot adhat a civil szervezeteknek az új Polgári törvény (Ptk.) rendelkezéseinek átvételére.

A szavazásokat követően a közoktatás állapotáról tarthatnak politikai vitanapot az MSZP kezdeményezésére. A két másik ellenzéki frakció által is támogatott indítvány szerint a vita célja, hogy megvizsgálják a „pedagógusok által is felvetett és a társadalom széles rétegeiben visszhangra talált problémákat”, így például a gyermekek előmeneteli lehetőségeit, a pedagógusok munkakörülményeit, a tanszabadság kérdését.

Szerdán összesen hat javaslat általános vitája szerepel a napirenden, a képviselők ekkor mondhatják el véleményüket például az ebtenyésztésről szóló szabályok lazításáról, valamint a magyar felsőoktatás napjának kijelöléséről.

A Ház ülése a tavaly kialakított ülésezési gyakorlatnak megfelelő a következő hétfőn azonnali kérdésekkel és kérdésekkel érhet véget.